Back to top

Méhészek álma: a varroarezisztens méhcsalád

A varroa elleni küzdelemben a méhészek vért izzadnak. De mint ismeretes léteznek természetes illetve mesterséges szelekcióval létrejött varroarezisztens családok is. A rezisztenciához jól megfigyelhető mechanizmusok/viselkedésminták vezetnek. Sajnálatos módon a varroarezsisztencia más földrajzi körülmények között nem öröklődik tovább. Ezért nem is tekinthető a méh alapvető tulajdonságának.

Számtalan tudományos kísérlet bizonyítja, hogy a méhesek állományai atka elleni kezelés nélkül életképtelenek. De a méhészek kevésbé „tudományos” próbálkozásai is egyelőre erre a konklúzióra vezettek.

Ellentmondásosnak tűnik, hogy ennek ellenére több olyan méhpopuláció ismeretes, melyek varroára rezisztensnek tekinthetők. Pl. olyanok, melyeket célzottan erre szelektáltak,  többek között Svédországban (Gotland szigetén), Avignon mellett Dél-Franciaországban Illetve olyanok, melyek természetes szelekció révén, a vadonban váltak rezisztenssé (pl. az amerikai Arnot-erdőségben. Lásd cikkünket: Született túlélők- méhek a vadonban címmel 

MÉhek egy fatörzsben
Fotó: American Bee Journal 2017/11

A fent említett méhpopulációknál különböző mechanizmusok figyelhetőek meg, melyek a varroarezisztenciát előidézik.

Mielőtt ezeket a mechanizmusokat, több esetben feltételezéseket, felsorolnánk, vizsgáljuk meg, mi a különbség a rezisztencia és a tolerancia között.

A varroarzisztencia azt jelenti, hogy a méhek képesek a varroa számát oly mértékben alacsony szinten tartani, hogy az nem okoz semmilyen kárt.

A tolerancia  viszont arra utal, hogy a méhek pusztán a varroa okozta károkat képesek magasabb szinten elviselni, de a varroa atka számának csökkentésére nem képesek.

Ezen definíciók alapján az ismert és tudományosan is megfigyelt túlélő méhpopulációk esetén rezisztenciáról beszélhetünk. Ezeknél a varroa száma állomány szinten alacsonynak mondható.  

A varroarezisztens méheknél megfigyelhető  mechanizmusok:

  • A varroa szaporodási feltételeinek hatékony korlátozása:

Gotland szigetén (Svédország) a rezisztens méhcsaládokban a varroa későn kezdi meg a petézést. Ezért a kikelő atkák csak csekély számban válnak életképessé.

Az avignoni túlélő méhcsaládokban szintén kevés azon atkák száma, melyek petézésre képesek lennének.

Feltételezhető, hogy ezen rezisztens méhcsaládok lárvái olyan illatanyagot termelnek, melyek az atka peteérést erősen befolyásolják.

A Martin Luther Egyetem legújabb kutatásai is megerősítik ennek a jelenségnek a létezését. Benjamin Conlon méhkutató kimutatta, hogy a rezisztens méhek fiasításában megváltozott az Ecdyson hormon termelődése. Ez a hormon a rovarok lárvafejlődését szabályozza és a varroa számára a peteérésben tölt be szerepet. Úgy tűnik, hogy az atka nem képes ennek a hormonnak a termelésére és a méhlárvából kell azt felvennie. Ha az korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, az atka nem képes elegendő mennyiséget magához venni. (Lásd még cikkünket Illatjelek a varroával fertözött fasból címmel.)

  • A fertőzött fiasítás eltávolítása (VSH-Varroa sensitive hygienic bees esetében)

A méhek eltávolítják az erősen fertőzött lárvákat. Az Amerikai Egyesült Államokban szelekcióval létrehoztak olyan méhcsaládokat, melyek képesek erre. A méhek a varroa által fertőzött lárvákat a keletkező illatanyag alapján sérültnek tekintik és eltávolítják azokat.

Nincs bizonyíték arra, hogy felismernék a varroa jelenlétét, pusztán fejlett „szaglásérzékükkel” a rendellenességet képesek felismerni.

A varroarezisztens méhek tenyésztésében ez az a tulajdonság, melyet a legmagasabbra értékelnek. Viszont ez a mechanizmus más rezisztenssé vált méhcsaládoknál pl. Norvégiában, Észak Angliában, vagy Hollandiában egyáltalán nincs jelen.

  • A lárvák fedelezésének megbontása és újbóli befedése

A norvég méhkutató, Melissa Oddie megfigyelte, hogy bizonyos méhcsaládok különös módon bánnak a fiasítással. (Franciaországban, Svédországban, és Norvégiában élő  rezisztens méhcsaládok)

A méhek megbontják, majd újrafedelezik a lárvákat. Így az atkák a méhfiasításban kevésbé fejlődnek hatékonyan. Előnye ennek a mechanizmusnak, hogy a méhfiasítás nem kerül kidobásra.

Ez összehasonlítható az afrikai méhcsaládok nyitott fiasításával, ahol a lárvák hosszabb ideig maradnak fedetlenek, mint pl. a karnika esetében (A nálunk honos méhek – olasz, karnika, kárpáti stb. esetében a 6-7-ik napon kerül befedésre a méhálca).

  • Magas tisztogatási hajlam

Az afrikai, a primorszki, és az írországi illetve Észak-Angliai rezisztens méheknél megfigyelhető volt, hogy az aljdeszkán különösen sok sérült atka számolható meg. Ez arra utal, hogy a méhek magukat és egymást erőteljesen tisztogatják. A svéd és a norvég rezisztens méhek esetében ez az erőteljes tisztogatás azonban nem figyelhető meg.

  • A fiasítás  időtartamának csökkenése

Minél rövidebb a fiasítás fejlődésének időszaka, annál kevésbé életképes a kikelő varroa. Ezt jól ismerjük a varroa eredeti gazdájának, az Apis ceranának illetve néhány afrikai méhfajta esetében. Tény viszont az is, hogy egy karnika és kaukázusi méhekkel végzett kísérletben (Oberursel-Méhintézet), mely során a fiasítás fejlődésének idejét 13 órával sikerült csökkenteni, a szaporodásra képes atkák száma egyáltalán nem csökkent.

Egyéb faktorok, melyek segíthetik a varroarezisztenciát:

  • Alacsony más kórokozóval való fertőzöttség:

A svéd, francia, afrikai esetekben kevesebb volt az  egyéb korokozók (vírusok, baktériumok stb.) jelenléte. Nem eldöntött, hogy ez oka vagy inkább okozata a varroával való fertőzöttség mértékének.

  • A varroa különböző variánsainak jelenléte (koreai vs. japán)

A Brazíliában rezisztens méhcsaládok Németországban életképtelennek bizonyultak. Feltehetően azért, mert Brazíliában a varroa „japán” változata és nem a koreai él. Ez utóbbit virulensebbnek tartják a szakértők.

  • Rajzáshajlam:

A rajzás miatt csökken ill. leáll a méhfiasítás, ezért a varroa száma is csökken.

  • Méhszökés

Az afrikai méhek, amennyiben atkával túlfertőződnek, elhagyják a fészket és újat hoznak létre. Az európai fajoknál ez a viselkedés jelentéktelen mértékben figyelhető meg. Illetve a nálunk nyárközép után "kirajzó" fertőzött családok általában életképtelenek és nem élik túl a telet.

  • A sejtek mérete

Vannak bizonyos megfigyelések, melyek alátámasztják., hogy a kisebb sejtek nem kedveznek a varroa fejlődésének,  Azonban ez a megfigyelés egyelőre erősen vitatott, A természetes körülmények között kialakult rezisztencia pl. az Arnot-erdőségben élő méhek esetében sem figyelhetőek meg a kisebb lépsejtek.

  • A propolisz

Tudományos megfigyelés alapján egyértelmű, hogy a rezisztens avignoni méhek magasabb kávésav tartalmú  gyantából állították elő a propoliszt, mint nem rezisztens fajtársaik.

Nem ismeretes azonban, hogy mekkora hatása van ennek a rezisztencia kialakulására.


Méhészként nagyon örülünk annak, hogy tenyésztők és kutatók rezisztens méhcsaládokat hoznak létre. Azonban üröm az örömben, hogy ezek a méhcsaládok idővel vagy azonnal elveszítik a rezisztenciájukat, ha más körülmények közé kerülnek. Így pl. az Arnot-erdőség méhcsaládjai csak a vadonban voltak képesek korlátozni a varroa számát, ahol nagyon csekély a méhsürűség (2 család/négyzetmérföld).

De ugyanez áll más esetekben is, amikor rezisztens méheket próbáltak máshová áttelepíteni. Idővel azok elvesztették varroarezisztenciájukat.

Megállapítható tehát, hogy a varroarezisztencia nem tekinthető a méhek alapvető tulajdonságának, hanem erősen befolyásolják a környezeti tényezők, mint a klíma, a nektárhordás stb.

Ennek ellenére a varroarezisztencia kutatása reménnyel kecsegtet a varroa elleni küzdelemben. Nem elképzelhetetlen, hogy a további eredmények és megfigyelések a megoldást jelenthetik a jövő méhészei számára.

Forrás: 
Deutsches Bienenjournal 2018/12 alapján

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Méz, de milyen? Fajtaméz, vegyes virágméz, vagy tájjellegű méz?

Minden évben visszatérő kérdés, vajon milyen méz termett az adott évben, adott területen? A fogyasztók szeretik a megszokott küllemű és ízvilágú mézet. Mivel a méz olyan termék, amelyre a biológiai sokféleség a jellemző, ezért a fajtaeredet erősen függ az adott évjárattól,

Svéd gyorsétterem-lánc a méhekért

Május 20-án a Méhek napját ünnepelte a világ. Erre a jeles napra a McDonald’s elkészítette a világ legkisebb éttermét, ami méretei ellenére több ezer vendéget szolgál ki naponta. No nem embereknek épült...

A növények a virágaikon keresztül "hallanak"

Először mutatták ki kutatók, hogy egy virágos növény képes érzékelni egy beporzó rovar közeledtét.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Méhek, hajók, műrajok

A nálunk honos kárpáti méh nagyszerű tulajdonságait, elsősorban munkabírását, szívósságát és kezelhetőségét rég felismerték más régiók méhészei. Még a szovjet érába nyúlik vissza az a gyakorlat, hogy Kárpátaljáról – akkor még repülőgépeken (is) – ezerszámra szállították őket a birodalom keleti vidékeire.

A repce bizonytalan jövője

A repce a méhcsaládok számára remek virágpor- és nektárforrás. Ugyanakkor marcipánszerű íze miatt közkedvelt a méze is. A német méhészújság arról számol be, hogy a repce termésterülete a tavalyihoz képest 25%-al esett vissza. Ennek oka a repce termesztésének egyre nehezebb körülményei között keresendő: aszály/hidegbetörés, továbbá a pálmaolajból készült biodízel behozatali vámjának megszűnése.

Vadvirágos körút a méheknek

A kanadai Calgary város tanácsosai úgy döntöttek, hogy segítenek a méheknek és a darazsaknak, azzal hogy a beépítetlen területeken a hasznos rovarok számára egy vadvirágos körutat alakítanak ki. A kezdeményezés felkeltette az iskolák és a kutatók érdeklődését.

Egyre több a méhész

Németországban mintegy 50%-al nőtt a méhészek száma az utóbbi 10 évben. A trend más fejlett nyugati országokban is megfigyelhető. A méz árának ez csak akkor tehet jót, ha egyúttal növekszik a mézfogyasztás és a hamis mézeket sikerül visszaszorítani. Fontos lenne a kezdő méhészek szaktudásának növelése.

Jön a beporzási támogatás

A regisztrált méhcsaládok után járó beporzási támogatás bevezetésére tett ígéretet az agrár­miniszter – jelentette be Bross Péter elnök az Országos Magyar Méhészeti Egyesület április 6-án megtartott küldöttgyűlésén Budapesten.

Méz a prériről - méhészet Kanadában

A világ második legnagyobb országában rendezik idén az Apimondiát. Bár Kanadában az 50-es években a csökkenő mézár miatt hanyatlásnak indult a méhészet, tiz éve azonban a beporzásra megnövekedett igénynek és a hobbi méhészeknek köszönhetően figyelemre méltó fellendülés tapasztalható. Még soha nem volt ennyi méhcsalád itt mint manapság.