Back to top

Amit a lopásról tudni kell: a kis érték „eltűnését” is jelentsük!

Sajnos valamennyien találkozunk a mindennapjainkban vagyont érintő bűncselekményekkel, a vagyonunk elleni támadással. A mezőgazdasági termelők helyzetükből adódóan nem mindig tudják minden vagyonukat folyamatosan védeni, minden földet nem lehet bekeríteni, egy komolyabb mezőgazdasági telepet nehéz minden részében állandóan őrizni.

Ezért hasznos tudni, hogy a vagyonunk mely része a bűncselekményeknek legkitettebb, mi az, amit tőlünk a legkisebb büntetőjogi kockázattal, a legnagyobb haszonnal ellophatnak.

Folytatólagos és üzletszerű elkövetés

Mi is a lopás a Büntető Törvénykönyv szerint? Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. Ez elég egyértelmű, de a lopásnak – mondjuk így – elég sok különböző fokozata van.

Ha valaki elvesz egy idegen káposztaföldről egy fej káposztát, az is lopásnak minősül, a lopásnak nincs alsó értékhatára

– ahogy persze felső sincs –, de egy ilyen lopás csak szabálysértésnek minősül, ami – az értéket figyelembe véve – legfeljebb egy nem túl nagy összegű pénzbírsággal szankcionálandó.

De ha valaki minden áldott nap ellop egy-egy fej káposztát ugyanarról a káposztaföldről, az már többféle módon is súlyosabban minősülhet. Minősülhet egyrészt folytatólagosan elkövetettnek, másrészről üzletszerűen elkövetettnek. Folytatólagos elkövetésről akkor beszélünk, ha az elkövető azonos elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként követi el a bűncselekményt. Üzletszerűen az követi el a bűncselekményt, aki annak révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.

A fenti példa szerint elkövetett lopásoknál az üzletszerűséget talán ki tudja védeni az elkövető, ha arra hivatkozik, hogy ő úgynevezett „megélhetési” bűnelkövető,

a káposztát saját részre lopta, és minden alkalommal maga fogyasztotta el, de a folytatólagosságot már nem igazán. Így viszont a cselekménye már nem szabálysértésnek, hanem vétségnek minősül, ami a büntetőeljárás lefolytatását vonja maga után, és adott esetben – az eset összes körülményének figyelembe vétele után – az elkövetővel szemben a bíróság büntetést szab ki, ami bekerül a bűnügyi nyilvántartásba, azaz az elkövetőnek – hétköznapi nyelven szólva – „priusza” lesz, még akkor is, ha a vele szemben kiszabott büntetés nem feltétlenül jelenti a büntetett előéletet.

Persze ahhoz, hogy a folytatólagosságot a bűnüldöző szervek bizonyítani tudják, szükséges az, hogy a sértettek a tényeknek megfelelően tájékoztassák a nyomozó hatóságot.

Azaz, ne legyintsünk egyet, ha azt tapasztaljuk, hogy káposztaföldünket valaki rendszeresen dézsmálja, mondván, hogy úgy is kicsi a kárérték, kár vele foglalkozni,

mert éppen az ilyen mentalitás erősíti a hasonló jellegű cselekmények elkövetését. Az elkövető bízhat abban, ha le is bukik egyszer, legfeljebb lopás szabálysértéséért vonják felelősségre. Ha viszont a sértett az ilyen, önmagában jelentéktelen értékűnek tűnő lopásokat is bejelenti, és ezt követően bukik le az elkövető, bizony már akár szabadságvesztés büntetéssel is számolhat. A bűncselekménynek minősülő lopás legalsó kategóriájánál a büntetési tétel legfeljebb két év szabadságvesztés.

Szabálysértési értékhatár: 50 ezer forint

Hasonlóképpen minősítő körülmény, ha a lopást dolog elleni erőszakkal, magyarul valahova betörve, vagy helyiségbe vagy ahhoz tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve követik el.

Ha tehát az elkövető betör valahová, vagy átmászik a kerítésen, nem védekezhet azzal, hogy egyébként csak egy kis értékű tárgyat vitt el,

melynek értéke alatta marad a bűncselekményi értéknek. Az egyes kategóriákhoz tartozó értékeket a jogalkotó bizonyos időszakonként felülvizsgálja, és az időközben bekövetkezett értékváltozásokhoz igazítja. Jelenleg a szabálysértési értékhatár 50 ezer Ft, azaz az e feletti kárértéknél beszélhetünk bűncselekményről. Fontos még megemlítenünk, hogy az egyes kategóriákhoz (kisebb érték, nagyobb érték stb.) tartozó büntetési tételeket a fentebb említett minősítő körülmények (folytatólagosság, üzletszerűség stb.) minden esetben eggyel magasabb kategóriába sorolják át. Nyilvánvaló, hogy vagyonelemeinket értékük szerint kell védenünk, de ahogy fentebb írtuk, pusztán azért, mert egyes vagyontárgyaink értéke alacsony, nem kell lemondanunk azok védelméről.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így lehet bevetni a szamuráj darazsat a poloskák ellen

Az Oregoni Állami Egyetem tudósai azt vizsgálták, miképpen használható a parazita darázs szabadföldi körülmények között. Az apró rovar azonban igen érzékenynek bizonyult az általánosan elterjedt rovarölő-szerekre.

Meggypiaci latolgatás

Az idén az első termésbecslés szerint 30-40 százalékkal kevesebb meggy terem nálunk, mint tavaly. A tavaszi fagyok még virágzás előtt érték a kerteket, de a hideg károsította a termőt, sok virág nem tudott megtermékenyülni emiatt. A virágzás alatt nagy volt a szárazság és kevés méh járt a gyümölcsösökben, ami tovább rontotta a megporzást.

Több ezer hektár legelőt ad bérbe a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Az egykori bombázólőtér tájrehabilitációjának köszönhetően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) területén csaknem 4000 hektár legelőterület bérbe adása vált lehetővé a helyben lakó, állattartással foglalkozó gazdák számára - nyilatkozta Nagy István agrárminiszter az MTI-nek.

Mangalica: a fajta második újraélesztése

„Az elmúlt évben a mangalica egyesület hajója viharos vizekre került, de mind ez ideig sikerült a felszínen tartani azt!” Ez a nem túl vigasztaló kijelentés a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének debreceni közgyűlésén hangzott el. A tenyészetek száma tavaly csökkent, amiben közrejátszhatott az is, hogy április 23-án hazánkban is megjelent az afrikai sertéspestis.

Egy hónap alatt csaknem a duplájára emelkedett a vágómarha-értékeítés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019. I-IV. hónapokban - az előző évhez képest - az agrártermékek termelőiár-szintje 7,8 százalékkal nőtt, azáltal, hogy a növénytermesztési és a kertészeti termékek átlagára 11,7 százalékkal, az élő állatoké és az állati termékeké pedig 0,8 százalékkal drágult.

Növényvédelmi előrejelzés – Támadnak a poloskák

Nagy kárt tesz a cseresznyében és a meggyben a monília, a késői érésű fajták még menthetők, de nagy a kihívás. Az almamoly egyelőre gyérebben rajzik, viszont van vértetű, varasodás és lisztharmat, sőt tűzelhalás is. A meleg időben általános támadásba lendültek a poloskák, most főleg a bogyósgyümölcsökön látni belőlük sokat. A virágzó szőlőt is számos betegség ellen kell védeni.

Levéltetvek a kajszibarackfákon

Az időjárás melegedésével a levéltetvek is megjelentek a gyümölcsfákon. A kajsziban a levéltetvek közül a valódi levéltetvek családjába tartozó zöld őszibarack-levéltetű és a hamvas őszibarack-levéltetű esetenkénti előfordulására számíthatunk, de ellenük általában nincs szükség külön védekezésre.

Reményt keltő a burgundi nyúl helyzete hazánkban

A mesékből ismert Burgundia Franciaország középső területén található, innen származtatják a burgundi vörös nyúlfajtát, mely a múlt század derekán igen nagy népszerűségnek örvendett. Kialakulásában a helyi parlagi nyulak mellett a belga parlagi vörös is szerepet játszott. Később a megszilárdult burgundi vöröst felhasználták az új-zélandi vörös kialakításában.

Európára is kihat a marokkói szamóca helyzet

Marokkóban a szamócaföldeken a kedvezőtlen időjárási körülmények akadályozták a virágok és a gyümölcsök fejlődését, ami kihatott a mennyiségre és a minőségre is.

A biotermelés a dánok jövőképe

A statisztikák szerint Dánia az egyik legnagyobb bioélelmiszer fogyasztó Európában. A dán statisztikai hivatal adatai azt mutatják, hogy 2018-ban a kiskereskedelemben az összes bioélelmiszer-értékesítés új rekordot ért el, ami 1,73 milliárd eurónak felel meg. Ez a tendencia jelenik meg a 2050-ig meghatározott jövőképükben is.