Back to top

A tanya nem múlt, hanem jövő

2018-ban is versenyre keltek a magyar vidék talán legmeghatározóbb épületei, a tanyák. Az egyszerre otthonként és gazdaságként szolgáló portákat sokan szinte élő skanzennek tartják, mondván, a nagyüzemi táblák és a „műholdas” traktorok korában csak díszlet a nádtető, ám azok, akik szerint a gazdálkodás több mint termelés, a tanya nem a múlt, hanem a jövő. Idén 15 tanyagazdaság pályázott a díjra – határok nélkül –, példát mutatva ember és környezet, természet és termelés harmonikus együttéléséből.

Ez a példa remélhetőleg vonzó lesz a fiatalok számára is – hangzott el az Év Tanyája díj átadóján az Agrárminisztériumban. Nagy István miniszter köszöntőbeszédében elmondta: azzal a szándékkal alapították a szakmai elismerést, hogy egybegyűjtsék és bemutassák Magyarország legszebb tanyáit és mintaértékű fejlesztéseiket. Nem valami sajátos „épület- szépségversenyről” van tehát szó. A cél az, hogy minél többen megismerjék ezt a sajátos magyar életformát, és hogy a fiatalok számára is vonzóvá váljon a tanyasi élet és a gazdálkodás.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar tanya olyan hungarikum, ami nem egyszerűen csak örökség. Nemcsak tájképi, építészeti, néprajzi, kulturális szempontból érték, hanem a gazdasági jelentősége és a népességmegtartó ereje is erősödött az elmúlt években. Ezt a folyamatot több támogatás is erősíti.

A Tanyafejlesztési Programban rendelkezésre álló 1,23 milliárd forintból mintegy 200 millió forint jut települési és térségi fejlesztésekre, 637 millió forint a tanyák és a tanyás térségek megőrzésére, fejlesztésére és tanyagazdaságok indítására. Emellett 300 millió forintot biztosít a tárca a tanyai lakó- és vagyonbiztonságot szolgáló egyéni beruházásokra.

A miniszter elismeréssel szólt azokról a gazdákról, akik a magas szakmai színvonalon megtermelt hazai élelmiszerek iránti elkötelezettségükkel szereztek elismerést. Olyan hozzáadott értéket teremtettek a magyar élelmiszeriparban, melynek köszönhetően szinte teljesen átalakult a magyar közízlés. Piaci szereplőként abszolút meghatározóvá váltak. Olyan ízeket hoztak például a sajtkészítésbe, a húsfeldolgozásba, a zöldség- és gyümölcsfeldolgozásba, amelyek alapjaiban megváltoztatták a magyar gasztrokultúrát.

Az Év Tanyája díjakkal azokat a tanyatulajdonosokat ismerték el, akik mind a természeti, mind az épített, mind a táji környezetbe harmonikusan illeszkedő tanyát tartanak fent. Kis Miklós Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint azokat a tanyagazdaságokat és azokat az ott élő, dolgozó, nagy tudású embereket jutalmazták, akik példásan ügyelnek tanyájuk kialakítására, fejlesztésére, úgy, hogy közben kiemelt figyelmet fordítanak a természeti környezet megőrzésére, a tájra, az adott térség kulturális, építészeti értékeire, gazdálkodási hagyományaira. Mindenki, aki a megmérettetésben részt vett, nyertesnek számít, hisz amellett, hogy az agrártárca szakmai elismerésében részesült, széles körű bemutatkozási lehetőséget is kapott.

Az Év Tanyagazdasága Gyurákovics András mórahalmi tanyája lett. A család állattenyésztéssel, termékfeldolgozással és vendéglátással foglalkozik. A tanyán található épületek kinézete egységes, a nádfedeles épületegyüttes a tájba illeszkedik.

Az Év Hagyományőrző Tanyája díjat Reisz József vehette át, aki a Natúr-Életmód Tanya tulajdonosa. A természetközeli életmód, a biotermesztéssel előállított zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának elkötelezett hívei.

A szerbiai Adán, egy 5 hektáros tanyán hat generáció óta élnek Csincsikék. A hagyománytisztelet volt a fő mozgatórugója annak, hogy másokkal is megismertessék életformájukat, a tanyasi életet. A magyar tanya hagyományos építészeti értékeinek, generációkon átívelő életmódjának határon túli éltetéséért, azok nyitott portán keresztüli bemutatásáért, a tanyán alkalmazott innovatív, környezetkímélő, felelős gazdálkodásért vehette át Az Év határon Túli Tanyája díjat Csincsik Edit tanyagazda.

Az Agrárminisztérium ez évben is közönségszavazásra bocsátotta az idei tanyapályázatokról készült képeket. A bíráló bizottság úgy döntött, hogy ha az idén is a tavalyi nyertes kapná a legtöbb szavazatot, akkor az őt követővel megosztott közönségdíjat adnak ki. Így lett ebben az évben két közönségdíjas tanyagazdaság. Az egyik közönségdíjas, aki a szavazatok 30 százalékát nyerte el, Bartolák Mária lett. A békéscsabai Haluskaház tulajdonosai a felújítás során arra törekedtek, hogy autentikus környezetben mutassák be kicsiknek és nagyoknak a tanyasi életet.

A másik közönségdíjat Molnár István nyerte el, aki a szavazatok 25 százalékát kapta. Tarhosi tanyagazdaságában libát tenyészt, ez adja gazdálkodásának egyik alappillérét. Másik fő tevékenysége a falusi vendégasztal-szolgáltatás, amely köré aktív tanyasi turizmust épített fel.

A díjkiosztón, példaértékű munkájukért, a tíz kiváló tanyagazdának elismerő okleveleket is átadott a miniszter és az államtitkár (képünkön).

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erős felhatalmazás a brüsszeli tárgyalásokra

Példaértékű összefogással erős meghatalmazást adott a magyar gazdatársadalom az őket képviselők kezébe az új uniós ciklus tárgyalásaira, hangzott el az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magosz sajtótájékoztatóján. Az uniós agrártámogatások tervezett csökkentése miatt indítottak petíciót a gazdatársadalom képviselői, és a tiltakozáshoz közel 200 ezer aláírást gyűjtöttek össze.

Új külpiaci távlatokat nyithat a magyar agrárdigitalizáció

Az Agrárminisztérium kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy az agrárpálya vonzóvá tételével, új, digitális tudás, készségek, szemlélet elősegítésével támogassa a gazdálkodást választó vidéki fiatalokat.

Családi öntözőrendszert adtak át Somodoron

A Vidékfejlesztési Program kiemelt szerepet szán az öntözésfejlesztés ösztönzésére. Az 50 milliárd forint keretösszegű pályázati forrásból megvalósuló beruházások termelékenyebb gazdálkodást, jobb jövedelmezőséget, biztosabb jövőt ígérnek a gazdálkodóknak – fogalmazott Feldman Zsolt, a somodori Gabriella-major öntözőrendszerének ünnepélyes átadásán.

Logisztikai központ és takarmánygyár

Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének társaságában avatta fel a topolyai ipari parkban a KITE Zrt. logisztikai központját és a csantavéri Gebi Kft. újonnan kiépített, nagy kapacitású napraforgó-tárolóit és feldolgozóüzemét.

Magyarország hozzájárul a fejlődő országok élelmezésbiztonságának megteremtéséhez

A családi gazdaságok erősítése, az élelmezésbiztonság és a táplálkozás kérdései, valamint a klímaváltozás problémaköre is napirendre került az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO), valamint az Agrárminisztérium közös konferenciáján.

Nemzetgazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű az élelmiszeripar

Az élelmiszeripar kiemelkedő stratégiai ágazat, melynek fejlesztése komoly felelősséget jelent számunkra - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Magyar Termék Nonprofit Kft. konferenciáján, Budapesten.

Közös cél a minőségi alapanyagok, élelmiszerek megjelenése a közétkeztetésben

Célunk, hogy a hazai közétkeztetésben olyan egészséges, biztonságos és megbízható, főként helyi és bio–alapanyagokból előállított ételek készüljenek, amelyek mennyiségileg és minőségileg is megfelelnek a különböző korcsoportok élettani igényeinek – hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetségének Országos Szakmai Napján.

Méhek, hajók, műrajok

A nálunk honos kárpáti méh nagyszerű tulajdonságait, elsősorban munkabírását, szívósságát és kezelhetőségét rég felismerték más régiók méhészei. Még a szovjet érába nyúlik vissza az a gyakorlat, hogy Kárpátaljáról – akkor még repülőgépeken (is) – ezerszámra szállították őket a birodalom keleti vidékeire.

Új KAP: ambiciózus költségvetés és egyszerű szabályok kellenek

Három dologra van szükség ahhoz, hogy az új Közös Agrárpolitika (KAP) az európai polgárok és az európai gazdák igényeit szolgálja: kellően ambiciózus költségvetésre, helyes szakpolitikai döntésekre és gyakorlatban végrehajtható, egyszerű szabályokra - mondta Nagy István agrárminiszter a Mezőgazdasági és Halászati Tanács május 14-i ülésén, Brüsszelben.

Fontos, összetett és sokszereplős stratégiai terület a sertéságazat

Magyarországon egyre több családi vállalkozás találja majd meg a helyét és útját a hagyományokra építve, összefogással és kitartással – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Hevesi család megújult sertéstelepének átadóján, Mindszenten.