Back to top

Szigorú előírások a borra – Kódexüket tovább kívánják népszerűsíteni a csopaki bortermelők

Évente megrendezik a Kódex-bírálatot 2013 óta. Öttagú szakmai és társadalmi zsűri dönti el, mely termelők kaphatják meg a Csopaki Kódex Hegybor és Dűlőbor védjegyet az előző évjárat terméséből készült borokra.

A 2017-es évjáratról Kovács Tamást, a Csopaki Kódex titkárát és a Szent Donát Birtok tulajdonosát kérdezte a veol.hu.

– 2012-ben a csopaki bortermelők közössége azzal a céllal hozta létre a Csopaki Kódexet, hogy a helyi szőlő- és borkultúrát, valamint a Csopaki mint hagyományos borfajta jó hírét és kiváló minőségét védje.

A Csopaki Kódex egy független eredetvédelmi és védjegyoltalmi rendszer, melynek fókuszában Csopak és a hagyományos olaszrizling áll.

Megalkotásának célja a csopaki bor minőségének magas fokú védelme. A védjegyes boroknak az ország legszigorúbb minőség- és eredetvédelmi szabályainak kell megfelelniük – foglalja össze a lényeget Kovács Tamás, aki szerint a tavalyi bírálaton is kiváló borokat zsűriztek. Most sem a mennyiségre, hanem a minőségre mentek.

Fotó: Viniczai Sándor
Az elmúlt nyár száraz volt és meleg, nagyon oda kellett figyelni a cukorra és a savakra. Pár nap dönthetett a szőlőben arról, hogy valaki jókor szedi, vagy elkésik. Az évjárat sajátosságai fontosak, mert a Kódex védjegyes boroknál a savak, a maradék cukor és az alkohol analitikai értéke is meghatározott keretek között mozognak.

A termelők évente többször ellenőrzik a területeket birtokbejárások és pincekóstolók során, majd a pincében a már kierjedt potenciális Kódex borokat is.

Aki valamiért nem tudja betartani a szabályzatot, nem küldhet be a bírálatra bort, és a Kódex védjegyet az adott évjáratban nem használhatja.

A védjegyes tételek magas minőségű, dűlőszelektált borok. Összesen nyolc tétel kaphatta meg tavaly a védjegyet. Ebből is látszik, hogy a szakmai zsűri odafigyel a Csopaki Kódex négy pillér­jére, nevezetesen a hagyományra, az eredetre, a természetességre és a termőhelyre. Utóbbiaknál öt település jöhet csak szóba: Alsóörs, Csopak, Felsőörs, Lovas és Paloznak.

– A Csopaki Kódex védjegyrendszer kialakítása után a távlati célunk az volt, hogy a történelmi csopaki termőhelyhez tartozó öt falu önálló európai eredetvédelmet kapjon, és zárt termőhely legyen. Ezt a célt tavaly sikerült elérni, és az októberben bírált borok címkéin önálló eredetmegjelölésként jelenik meg Csopak és a dűlők neve. Korábban a Balatonfüred-Csopaki borvidék neve szerepelt az itteni borokon, most már azonban Csopak egy önálló eredetvédelmi kategória, amely használatának szigorúak a szabályai.

A csopaki eredetvédelem azt a mintát követi, amit a legsikeresebb francia rendszerek: minél kisebb földrajzi egység szerepel a címkén, ahhoz annál szigorúbb minőségi paraméterek tartoznak.

Fotó: Andrs.kovacs/Wikipedia
Csopak szabályzata sokkal szigorúbb, mint a balatoni, vagy a Balatonfüred-csopaki, ráadásul a csopaki dűlők nevéhez még ezen belül is komolyabb minőségi előírások tartoznak. Amitől pedig igazán úttörő az új Csopaki eredetvédelem, hogy kizárólag olaszrizling és legfeljebb 15 százaléknyi furmint házasítása viselheti Csopak és dűlőinek nevét.

A bor csak száraz lehet és kötelező palackozni. A dűlőkben elvétve termő más fehér fajták, valamint a rosék és vörösborok a jövőben nem lehetnek csopakiak

és nem viselhetik az öt falu, valamint dűlőik nevét – foglalja össze Kovács Tamás a Csopaki védjegy lényegét.

A védjegy tulajdonosa a csopaki önkormányzat. Ambrus Tibor polgármester éllovasa a szőlőterületek megóvásának, és a Kódex szerinti termelőket példaszerűen támogatja. A munka azonban itt nem áll meg, szeretnének egy sebességgel feljebb kapcsolni. Első lépésként készül egy Kódex-film, amit online tesznek elérhetővé, de több kiállításon is bemutatják, több nyelven feliratozzák. Mindezzel újabb borkedvelőket, lehetséges vevőket kívánnak megszólítani. A kommunikációt erősítik. Egységbe szeretnék önteni a pincészeteik ősztől tavaszig tartó programjait, egymást segítve, támogatva.

Forrás: 
veol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Oda a 2021-es termés? A fagy elképesztő károkat okozott szőlőültetvényekben

Franciaország egész területén aggasztóan nagy károkat okozott az ültetvényekben a zord időjárás. Jelenleg a francia gazdák megpróbálják felmérni az okozott károk költségeit, melyet a három egymást követő fagypont alatti éjszaka okozott. A jelek szerint a borász nagy része búcsút mondhat 2021-es szüretnek.

Egy magyar borászat Kínában

Bár Kínáról elsősorban nem a bor jut eszünkbe, de tény, hogy az utóbbi két évtizedben jelentős szereplővé vált a hatalmas ázsiai ország a világ borpiacán. Európán kívül már régóta Kína a magyar bor egyik legnagyobb vásárlója, ráadásul a kínai borigény évről évre meredeken növekszik.

Borvidékeink ütőere a borturizmus

Kiadónk elindította a szerdánként jelentkező MMG Gazdahang című podcast csatornáját, ahol az aktuális agrárhírek mellett egy stúdióbeszélgetés keretében izgalmas témával színesítjük az adást. Ehhez létrejött az MMG Direkt is, ahol videó formájában lehet megtekinteni a beszélgetést.

Magyar borok premierje a világ legismertebb borászati szaklapjában

A Decanter májusi számának 36 oldalas speciális melléklete a magyar borokkal ismerteti meg a világ borfogyasztóit. A világ legismertebb borászati szaklapja az Egyesült Királyságban elérhető magyar borokat és az export szempontjából legjelentősebb magyarországi borvidékeket mutatja be világszerte Toronyi Zsuzsa (Wines of Hungary UK) szervezésében, az Agrármarketing Centrum (AMC) támogatásával.

Minden, amit Tokajról, a tokaji boról tudni kell

Április 9-én debütált a kétnyelvű TokajKalauz, mely immár negyedik kiadásával mutatja be a történelmi borvidék csodáit a legizgalmasabb pincéktől, a helyi gasztronómián, rendezvényeken és legszebb kirándulóhelyeken át a legjobb szálláshelyekig.

Termesszünk új fajtákat, vagy javítsuk a meglévőket?

A klímaváltozás szőlő- és borágazatra gyakorolt hatásáról rendezett beszélgetést a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézete Litkei Máté igazgató vezetésével. Magyarország az éghajlatváltozás szempontjából a sérülékenyebb országok közé tartozik, a mezőgazdaság egészének teljesítményében kulcskérdés a vízzel való gazdálkodás.

Kékfrankos, a Monarchia nagyágyúja

A Pécsi Borozó gasztronómiai és bormagazin első 2021-es tematikus bortesztjének főszereplői a Kékfrankosok voltak. Az első ötletként ez egy magyar megmérettetés lett volna, de grazi kollégájuk, Jakab Tamás felvette kapcsolatait burgenlandi szakemberekkel és a tesztre végül minden előzetes elvárást meghaladóan 112 bor érkezett be, 57 magyar, valamint 55 osztrák bor indult.

Világszínvonalú magyar Chardonnay-k

A Chardonnay du Monde nemzetközi borversenyen a világ legjobb Chardonnay borai közt egy magyar aranyérmest és nyolc ezüstérmest találunk. A Thummerer Pincészet 2019-es Egri Chardonnay Battonage bora érdemelt aranyérmet. A világversenyen 51 arany- és 145 ezüstérem született.

Háromszorosan is zöld! Tehát Triplazöld!

A magyar Zöld velteliniekért és a környezettudatosság nevében új kampányt indul ezek népszerűsítésére, „Zöld Tavasz Veltelinivel” névvel! Valójában nem is egy kampány, hanem életünk újrakezdésének története. Hiszen annyira bezárkóztunk már november óta, hogy szinte már azt sem tudjuk, hogy milyen szabadon borozni.... Illetve féltjük a bolygónkat a mindent felfaló környezetrombolástól.

Borok az űrből -végre megkóstolták a szakértők

A súlytalanság állapota nem rontott azoknak a francia bordeaux-i boroknak a minőségén, amelyek több mint egy évet töltöttek el a Nemzetközi Űrállomáson egy tudományos kísérlet részeként a Föld körül keringve – közölték a közelmúltban francai kutatók a borok első kóstolása, elemzése után. Tizenkét üveg francia bor, köztük egy ötezer eurót érő Petrus Pomerol tért vissza a Földre az űrállomásról