Back to top

Vizes élőhelyeket tettek rendbe Belső-Somogyban

Csaknem 187 millió forint támogatásból újult meg több belső-somogyi természetvédelmi terület is. A beruházásra azért volt szükség, hogy a fokozottan védett fajok hosszú távon is a területen maradjanak.

Az 1970-es és 1980-as évek vízszabályozása miatt drasztikusan csökkent a talajvízszint a belső-somogyi területeken, ezért az élőhelyek is átalakultak. Szakemberek szerint

ez nemcsak természetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is hatalmas károkat okozott.

Ezért is volt fontos az a több éves program, amelynek köszönhetően teljes megújultak a természetvédelmi területek vizes élőhelyei - írja a sonline.hu.

– Kizárólag belső-somogyi vizes élőhelyeket érintett a beruházás – hangsúlyozta Szegvári Zoltán, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Somogyi Tájegységének vezetője. – Meglévő területek megújítása, illetve új élőhelyek kialakítása volt a beruházás célja, összesen három helyszínen történt változás. A Boronka-melléki Tájvédelmi körzet északi részén van egy fokozottan védett 40 hektáros tórendszer, aminek a műtárgyai, töltései teljesen elhasználódtak és rendkívül kockázatos volt az üzemeltetése. Ezt a program keretében teljesen felújítottuk.

– Rendkívül fontosak ezek a beruházások – folytatta a tájegység vezetője. –

Nem csak a vízhez kötődő fajokat érinti, hanem a területet körülvevő több száz hektár erdő léte is attól a víztől függ.

A korábbi nagyon rossz vízgazdálkodás miatt a homoktalajon folyamatosan csökken a talajvízszint és ha a tavakba nem duzzasztanánk vissza a vizet, akkor nagyon nagy területen elszáradnának az erdők, átalakulnának a társulások és inváziós fajok telepednének meg. A terület megújításának köszönhetően most a fokozottan védett fajok hosszú távon megmaradnak.

Az Újvárfalvai-rét és környéke is megújult. A területen már 2002-ben is terveztek egy gátrendszert építeni a Korokna-pataknál, de az akkor elmaradt. Az értékes mocsárrétről az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent a talajvízszint és a szűk területen élő nagyon ritka növényfajok is visszaszorultak. A nemrég lezárult fejlesztések miatt azonban a környékén visszaállították a talajvíz szintet az eredeti állapotába, így a káros folyamatok megszűntek.

A Csombárdi-réten is több beruházás valósult meg az elmúlt években. A területen lévő tó árapasztóját állították helyre, de a töltést is felújították. Három kisebb vizes teret is kialakítottak, amelyben különféle ritka halfajokat szaporítanak, de a kétéltűeknek és a hüllőknek is kiváló helyül szolgál majd.

Széles kárászt és csíkféléket is szaporítanak

Réti csík
Réti csík
Fotó: Saxifraga-Rudmer Zwerver
A Csombárdi-réten – amely országos jelentőségű természetvédelmi terület – olyan ritka és visszaszorulóban lévő halakat szaporítanak majd, mint a széles kárász, a compó és különböző csíkfélék. – Ezek mesterséges, de természetszerű szaporításra alkalmas tavak – hangsúlyozta Szegvári Zoltán. – Úgy lett kitalálva a rendszer, hogy az apró halak le tudnak úszni az alatta lévő felújított tóba és ott nevelkednek. A csaknem 187 millió forintos támogatásból különféle eszközöket is vásároltunk.

Varsákat szereztünk be, amivel az invazív halfajokat tudjuk begyűjteni, de halszállító tartályokat is vettünk. A csombárdi területről ugyanis a nemzeti parkhoz tartozó többi vizes élőhelyre is szállítunk majd halakat

– tette hozzá.

Forrás: 
sonline.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sikeresen zárult a kocsányos tölgy védelmét célzó horvát-magyar projekt

A Mecsekerdő Zrt. a Horvát Állami Erdők Nasice-i Erdőgazdaságával június 11-én tartotta „A Kocsányos tölgy megóvása a határmenti térségben - Oak protection” című horvát-magyar projekt záró konferenciáját. A Gajic-i Csemetekertben tartott rendezvényen a projektben résztvevő partnerek és szakértők osztották meg az együttműködés tapasztalatait és eredményeit az érdeklődőkkel.

Évi 8 millió tonna műanyag jut az óceánokba - megoldás az új akcióterv?

A G20-ak környezetvédelmi miniszterei Japánban tartott találkozójukon megállapodtak a tengerek műanyaghulladék-szennyezésének kezeléséhez szükséges intézkedések bevezetésének és alkalmazásának globális hatókörű keretrendszerében.

A poszméhekre is veszélyt jelent a varroa

A házi méhek közt is nagy gondot okozó varroa atkáról az Exeteri Egyetem tudósai kimutatták, hogy a vadonélő poszméhekre is veszélyt jelent. Ugyan maga a parazita nem telepszik meg ezeken a szőrös beporzókon, azonban az általa terjesztett vírus továbbterjed.

„Bio-fűnyírók” a brüsszeli reptéren

Belgium egyik legforgalmasabb légi kikötőjének fenntartója úgy döntött, néhány tucat birka segítségével oldja meg a fűnyírást a Zavantem reptér zajvédő zónájában. Ez nemcsak környezetbarát, de a terület biodiverzitásának növekedését is elősegíti.

Dióhéjban a veszélyes állatok tartásáról

A veszélyesnek minősülő állatok tartásának témaköre meglehetősen kényes terület. A ritkán – 5-10 évente – előforduló, valós problémát okozó esetekre a törvényalkotóknak természetesen reagálnia kellett, ám azt is el kell ismerni, hogy a régebben napvilágot látott szabályok némelyike betarthatatlan volt. 2015-ben átdolgozták a veszélyes állatok tartásával foglalkozó törvényt...

A beporzók védelméről tanácskoztak a V4 országok környezetvédelmi vezetői

Magyarország számára kiemelt fontosságú mind a vadon élő beporzó rovarok, mind pedig a mézelő méhek védelme – jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a V4 országok környezetvédelmi vezetőinek a biodiverzitás védelméről folytatott megbeszélésen a szlovákiai Tatranska Lomnicaban.

Tömeges halpusztulás a Palicsi-tóban

Vajdaság egyik gyöngyszeme a Palicsi-tó és környéke. Nem csak a helybéliek, de a turisták kedvenc üdülőhelye is. Végre megérkezett a jó idő, a tó látványa viszont most nem vonzza, inkább taszítja az oda látogatókat.

Ausztráliában is nő a darvak száma

A Hortobágyon megfigyelhető daruvonulás, a szürkedarvak tömege óriási élményt jelent sokak számára. Évről évre egyre nagyobb számban érkeznek hozzánk ezek a gyönyörűséges madarak. Sőt, a közelmúltban megfigyelték azt is, hogy újra költenek nálunk. A hathatós környezetvédelmi intézkedéseknek s a természetközeli mezőgazdaságnak köszönhetően a világ más területein is hasonló sikereket érnek el.

Létezik panda foltok nélkül?

A kutatók eddig csak gyanították, hogy él valahol albínó, vagyis teljesen fehér panda. Áprilisban sikerült lencsevégre kapni az első foltok nélküli példányt egy kínai természetvédelmi területen.

A Tisza-tavat is megtisztítják a PET Kupán

Tisza-tavi futammal bővül idén a hagyományos Felső-Tiszai PET Kupa sorozat, így a pénteken induló és kedden záruló vízi rendezvény keretében a csapatok Tiszafüredtől Kisköréig eveznek saját építésű hajóikon, hogy megtisztítsák a folyót és a tavat a felhalmozódott hulladéktól.