Back to top

Fásítással jövedelmezőbb lehet a mezőgazdálkodás

Az agrárerdészeti rendszerek, fásítások számos előnyük ellenére még kevésbé elterjedtek hazánkban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a helyzet megváltoztatása érdekében kiadványt jelentetett meg és országos előadássorozatot indított a témában.

Ennek első állomásán, Sárváron bemutatták az egységes vadkárfelmérési útmutató tervezetét is, amely várhatóan valamennyi fél számára elfogadható módszertani hátteret ad majd a vadkárt érintő kérdésekre.

Magyarország erdősültsége jelenleg 21 százalék körül mozog, amelyet indokolt lenne néhány évtizeden belül 27 százalékra emelni.

Ez a cél nem csak erdőtelepítéssel érhető el, a jövőben fontos szerepet kaphatnak az agrárerdészeti fásítások is – hangsúlyozta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a köztestület által 2019. január 9-én, Sárváron rendezett gazdatájékoztató fórumon.

A NAK elnöke elmondta: különösen a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági területek eredményesebb hasznosítására több szempontból is jó lehetőséget ad az agrárerdészeti fásítás. Hiszen ezzel az ország fával, faállománnyal való borítottsága úgy növelhető, hogy közben a mezőgazdasági termelés is fenntartható, és támogatás is igénybe vehető. Hozzátette: az agrárerdészeti rendszerek, fásítások jelenleg kevésbé ismertek és elterjedtek hazánkban. Ezért a Kamara kiadványt jelentetett meg, amely többek között ismerteti az agrárerdészeti rendszerek sajátosságait, előnyeit, valamint az átálláshoz igényelhető beruházási típusú vidékfejlesztési támogatások formáit. A kiadvány a NAK portálján is elérhető.

A rendezvényen bemutatták az egységes vadkárfelmérési útmutató tervezetét is. Győrffy Balázs beszédében emlékeztetett rá, hogy

a vadkár kérdéskörét a módosított vadászati törvény új alapokra helyezte. Ennek legfontosabb elemeként a jogszabály rögzíti: a vadállomány nemzeti értékünk és a természetes életközösségek része, megjelenése nem tekinthető rendellenességnek a mező- és erdőgazdasági területeken.

Ezzel együtt azonban kiemelt figyelmet kell fordítani a vadkárok korrekt felmérésére és kezelésére is.

„A vadkár felmérése téren komoly előrelépést jelent majd az egységes vadkárfelmérési útmutató, amely Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének illetve a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézetének vezetésével, a NAK és az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) szakmai és finanszírozói közreműködése mellett készül” - hangsúlyozta a NAK elnöke. Az egységes mezőgazdasági, illetve erdei vadkárfelmérési útmutató fő célja, hogy egyszerű, teljes körű, gyakorlatias legyen, és hogy a vadkár mértékének megállapítása objektíven történhessen. A mezőgazdasági, illetve az erdei vadkár felmérésére szolgáló útmutató tervezete elkészült. A NAK és az OMVK ezeket mind az agrártermelők, mind a vadászatra jogosultak szemszögéből megvizsgálja, és 2019. február végéig jelzik a munkacsoportok részére a felmerülő észrevételeiket és javaslataikat az útmutatók véglegesítéséhez – tette hozzá Győrffy Balázs.

Forrás: 
NAK

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megállíthatatlan egyelőre az aranysakál

Az aranysakál bizonyítottan őshonos ragadozó fajunk, mert már a jégkorszak előtti időszakból, a Villányi-hegységből származnak olyan leletek, melyek szerint élt Magyarországon egy állat, amit később sakálnak (Thus aureusnak) neveztek. A sakál a középkortól tagja a hazai faunának, mely kis számban, de állandóan jelen lehetett a Kárpát-medencében.

Sikeresen zárult a kocsányos tölgy védelmét célzó horvát-magyar projekt

A Mecsekerdő Zrt. a Horvát Állami Erdők Nasice-i Erdőgazdaságával június 11-én tartotta „A Kocsányos tölgy megóvása a határmenti térségben - Oak protection” című horvát-magyar projekt záró konferenciáját. A Gajic-i Csemetekertben tartott rendezvényen a projektben résztvevő partnerek és szakértők osztották meg az együttműködés tapasztalatait és eredményeit az érdeklődőkkel.

Magyar találmány a vadgázolásos balesetek elkerülésére

Évente több ezer bejelentett vadbaleset történik hazánkban, a gépjárművekben jelentős anyagi kár keletkezik, az utakon elpusztult nagyobb állatok számát pedig harmincezerre teszik a szakértők. Egy szabadalmaztatott magyar találmánynak köszönhetően ezeknek a baleseteknek a döntő többsége elkerülhető – nyilatkozta a feltaláló.

Évi 8 millió tonna műanyag jut az óceánokba - megoldás az új akcióterv?

A G20-ak környezetvédelmi miniszterei Japánban tartott találkozójukon megállapodtak a tengerek műanyaghulladék-szennyezésének kezeléséhez szükséges intézkedések bevezetésének és alkalmazásának globális hatókörű keretrendszerében.

Duplájára is nőhet a meggy ára

A meggy ára a tavalyinak a duplájára is nőhet idén a tavaszi aszályok és a nagy hőmérséklet-ingadozások miatt - mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos kertészeti és beszállítói osztályának elnöke hétfőn az M1 aktuális csatornán.

A poszméhekre is veszélyt jelent a varroa

A házi méhek közt is nagy gondot okozó varroa atkáról az Exeteri Egyetem tudósai kimutatták, hogy a vadonélő poszméhekre is veszélyt jelent. Ugyan maga a parazita nem telepszik meg ezeken a szőrös beporzókon, azonban az általa terjesztett vírus továbbterjed.

Iskola a homokbuckák között

A találó címet az ásotthalmi iskola egyik kiadványából kölcsönöztem. Ahogyan Andrésiné dr. Ambrus Ildikó, a Bedő Albert Erdészeti Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igazgatónője megjegyezte: akinek belement a homok a cipőjébe, az örökre itt marad.

„Bio-fűnyírók” a brüsszeli reptéren

Belgium egyik legforgalmasabb légi kikötőjének fenntartója úgy döntött, néhány tucat birka segítségével oldja meg a fűnyírást a Zavantem reptér zajvédő zónájában. Ez nemcsak környezetbarát, de a terület biodiverzitásának növekedését is elősegíti.

Dióhéjban a veszélyes állatok tartásáról

A veszélyesnek minősülő állatok tartásának témaköre meglehetősen kényes terület. A ritkán – 5-10 évente – előforduló, valós problémát okozó esetekre a törvényalkotóknak természetesen reagálnia kellett, ám azt is el kell ismerni, hogy a régebben napvilágot látott szabályok némelyike betarthatatlan volt. 2015-ben átdolgozták a veszélyes állatok tartásával foglalkozó törvényt...

A beporzók védelméről tanácskoztak a V4 országok környezetvédelmi vezetői

Magyarország számára kiemelt fontosságú mind a vadon élő beporzó rovarok, mind pedig a mézelő méhek védelme – jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a V4 országok környezetvédelmi vezetőinek a biodiverzitás védelméről folytatott megbeszélésen a szlovákiai Tatranska Lomnicaban.