Back to top

A biológiai ritmus irányítja a tejtermelést

Penn State University kutatói: a tejelő tehenek által termelt tej mennyiségét és összetételét inkább a belső, éves biológiai ritmus irányítja, és nem az olyan környezeti tényezők, mint a hő és a páratartalom.

A Claessens Group oktató-és látogatóközpontban a tehenek fejését is meg lehet nézni.
A Claessens Group oktató-és látogatóközpontban a tehenek fejését is meg lehet nézni.
Fotó: MTI - Varga György
Az USA különféle tehéncsoportokból származó, évtizedes termelési feljegyzések elemzése után a Penn State University kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a tejelő tehenek által termelt tej mennyiségét és összetételét inkább a belső, éves biológiai ritmus irányítja, és nem az olyan környezeti tényezők, mint a hő és a páratartalom. A kutatók ismétlődő ciklusok igazolására használt statisztikai módszerrel mutatták ki a tejhozam, a tej zsír- és fehérjekoncentráció éves ritmusát.

Az Agricultural Marketing Service hivataltól a tej összetételéről kapott 2000–2015. évi országos adatokat és 2002–2011 között 1684 tehénről, 11 pennsylvaniai farmokon élő tehenekről gyűjtött feljegyzéseket elemezték.

Átlagosan, a tejtermelés áprilisban érte el tetőfokát, a zsír- és fehérjetartalom csúcsa februárban volt, a zsírtartalom januárban, a fehérjekoncentráció pedig decemberben volt a legmagasabb.

Ami a legfontosabb, a tejtermelés, zsír- és fehérjekoncentráció éves ritmusa régiótól függetlenül, konzisztensen előfordult. Így, bármilyen változás a napi megvilágításban befolyásolja ezeket a ritmusokat, hasonlóan ahhoz, ahogy a fotoperiódus a vadvilágban is elindít különféle éves ritmusokat, például az olyan rendszeres biológiai viselkedési formákat, mint a téli álom, a szaporodás és a vándorlás.

Forrás: 
news.psu.edu/Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így lehet bevetni a szamuráj darazsat a poloskák ellen

Az Oregoni Állami Egyetem tudósai azt vizsgálták, miképpen használható a parazita darázs szabadföldi körülmények között. Az apró rovar azonban igen érzékenynek bizonyult az általánosan elterjedt rovarölő-szerekre.

Tejporgyár épülhet Hajdúnánáson

Kínai forrásból felépülő tejporgyár lehet az első konkrét eredménye annak a stratégiai együttműködési megállapodásnak, amelyet szerdán írt alá a Debreceni Egyetem (DE) rektora és a Morgan Star Group elnöke.

Esőjelző tehéncsorda – jobb mint a barométer?

A tehenek tényleg előre érzik a közelgő esőt? Vajon ezért fekszik le egy egész csorda? Mennyire igaz, ha igaz egyáltalán, és miért teszik ezt a tehenek?

EU GMO-rendelet: enyhítést kérnek

Hollandia és Észtország vezetésével 14 tagállam nyújtott be kérelmet az Európai Bizottsághoz az EU GMO-rendeletének fölülvizsgálatára az új nemesítési eljárásokkal kapcsolatban.

A GMO mentességben rejlik nagyobb üzlet vagy a GMO lesz a jövő agrártechnológiája?

Egyetemi oktatók, kutatók és az ipar szakemberei tartottak előadást az első alkalommal szervezett GMO-val, azaz genetikailag módosított organizmusokkal foglalkozó konferenciát a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karán működő Deák Tibor Szakkollégium, Budapesten.

Farkas Sándor: a tejtermelés a magyar mezőgazdaság egyik húzóágazata

Az idei évben a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács június 6-án a MOM Sportközpontban tartotta meg a Tej Világnapját, ahol a tej és a tejtermékek jelentőségére hívták fel a figyelmet, emellett az általános iskolás diákoknak a Terméktanács által meghirdetett „Van itthon tej” című rajzpályázat eredményhirdetésére is sor került.

UV-C sugarak a kórokozók ellen

Gombás és baktériumos fertőzések ellen vizsgálták az UV-C sugárzás hatását Hamburgban. Keresik ugyanis az új növényvédelmi megoldásokat a mindinkább szűkülő hatóanyag-választék miatt.

NAIK–AKI-integráció: még hatékonyabb agrárkutatás

Május elsejével a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központhoz került az Agrárgazdasági Kutató Intézet. Az integrációval még hatékonyabbá válhat az agrárkutatás, és bár az AKI alapfeladatai nem változnak, jobban kihasználhatók az intézmények együttműködéséből származó előnyök – mondta lapunknak Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója.

Már az egyiptomiak is a piros húsú, édes dinnyéből lakomáztak

Már 3500 évvel ezelőtt is kedvelt csemege volt a görögdinnye. Erre egy ősi sírban talált levél szolgál bizonyítékként, melyet a kutatók alapos DNS vizsgálatnak vetettek alá.

Kevesebb állatvágás az első negyedévben

A magyarországi vágóhidakon 7 százalékkal kevesebb szarvasmarhát, 1 százalékkal kevesebb baromfifélét és 4 százalékkal kevesebb sertést vágtak 2019 első negyedévében a 2018. január–márciusi időszakhoz képest. A baromfifélék csoportjában a libavágás erőteljesen, 40 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – derül ki a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet honlapján közzétett adatokból.