Back to top

Újabb csapás jön a magyar méhészekre?

Karlsruhéban több ázsiai lódarázs (Vespa velutina) fészkét semmisítettek meg. A helyi méhészek immár az invazív faj kártételeiről is beszámoltak. A lódarázs hazánkban való megjelenése és elterjedése hatékony szaporodási stratégiája miatt borítékolható. Jogos a felvetés, hogy a hazai méhészeknek okulva a francia és német tapasztaltakból átfogó stratégiával készüljenek fel a kártevő megjelenésére.

Ahogy arról a Terjed a méhekre vadászó ázsiai lódarázs című cikkünkben már beszámoltunk, Németországból is érkezett jelentés az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) megjelenéséről. Ősszel azonban károkról még nem számoltak be a német méhészek. Ez sajnos mára megváltozott, és Karlsruhéban illetve környékén több ázsiai lódarázsfészket is meg kellett semmisíteni.

Az egyik ilyen akcióban résztvevő méhész említést tett arról, hogy előző évben kaptárjaiban szétdarabolt méhhullákat talált. A tettest, az ázsiai lódarazsat, később méhvadászat közben meg is figyelhette. Méhesét a biztonság kedvéért inkább elköltöztette a környékről.

Karlsruhe környékéről más olyan méhész esete is ismeretes, akinek a méhcsaládjai a lódarazsak miatt gyengültek le.

A fészek eltávolításában résztvevő méhész beszámolója szerint a darázsfészek 24 méter magasban egy akácfa tetején lapult és lentről láthatatlan volt az emberi szem számára.

Az óriási tojásra emlékeztető  lódarázsfészkeket többnyire csak késő ősszel lehet felfedezni, amikor már lehulltak a levelek. 

A karlsruhei akciót tűzoltók segítségével hajtották végre, hiszen ilyen magasba jutni csakis emelődaruval lehetséges. (Franciaországban már drónokkal zajlik az irtásuk!)

Ázsiai lódarázs fészkének megsemmísítése
Fotó: Deutsches Bienenjournal

Amint a tűzoltók a darun a fészket megközelítették, a lódarazsak támadóállásba helyezkedtek. Nem voltak azonban agresszívak.

Először egy átalakított tűzoltó készülékből kijuttatott széndioxiddal kábították el őket. A tűzoltó készüléket biztonságos távolságról (5 méterről) emelték a fészekhez.

Ezután következett a rovarölőszer, mely végzett a lódarazsakkal.

Az épségben leemelt darázsfészek 25 kilót nyomott és több ezer dolgozónak adott otthont.

Az ilyen fészkekben a dolgozókon kívül 3-400 anya is megszámlálható. Ha pusztán 10 százalékukból  lesz egy-egy új darázskolónia, az is 30-40 új darázsfészket jelent évente. (Nem csoda, hogy 14 év alatt ez az új invazív faj egész Franciaországban elterjedt!)

A lódarázsfészket a helyi természettudományi múzeumban állították ki.

Az ázsiai lódarázs az Európában honos lódarázshoz képest kisebb, szinte feketének tűnik, még a szárnya is fekete. Fejrésze viszont narancsos-vöröses színű. Alapjában gyönyörű rovar. Ám szépségében a méhészek aligha szeretnének gyönyörködni. A franciák tapasztalatai szerint egész méhcsaládokat képes elpusztítani. 

Ázsiai lódarázs, Vespa velutina
Fotó: Deutsches Bienenjournal

Mivel Magyarországon a méhészkedés számos család megélhetését jelenti, és méheink Európának minőségi mézet biztosítanak, fontos, hogy a méhészek érdekképviseleti szervezete más természetvédelmi szervezetekkel/tűzoltókkal együttműködve konkrét stratégiát dolgozzon ki az ázsiai lódarázs várható megjelenésérére.

Első körben a tájékoztatásra kellene hangsúlyt helyezni, majd egy riadó hálózat kialakítása következhetne.  Okulva a francia tapasztalatokból a fészek-megsemmisítési módszerekkel is alaposan tisztába kellene kerülni.

Tavaly számoltunk be arról, hogy az ázsiai lódarázs terjedését már Nagy-Britanniában is komolyan veszik és kampánnyal készülnek a megjelenésére. (Lásd: Kampány az ázsiai lódarázs ellen című cikkünket). Sajnos a szigetországban sem maradt el ez a megjelenés, bár egyelőre kártételről nem érkezett jelentés. 

Forrás: 
Deutsches Bienenjournal 2018/12

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A tudomány és a versenyképesség

A közelmúltban vehette át a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét Szőcs Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete Állattani Osztályának tudományos tanácsadója. A kitüntetéssel a rovarferomonok kutatásában, illetve a növényvédelem szempontjából fontos lepkefajok kémiai ökológiájának föltárásában eredményeit ismerték el.

Élet a föld alatti ismeretlenben

Szinte nincs, ki ne ismerné a vakondot, noha igen keveseknek adatik meg, hogy élő példányát láthassa. Legtöbben a Kisvakond rajzfilmsorozat révén barátkoztunk meg vele, a mesékben bájos, nagy szemű, jószívű teremtménynek mutatja magát. De valójában hogyan is él ez a különös megjelenésű rovarevő?

A búza védelme és a trójai faló

A talajban élnek olyan baktériumok, amelyek segíthetnek védekezni a kártékony fonalférgek ellen, ám eddig még nem találtak módot e baktériumok hatékonyságának kiaknázására a nagyüzemi növényvédelem terén.

A Dunánál, a Velencei- és a Tisza-tónál, valamint a Szigetközben irtják a szúnyogokat

Változatlanul csapadékos az időjárás, ami az elmúlt napok napsütésével párosulva optimális fejlődési környezetet biztosít a szúnyogok számára.

A növények a virágaikon keresztül "hallanak"

Először mutatták ki kutatók, hogy egy virágos növény képes érzékelni egy beporzó rovar közeledtét.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Méhek, hajók, műrajok

A nálunk honos kárpáti méh nagyszerű tulajdonságait, elsősorban munkabírását, szívósságát és kezelhetőségét rég felismerték más régiók méhészei. Még a szovjet érába nyúlik vissza az a gyakorlat, hogy Kárpátaljáról – akkor még repülőgépeken (is) – ezerszámra szállították őket a birodalom keleti vidékeire.

Afrikai sertéspestis elleni vakcina a láthatáron

Csalétkek segítségével lehetne immunizálni az afrikai sertéspestis ellen a vaddisznókat – erről számolt be egy kutatócsoport egy állatorvosi tudományos lapban. A halálos kór elleni ígéretes vakcina nagy reményekkel kecsegteti a sertéságazatot.

Újra medve kóborol az országban

A Heves-Borsodi-dombság területéről már több bejelentést is kaptak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei, Szilvásvárad és Nagyvisnyó határában is látták az állatot.

A repce bizonytalan jövője

A repce a méhcsaládok számára remek virágpor- és nektárforrás. Ugyanakkor marcipánszerű íze miatt közkedvelt a méze is. A német méhészújság arról számol be, hogy a repce termésterülete a tavalyihoz képest 25%-al esett vissza. Ennek oka a repce termesztésének egyre nehezebb körülményei között keresendő: aszály/hidegbetörés, továbbá a pálmaolajból készült biodízel behozatali vámjának megszűnése.