Back to top

A kajszit is megütheti a guta

A kajszi, más néven sárgabarack rendszeres növényvédelmére a házikertekben általában igen kevés figyelmet fordítanak. Mivel fagyérzékeny faj, a termesztésére a védettebb, zárt udvarok, kertek a legalkalmasabbak. Tekintsük most át a legfontosabb kórokozóit.

A kórokozók elleni védekezést elsősorban az apiognomóniás levélfoltosság, a csonthéjasok moníliája, a kajszibarackfa gutaütése, a kajszi sztigminás levéllyukacsosodása és a ventúriás varasodása ellen kell folytatni.

Apiognomóniás levélfoltosság betegség a kajszi levelén
Apiognomóniás levélfoltosság betegség a kajszi levelén
A kajszi apiognomóniás levélfoltossága korai lombhullást okoz, ami ha a gyümölcsérés előtt következik be, akár 40-50 százalékos gyümölcshullást is előidézhet, a többi gyümölcs pedig kényszerérett lesz. Emellett károsan befolyásolja a termőrügy-differenciálódást is. Csak rendszeres megelőző védekezéssel hárítható el a kártétele.

A fertőzés következtében a leveleken a levélcsúcstól kiindulóan szabálytalan, változó nagyságú sárgászöld, majd halványbarnára színeződő, elhaló foltok alakulnak ki.

Később a foltok beszáradnak, a levelek gyakran besodródnak és tömegesen, idő előtt lehullanak. A csapadékos, nedves meleg időjárás erős fertőzési hullámot indíthat el.

A fertőzési források a levelek, ahol a kórokozó ivaros termőtestekkel, az ún. peritéciumokkal telel át. A peritéciumokban az aszkospórák tavaszra alakulnak ki, kiszóródásuk általában április közepén kezdődik és június közepéig tart.

A házikertekben a lehullott lombon keletkező gombaképletek elpusztítására elég lehet a lomb alapos összegyűjtése, elégetése vagy mély beásása a talajba.

A csonthéjasok moníliája gyümölcsrothadást is okozhat
A csonthéjasok moníliája gyümölcsrothadást is okozhat
A peritéciumok kialakulásának megakadályozására ősszel, lombhullás idején lombfertőtlenítést is végezhetünk. A betegség ellen tenyészidőszakban a permetezéseket sziromhullás után április közepén kell megkezdeni, és június közepéig folyamatosan, 10-15 naponként kell permetezni.

A csonthéjasok moníliája valamennyi csonthéjas gyümölcsön károsíthat, kártétele a meggyen és a kajszin a leggyakoribb. Virághervadást, hajtásszáradást, gyümölcsrothadást okozhat, de súlyos fertőzést esetén az idősebb ágrészek, termőnyársak is elpusztulhatnak. A moníliás virág- és hajtáspusztulás ellen a kórokozó meglehetősen gyakori előfordulása miatt rendszeres, célzott védekezésre van szükség, ami a kajszi védelmének fontos része. A virágfertőzés megakadályozása érdekében a virágzás kezdetén és végén kell permetezni gombaölő szerekkel.

Gutaütésnél az egész fa vagy egy-egy koronarész hirtelen elhal
Gutaütésnél az egész fa vagy egy-egy koronarész hirtelen elhal

A moníliás gyümölcsrothadás viszont a sebzést kiváltó kártevő állatok, elsősorban a barackmoly és a keleti gyümölcsmoly elleni védekezéssel hárítható el. Jégverés után is végezzünk haladéktalanul megelőző kezelést!

A kajszi gutaütése az egyik legjellegzetesebb és talán legismertebb károsodása a kajszinak, amely az egész fa vagy egy-egy koronarész hirtelen elhalásával jár. S bár a betegség nem kapcsolható egy meghatározott kórokozóhoz sem, a kutatások alapján a gutaütés kialakulására elsősorban a Pseudomonas syringae baktériumfaj és a Cytospora cincta gombafaj a felelős.

A gutaütése ellen hatékony vegyszeres védekezés még nem ismert, ezért más védekezési lehetőségeket kell alkalmazni, illetve néhány agrotechnikai szabályt betartani. Nem szabad a fákat a téli hónapokban metszeni, amikor a legfogékonyabbak a fertőzésre. A kajszifákat ezért lehetőleg július végén, augusztus elején metsszük.

A zöldessárgás, később olajzöld, szürkés színű varas foltok a kajszin a ventúrás gyümölcsvarasodás jelei.
A zöldessárgás, később olajzöld, szürkés színű varas foltok a kajszin a ventúrás gyümölcsvarasodás jelei.

Fontos, hogy a fáinkat óvjuk meg a különböző sérülésektől is. Az egyes károsítók (ágelhalás, kéregmoly stb.) elleni szakszerű és eredményes védekezés a gutaütés előfordulásának valószínűségét is csökkenti, de nem zárja ki teljesen.

A kajszin a ventúriás (korábban mega-kladospóriumos) gyümölcsvarasodás is gyakran károsít. A betegség az enyhe teleket követő esősebb tavaszokon lép fel nagyobb mértékben. A fertőzés hatására a kajszi termésén az almavarasodáshoz hasonló, kezdetben zöldessárga, később olajzöld, szürkés színű varas foltok keletkeznek. Felületük repedezik és pikkelyes kinézetű lesz. A gyümölcs töppedt és lehullik.

Tudta?

A házikertekben gyakran megfigyelhető a fiatal, zöld kajszigyümölcsök korai lehullása. Ha az összetöppedt, lehullott gyümölcsöt kettévágjuk, akkor azt látjuk, hogy csonthéj hiányzik, a mag pedig összetöppedt. A tünetet a sziromhullás utáni fagypont alatti hőmérséklet okozza.

Fertőzési források a vesszők, ahol a kórokozó a foltokban gombafonalakkal (micéliummal) telel át.

Az első tünetek a kajszin és az őszibarackon júniusban jelennek meg. Gazdanövényei még az őszibarack, a mandula, a szilva és a ringló. A fertőzések megelőzésére megfelelő metszéssel laza koronaformát alakítsunk ki, amely eső után vagy a reggeli harmattól könnyen megszárad. A kórokozó elleni hatásos védekezés érdekében a kajszifákat április végétől, a sziromhullást követően 10-14 naponként kezelni kell a hatásos növényvédő szerekkel.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2018/11-12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Meggypiaci latolgatás

Az idén az első termésbecslés szerint 30-40 százalékkal kevesebb meggy terem nálunk, mint tavaly. A tavaszi fagyok még virágzás előtt érték a kerteket, de a hideg károsította a termőt, sok virág nem tudott megtermékenyülni emiatt. A virágzás alatt nagy volt a szárazság és kevés méh járt a gyümölcsösökben, ami tovább rontotta a megporzást.

Elkezdődött a pollenszezon előtti visszaszámlálás

Ha a hűvös május idején lankadt a figyelmünk, akkor most még van esély némileg orvosolni az elmulasztott vagy sikertelen védekezéseket még a parlagfűvirágzás kezdete előtt. Most már legyünk azonban résen, mert az előttünk álló meleg, záporokkal tarkított időjárás ideális a parlagfű növekedése szempontjából.

Sikeresen zárult a kocsányos tölgy védelmét célzó horvát-magyar projekt

A Mecsekerdő Zrt. a Horvát Állami Erdők Nasice-i Erdőgazdaságával június 11-én tartotta „A Kocsányos tölgy megóvása a határmenti térségben - Oak protection” című horvát-magyar projekt záró konferenciáját. A Gajic-i Csemetekertben tartott rendezvényen a projektben résztvevő partnerek és szakértők osztották meg az együttműködés tapasztalatait és eredményeit az érdeklődőkkel.

Növényvédelmi előrejelzés – Támadnak a poloskák

Nagy kárt tesz a cseresznyében és a meggyben a monília, a késői érésű fajták még menthetők, de nagy a kihívás. Az almamoly egyelőre gyérebben rajzik, viszont van vértetű, varasodás és lisztharmat, sőt tűzelhalás is. A meleg időben általános támadásba lendültek a poloskák, most főleg a bogyósgyümölcsökön látni belőlük sokat. A virágzó szőlőt is számos betegség ellen kell védeni.

Levéltetvek a kajszibarackfákon

Az időjárás melegedésével a levéltetvek is megjelentek a gyümölcsfákon. A kajsziban a levéltetvek közül a valódi levéltetvek családjába tartozó zöld őszibarack-levéltetű és a hamvas őszibarack-levéltetű esetenkénti előfordulására számíthatunk, de ellenük általában nincs szükség külön védekezésre.

Európára is kihat a marokkói szamóca helyzet

Marokkóban a szamócaföldeken a kedvezőtlen időjárási körülmények akadályozták a virágok és a gyümölcsök fejlődését, ami kihatott a mennyiségre és a minőségre is.

Duplájára is nőhet a meggy ára

A meggy ára a tavalyinak a duplájára is nőhet idén a tavaszi aszályok és a nagy hőmérséklet-ingadozások miatt - mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos kertészeti és beszállítói osztályának elnöke hétfőn az M1 aktuális csatornán.

A biotermelés a dánok jövőképe

A statisztikák szerint Dánia az egyik legnagyobb bioélelmiszer fogyasztó Európában. A dán statisztikai hivatal adatai azt mutatják, hogy 2018-ban a kiskereskedelemben az összes bioélelmiszer-értékesítés új rekordot ért el, ami 1,73 milliárd eurónak felel meg. Ez a tendencia jelenik meg a 2050-ig meghatározott jövőképükben is.

Hazánkban is gyorsan fejlődik a biotermesztés

A csengeri Szatmári-Ízek Kft. 7000 tonna almájának a harmada biotermesztésű, amit frissen és földolgozva is forgalmaznak. A termelői szervezet vezetője, Gulácsi Mihály szerint a bióban van a jövő, ezért is rendeztek már harmadszor szakmai tanácskozást és bemutatót.

Új cseresznye- és meggyfajták Érdről

A NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet érdi állomásán közel 70 éve nemesítenek cseresznyét és meggyet. Az idén fajtaújdonságokat mutatott be nemesítőjük, Apostol János. Fontos szelekciós szempont volt a méret és húskeménység, cseresznyénél a repedésre való hajlam, meggynél a betegségekre való érzékenység. A már névvel rendelkező fajták mellett 26 ígéretes hibrid is van az ültetvényben.