Back to top

A legkülönfélébb módon „élnek” tovább a karácsonyfák az újévben

Az elmúlt napokban tömegével „kerültek utcára” a karácsonyfák, azonban nincs miért aggódni: a fenyőfák egyebek közt tüzelőanyagként vagy éppen talajtakaróként hasznosulnak hamarosan. Idén rendkívül népszerűek voltak ugyanakkor a „kölcsönözhető” cserepes fenyők is.

Az újév első hetei amellett, hogy alkalmat adhatnak az új tervek és célok kitűzésére, az idő gyors múlását is kiválóan mutatják: mintha csak most kezdődött volna a karácsonyi ünnepi időszak, amelynek végét a többség számára vízkereszt napja jelentette. Ekkor kerültek le a díszek a legtöbb karácsonyfáról, amelyek sorsa ezt követően igencsak változatos képet mutat, az esetek többségében azonban elmondható, hogy fontos szerep jut a fáknak ezután is.

Budapesten az elmúlt napokban kezdték begyűjteni a kidobott fenyőfákat a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit (FKF) Zrt. munkatársai, akiknek a tervek szerint körülbelül másfél hónap alatt mintegy 500 ezer fa elszállításáról kell majd gondoskodniuk.

A lakosoknak a fák kihelyezésére két lehetőségük van: kitehetik azokat a szeméttárolók mellé, illetve elvihetik a főváros 250 gyűjtőpontjának egyikébe is. A fák egyébként mindkét esetben a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű kazánjaiban végzik tüzelőanyagként. A magas gyantatartalmú fenyők elégetése több tízezer budapesti háztartás számára biztosít fűtési gőzt és villamos áramot. E megoldás persze nem precedens nélküli, hiszen például Pécsett is bevett szokás, hogy a begyűjtött fenyőfákat a város hőerőművében égetik el, hozzájárulva ezzel mintegy 31 500 pécsi lakás távfűtéséhez.

Az elmúlt évek karácsonyfákkal összefüggő tendenciái ugyanakkor azt is mutatják, hogy egyre többen visznek haza az ünnepekre élő fenyőfát. Ezt az igényt elégíti ki – egyúttal pedig ösztönöz is rá – például az Oázis Kertészet is. A náluk vásárolt cserepes fenyő ugyanis visszavihető, a fa árának fele pedig levásárolható. Boross Dávid ügyvezető lapunknak elmondta, bő húsz esztendeje, elsősorban környezettudatossági okokból indították e kezdeményezést.

„Kezdetben pár tucat cserepes fenyőt adtunk el, manapság azonban már több ezret” – mondta a cégvezető, hozzátéve, hogy az 1 méter körüli fák a legnépszerűbbek a vásárlók körében.

Az ilyen méretű fáknak ugyanis 25-30 kilogrammos földlabdájuk van, s ezeket még viszonylag könnyen haza tudják vinni a vevők. Boross Dávid hozzátette, ezeknek a fáknak Budapesten a 70-80%-át, vidéken pedig a 20-30%-át viszik vissza a vásárlók, ami az ültetésre alkalmas lakóhelyek arányát mutatja.

S ha már ültetés: Szegeden a kidobott fenyőfákat – nagyjából 30 tonnányit – a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. munkatársai a város komposztáló üzemébe szállítják, ahol

mulcsot készítenek belőlük, amelyet aztán például köztereken és parkokban, ösvényeknél, illetve virágágyásoknál hasznosítanak.

Mindezeken felül több helyen hagyomány, hogy a fákat összegyűjtik, felaprítják, majd pedig rászorulóknak vagy közintézményeknek juttatják el tüzelőanyagként. Végezetül fontos megjegyezni, hogy a fenyőfák nem megfelelő helyre történő kidobása illegális hulladéklerakásnak számít – úgy a városban, mint például az erőszélen is.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így lehet bevetni a szamuráj darazsat a poloskák ellen

Az Oregoni Állami Egyetem tudósai azt vizsgálták, miképpen használható a parazita darázs szabadföldi körülmények között. Az apró rovar azonban igen érzékenynek bizonyult az általánosan elterjedt rovarölő-szerekre.

Meggypiaci latolgatás

Az idén az első termésbecslés szerint 30-40 százalékkal kevesebb meggy terem nálunk, mint tavaly. A tavaszi fagyok még virágzás előtt érték a kerteket, de a hideg károsította a termőt, sok virág nem tudott megtermékenyülni emiatt. A virágzás alatt nagy volt a szárazság és kevés méh járt a gyümölcsösökben, ami tovább rontotta a megporzást.

Növényvédelmi előrejelzés – Támadnak a poloskák

Nagy kárt tesz a cseresznyében és a meggyben a monília, a késői érésű fajták még menthetők, de nagy a kihívás. Az almamoly egyelőre gyérebben rajzik, viszont van vértetű, varasodás és lisztharmat, sőt tűzelhalás is. A meleg időben általános támadásba lendültek a poloskák, most főleg a bogyósgyümölcsökön látni belőlük sokat. A virágzó szőlőt is számos betegség ellen kell védeni.

Levéltetvek a kajszibarackfákon

Az időjárás melegedésével a levéltetvek is megjelentek a gyümölcsfákon. A kajsziban a levéltetvek közül a valódi levéltetvek családjába tartozó zöld őszibarack-levéltetű és a hamvas őszibarack-levéltetű esetenkénti előfordulására számíthatunk, de ellenük általában nincs szükség külön védekezésre.

Indul a kis kapacitású napelemes rendszerek támogatásának pályáztatása

Hétfőtől adhatják be a mikro-, kis- és középvállalkozások a támogatási kérelmeiket kis kapacitású napelemes rendszerek telepítésének támogatására - tudatta Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-vel.

Európára is kihat a marokkói szamóca helyzet

Marokkóban a szamócaföldeken a kedvezőtlen időjárási körülmények akadályozták a virágok és a gyümölcsök fejlődését, ami kihatott a mennyiségre és a minőségre is.

Varsó virágba borul és versenyez

Hétfőn kezdődik a legnagyobb lengyel ökofesztivál a Varsó zöldben és virágban elnevezésű mozgalom. Az elmúlt évek alatt a legnagyobb és legszebb fesztivál lett Lengyelországban.

Zenélő kertészet

A kertművészet és a zeneművészet találkozásának lehettek szem- és fültanúi azok, akik szombat délelőtt ellátogattak Szombathely herényi városrészébe, az Innoflora Évelőkertészetbe, ahol andalító kamaramuzsika és vérpezsdítő gitárdallamok közepette ismerkedhettek meg az érdeklődők az évelő dísznövények változatosságával, sokoldalúságával, igényeivel és tartásával.

Hazánkban is gyorsan fejlődik a biotermesztés

A csengeri Szatmári-Ízek Kft. 7000 tonna almájának a harmada biotermesztésű, amit frissen és földolgozva is forgalmaznak. A termelői szervezet vezetője, Gulácsi Mihály szerint a bióban van a jövő, ezért is rendeztek már harmadszor szakmai tanácskozást és bemutatót.

Az oltás a konzervuborka termésbiztonságát is egyértelműen fokozza

Elsősorban a Heves megyei Csány térségében termesztenek fóliasátrakban konzervuborkát. A zömmel fűtetlen berendezésekből a 10-12 centiméter hosszú, úgynevezett kovászolni való uborkával látják el a frisspiacot, valamint a vecsési savanyítókat. A tavaszi hűvös időjárás kedvezőtlen hatása a védett termesztésben is érzékelhető volt, az oltott növényeket azonban kevésbé viselte meg.