Back to top

A hétvégén számolják a sasokat

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve immáron XVI. alkalommal szervezi meg az Országos Sasszinkront, a hazánkban telelő ragadozómadarak éves számlálását 2019. január 11-13. között.

Magyarország területén a sasfajok szempontjából számos kiemelten fontos telelőhely van. Legnagyobb számban rétisasok telelnek nálunk, mivel a nem vonuló hazai fészkelőkhöz télen északról érkező egyedek is csatlakoznak. Ugyancsak nálunk tölti a telet a parlagi sas kárpát-medencei költőállományából származó fiatal egyedek nagy része is. Ritkaságnak számít ugyan, de minden évben előfordul néhány szirti sas és fekete sas is.

Rétisas
Rétisas
Fotó: Marosi Sándor

Az MME a partnereivel 2004-ben indította el a legfontosabb, részben már évtizedek óta ismert sastelelőhelyek egységes módszertannal és egy időben történő, ún. „szinkron” felmérését. Az Európai Unió által támogatott PannonEagle LIFE projekt keretében tavaly a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak az immáron Kárpát-medenceivé bővült felméréshez.

A kibővült keretek között 427 felmérő (347 hazai és 80 szlovák, cseh, osztrák, szerb és román kolléga) járta be a sasok legjelentősebb telelőhelyeit, hazánk tekintetében az ország területének közel 18%-át érintve, négy sasfaj 1014-1022 egyedét és tizenhárom további ragadozómadár-faj mintegy 9378 példányát számba véve.

A tavalyi év kedvező tapasztalatai alapján az idei felmérés is nemzetközi keretek között, a Kárpát-medence legjelentősebb sastelelőhelyeit érintve valósul meg. A megfigyelési eredmények összesítését követően, várhatóan február elején készül el a sasleltár, amiről természetesen a lakosságot és a médiát is tájékoztatjuk.

Annak érdekében, hogy a lakosság is bepillanthasson a sasok felmérésébe, a XVI. Országos Sasszinkronhoz kapcsolódva két társult programra is sor kerül 2019. január 12-én, szombaton:

  • sasfigyelő terepi túrát is tartalmazó V. Sasnapra a jászsági Sasközpontban,
  • illetve a Ragadozók napjára a Budakeszi Vadasparkban .
Forrás: 
MME

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sikeresen zárult a kocsányos tölgy védelmét célzó horvát-magyar projekt

A Mecsekerdő Zrt. a Horvát Állami Erdők Nasice-i Erdőgazdaságával június 11-én tartotta „A Kocsányos tölgy megóvása a határmenti térségben - Oak protection” című horvát-magyar projekt záró konferenciáját. A Gajic-i Csemetekertben tartott rendezvényen a projektben résztvevő partnerek és szakértők osztották meg az együttműködés tapasztalatait és eredményeit az érdeklődőkkel.

Magyar találmány a vadgázolásos balesetek elkerülésére

Évente több ezer bejelentett vadbaleset történik hazánkban, a gépjárművekben jelentős anyagi kár keletkezik, az utakon elpusztult nagyobb állatok számát pedig harmincezerre teszik a szakértők. Egy szabadalmaztatott magyar találmánynak köszönhetően ezeknek a baleseteknek a döntő többsége elkerülhető – nyilatkozta a feltaláló.

Évi 8 millió tonna műanyag jut az óceánokba - megoldás az új akcióterv?

A G20-ak környezetvédelmi miniszterei Japánban tartott találkozójukon megállapodtak a tengerek műanyaghulladék-szennyezésének kezeléséhez szükséges intézkedések bevezetésének és alkalmazásának globális hatókörű keretrendszerében.

A poszméhekre is veszélyt jelent a varroa

A házi méhek közt is nagy gondot okozó varroa atkáról az Exeteri Egyetem tudósai kimutatták, hogy a vadonélő poszméhekre is veszélyt jelent. Ugyan maga a parazita nem telepszik meg ezeken a szőrös beporzókon, azonban az általa terjesztett vírus továbbterjed.

„Bio-fűnyírók” a brüsszeli reptéren

Belgium egyik legforgalmasabb légi kikötőjének fenntartója úgy döntött, néhány tucat birka segítségével oldja meg a fűnyírást a Zavantem reptér zajvédő zónájában. Ez nemcsak környezetbarát, de a terület biodiverzitásának növekedését is elősegíti.

Dióhéjban a veszélyes állatok tartásáról

A veszélyesnek minősülő állatok tartásának témaköre meglehetősen kényes terület. A ritkán – 5-10 évente – előforduló, valós problémát okozó esetekre a törvényalkotóknak természetesen reagálnia kellett, ám azt is el kell ismerni, hogy a régebben napvilágot látott szabályok némelyike betarthatatlan volt. 2015-ben átdolgozták a veszélyes állatok tartásával foglalkozó törvényt...

A beporzók védelméről tanácskoztak a V4 országok környezetvédelmi vezetői

Magyarország számára kiemelt fontosságú mind a vadon élő beporzó rovarok, mind pedig a mézelő méhek védelme – jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a V4 országok környezetvédelmi vezetőinek a biodiverzitás védelméről folytatott megbeszélésen a szlovákiai Tatranska Lomnicaban.

Ausztráliában is nő a darvak száma

A Hortobágyon megfigyelhető daruvonulás, a szürkedarvak tömege óriási élményt jelent sokak számára. Évről évre egyre nagyobb számban érkeznek hozzánk ezek a gyönyörűséges madarak. Sőt, a közelmúltban megfigyelték azt is, hogy újra költenek nálunk. A hathatós környezetvédelmi intézkedéseknek s a természetközeli mezőgazdaságnak köszönhetően a világ más területein is hasonló sikereket érnek el.

Ajándékként se fogadjunk el szent íbiszt!

Az íbiszek a kanalas gémekkel alkotnak egy családot – közeli rokonai egymásnak. E hosszú lábú gázlómadarak meglehetősen hosszú idő óta élnek Földünkön. Ahol jelentősebb számban előfordulnak, gyakorta a helyi mondák, hitvilág fontos szereplői.A XXI. században pedig egyre gyakrabban tartanak íbiszeket nemcsak különféle állatkertekben, hanem magán-madárgyűjteményekben is a Föld számos pontján

Létezik panda foltok nélkül?

A kutatók eddig csak gyanították, hogy él valahol albínó, vagyis teljesen fehér panda. Áprilisban sikerült lencsevégre kapni az első foltok nélküli példányt egy kínai természetvédelmi területen.