Back to top

Öt meggyőződés, amely beleégett a magyar vásárlók tudatába

„Finomabb, mert magyar”. „Megbízhatóbb, mert kistermelőtől származik”. „Nincs benne semmi mesterséges, tehát egészséges”. Bizonyára mindenki hallotta már ezeket a bölcsességeket, amelyeket azonban néha jobb fenntartással kezelni.

Kevés dolog tudja jobban egy platformra terelni a magyar vásárlókat, mint az élelmiszerekkel kapcsolatos mély meggyőződések – derül ki az OTP Agrár megbízásából készített felmérésből (az online reprezentatív felmérést az NRC Omnibusz készítette 2018. augusztusában a 18-59 éves lakosság körében, ezer fő megkérdezésével).

Az élelmiszerek származási helyéhez vagy tartalmához köthető pozitív vagy negatív, vélt vagy valós tulajdonságok nagymértékben határozzák meg a vásárlói döntéseket és tudatosságot. Utóbbi szempontjából, a felmérés szerint

a magyar vásárlók négy fő csoportra oszthatók.

  • 17 százalékuk számára az ár kevésbé fontos, vagyis a rosszabb ár-érték arányú terméket is megveszik, ha az számukra fontos tulajdonsággal rendelkezik (pl. magyar vagy GMO-mentes);
  • 25 százalékuk tudatos ugyan, de kiemelkedően fontosnak tartja az ár-érték arányt, illetve azt, hogy olcsón jusson az adott termékhez;
  • szintén 25 százalékuk nem nevezhető tudatosnak, de az ár-érték arányra figyel;
  • 33 százaléknak pedig szinte mindegy, mit és mennyiért vesz.

Az egyes csoportok között nagyok a különbségek, van azonban öt meggyőződés, amely mélyen beleégett az emberek tudatába: az összes vásárló 28 százaléka véli úgy például, hogy

a mesterséges adalékanyagok kivétel nélkül károsak az egészségre,

míg azok aránya, akik ha nem is mély meggyőződéssel, de látnak ebben igazságot, 42 százalék. Vagyis tíz vásárlóból hét társít negatív tulajdonságokat az adalékanyagokhoz. Az igazán tudatos vásárlóknál ez az arány már 79 százalék, de még azoknak az embereknek a 62 százaléka is így vélekedik, akiket kizárólag anyagi szempontok vezérelnek vásárlásaik során.

Az emberek közel háromnegyede (74 százalék) szerint a kistermelőktől származó élelmiszerek megbízhatóbbak, mint a nagy élelmiszeripari vállalatok termékei.

Ebben is az igazán tudatos vásárlók állnak az élen (86 százalék), de a kizárólag pénztárcakímélő szempontokat szem előtt tartók 65 százaléka is így gondolkodik.

Az emberek közel fele hajlik arra, hogy azok az ételek, amelyek kizárólag természetes anyagokat tartalmaznak, egészségesek, egy szűkebb vásárlói kör (19 százalék) pedig teljesen egyetért ezzel az állítással. Ez az arány is nő a tudatossággal.

Ugyancsak nagy az egyetértés a magyar termékek jobb minőségével kapcsolatban.

Az arányok 52 és 76 százalék között szóródnak, míg az átlag 62 százalék.

Van egy meggyőződés, amely némiképp kilóg a sorból: a glutén-, illetve laktózmentes termékek esetében is „inkább egyetért” azzal a megkérdezettek többsége, hogy azok nemcsak az arra érzékenyek, hanem mindenki számára egészségesebbek, ez az arány azonban – talán részben az információhiány miatt – alacsonyabb a korábbi megállapításokkal összevetve.

„A mély meggyőződések és a tévhitek sokszor a tájékozottság hiányából fakadnak, de a kutatásból azt is kiderült, hogy a magyar vásárlók hajlamosak az egyszerűsítésekre, egy kalap alá veszik valamennyi mesterséges adalékanyagot vagy a magyar termékeket és bizonyos tulajdonságokat társítanak hozzájuk”

– fogalmazott az OTP Agrár szakértője.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/OTP Agrár

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Válságossá válhat a helyzet Afrikában - korábban érkezett a szárazság

A klímaváltozással együtt járó szárazság nyomán egyre nagyobb hiánnyal és egyre magasabb élelmiszerárakkal kell számolni, de még nincs késő ahhoz, hogy ezeken a kilátásokon egyénenként is változtassunk.

A vásárlók többsége nem érti, mi szerepel az élelmiszerek címkéjén

A vásárlók közel fele megnézi az élelmiszerek címkéjét, de teljes mértékben alig egytizedük érti meg az ott feltüntetett információkat - derült ki a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) friss kutatásából.

Nagy brit összefogás az élelmiszer-pazarlás csökkentéséért

Hatalmas méreteket ölt a nyugati világ élelmiszer-pazarlása napjainkban. A brit kormány az ország legnagyobb élelmiszeripari szereplőivel - köztük a Tesco-val, az Aldival és a Sturbucks-szal - együtt készül a kritikus helyzet mérséklésére.

Tovább bővült a mezőgéppiac az első negyedévben

Az előző évek értékesítési rekordjai után tovább bővült a mezőgéppiac: Magyarországon a gazdálkodók, mezőgazdasági vállalkozók 37,4 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket 2019 első negyedévében, ami 17 százalékos növekedés éves összevetésben – derült ki a NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet (NAIK-AKI) összesítéséből.

5 tipp, hogy kiválaszthassuk a tökéletes görögdinnyét

Nem kell a jó szerencsében bízni görögdinnye vásárláskor. Vannak módszerek, melyekkel érett, lédús és édes dinnyét választhatunk.

Több mint kétmilliárdos fejlesztés a veszprémi sajtgyárban

Több mint kétmilliárd forint értékű fejlesztést hajt végre veszprémi üzemében a Savencia Fromage & Dairy Magyarország Zrt. - közölte a társaság az MTI-vel.

Rosszul áll a tőzsdén a vegán húspogácsát gyártó vállalat

A JP Morgan leminősítette a vegán húspogácsákat gyártó Beyond Meat vállalatot, miután a cég részvényei már 600 százalékot erősödtek a májusi tőzsdére vonulás (IPO) óta, a kezdeti 25 dollárról.

Új vezető az Unilever Magyarország élén

Az Unilever Magyarország, valamint a három országot (Horvátország, Szlovénia és Bosznia-Hercegovina) felölelő Adria régió ügyvezető igazgatójának nevezték ki Alberto Di Leót, a szakember az ügyvezetői poszton Regina Kuzminát váltja - közölte az Unilever csütörtökön az MTI-vel.

Új nemzeti védjegyrendszer indul - Itt a Kiváló Minőségű Élelmiszer

Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) néven egy két fokozatú új védjegyrendszer indul - jelentette be Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

Hónapok óta emelkednek az élelmiszerárak a világpiacon

Ötödik hónapja folyamatosan növekednek a világpiaci élelmiszerárak – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) jelentéséből. Májusban a tejtermékek - főként a sajtok - drágultak jelentősen, de többet kellet fizetni a gabonáért és a húsfélékért is, ugyanakkor csökkent a cukor és a növényi olajok ára.