Back to top

Csak szakszerű tárolással nyújtható a hagymaszezon

Elsősorban a korszerű tárolók hiánya az oka, hogy nem tudjuk egész évben magyar hagymával ellátni a belföldi piacot. A tárolás kockázatairól Dorcsinecz Balázs, a Dombegyházi EURO Tész Kft. ügyvezetője beszélt a FruitVeB és a ZFW Hortiservice Kft. kecskeméti hagymatermesztési szakmai napján.

A hagymát leggyakrabban ömlesztve (szellőztetéssel), illetve Békéscsaba környékén konténerekben, de szellőztetés nélkül tárolják. Ezeknél korszerűbb megoldás a szívó-, illetve nyomólevegős konténeres technika.

A déli országokban arra törekszenek, hogy gyorsan, 5-10 nap alatt 4-5 °C-ra hűtsék a hagymát, 30-35 °C-os külső hőmérsékletnél azonban ez igen drága. A holland rendszerű tárolók sokkal gazdaságosabbak, de nagyobb figyelmet is igényelnek. Elsősorban a külső hidegebb levegőt hasznosítják, azzal hűtik le fokozatosan a hagymát. A hűtőegységek inkább csak arra szolgálnak, hogy február után, kitavaszodáskor is megőrizzék a betárolt hagyma minőségét. Ha becsukják az ablakot, akkor a benti levegőt keringtetik a konténerek közt, ha kinyitják, akkor a kinti levegő beengedésével csökkentik az áramló levegő hőmérsékletét. (A külső hőmérséklet és páratartalom alapján döntenek a termelők, hogy kinyitják-e az ablakot.)

Nagyon fontos, hogy a betárolt hagymát minél hamarabb leszárítsuk, ezért lehet szükség a fűtőegység használatára csapadékos, párás időben nyáron is, különben nagy a kockázata a gombás, baktériumos fertőzések fölerősödésének.

A tároló és a tárolt áru hőmérséklete nem azonos, ezért több helyen kell elhelyezni hőmérőt a tárolóban. Ha 3 °C-nál nagyobb a hőmérsékletkülönbség a teremben/csatornában és a hagyma közelében, akkor már számíthatunk párakicsapódásra, az pedig melegágya egyes tárolási betegségeknek. De a túlszárítás sem előnyös. Arra is figyeljünk, nehogy megfagyjon a hagyma a beengedett külső levegőtől, a mínusz 5 °C-os levegő ugyanis már okozhat fagykárt, ha nem kapcsoljuk be a fűtést.

Amíg páratartalom-mérőből elegendő egyet elhelyezni a konténeres hagyma tetején, hőmérőből tegyünk ki jó néhányat, mert a hőmérséklet attól is függ, hogy mikor tárolták be a hagymát. Az lenne az ideális, ha mindenütt egy szintre tudnánk hozni a hőmérsékletet, különben esetleg túlszárítjuk a korábban betárolt termést. Kisebb egységekből álló tárolóban, valamint konténeres tárolásnál ez könnyebben megvalósítható, hiszen a konténerek közti csatornák lezárhatók, ha ott már nem kell tovább szárítani a hagymát.

A szakirodalom szerint a hagymatároláshoz 60-70 százalékos páratartalom és 0-1 °C hőmérséklet a legmegfelelőbb. Csírázásgátlóval kezelt hagymánál a hőmérséklet elérheti a 4-5 °C-ot.

A 0-1 °C-on hosszan tárolt hagymát nem szabad azonnal csomagolni, előtte vissza kell melegíteni szobahőmérsékletre, vagy legalább 5-10 °C-ra, mert a hideg hagymán a mechanikai sérülések üvegesedést okozhatnak.

A melegítés során azonban ügyeljünk, nehogy hirtelen túlszárítsuk a fejeket, különben megreped, leesik a külső páncélréteg, hangsúlyozta Dorcsinecz Balázs.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így lehet bevetni a szamuráj darazsat a poloskák ellen

Az Oregoni Állami Egyetem tudósai azt vizsgálták, miképpen használható a parazita darázs szabadföldi körülmények között. Az apró rovar azonban igen érzékenynek bizonyult az általánosan elterjedt rovarölő-szerekre.

Meggypiaci latolgatás

Az idén az első termésbecslés szerint 30-40 százalékkal kevesebb meggy terem nálunk, mint tavaly. A tavaszi fagyok még virágzás előtt érték a kerteket, de a hideg károsította a termőt, sok virág nem tudott megtermékenyülni emiatt. A virágzás alatt nagy volt a szárazság és kevés méh járt a gyümölcsösökben, ami tovább rontotta a megporzást.

Növényvédelmi előrejelzés – Támadnak a poloskák

Nagy kárt tesz a cseresznyében és a meggyben a monília, a késői érésű fajták még menthetők, de nagy a kihívás. Az almamoly egyelőre gyérebben rajzik, viszont van vértetű, varasodás és lisztharmat, sőt tűzelhalás is. A meleg időben általános támadásba lendültek a poloskák, most főleg a bogyósgyümölcsökön látni belőlük sokat. A virágzó szőlőt is számos betegség ellen kell védeni.

Levéltetvek a kajszibarackfákon

Az időjárás melegedésével a levéltetvek is megjelentek a gyümölcsfákon. A kajsziban a levéltetvek közül a valódi levéltetvek családjába tartozó zöld őszibarack-levéltetű és a hamvas őszibarack-levéltetű esetenkénti előfordulására számíthatunk, de ellenük általában nincs szükség külön védekezésre.

Európára is kihat a marokkói szamóca helyzet

Marokkóban a szamócaföldeken a kedvezőtlen időjárási körülmények akadályozták a virágok és a gyümölcsök fejlődését, ami kihatott a mennyiségre és a minőségre is.

Varsó virágba borul és versenyez

Hétfőn kezdődik a legnagyobb lengyel ökofesztivál a Varsó zöldben és virágban elnevezésű mozgalom. Az elmúlt évek alatt a legnagyobb és legszebb fesztivál lett Lengyelországban.

Zenélő kertészet

A kertművészet és a zeneművészet találkozásának lehettek szem- és fültanúi azok, akik szombat délelőtt ellátogattak Szombathely herényi városrészébe, az Innoflora Évelőkertészetbe, ahol andalító kamaramuzsika és vérpezsdítő gitárdallamok közepette ismerkedhettek meg az érdeklődők az évelő dísznövények változatosságával, sokoldalúságával, igényeivel és tartásával.

Hazánkban is gyorsan fejlődik a biotermesztés

A csengeri Szatmári-Ízek Kft. 7000 tonna almájának a harmada biotermesztésű, amit frissen és földolgozva is forgalmaznak. A termelői szervezet vezetője, Gulácsi Mihály szerint a bióban van a jövő, ezért is rendeztek már harmadszor szakmai tanácskozást és bemutatót.

Az oltás a konzervuborka termésbiztonságát is egyértelműen fokozza

Elsősorban a Heves megyei Csány térségében termesztenek fóliasátrakban konzervuborkát. A zömmel fűtetlen berendezésekből a 10-12 centiméter hosszú, úgynevezett kovászolni való uborkával látják el a frisspiacot, valamint a vecsési savanyítókat. A tavaszi hűvös időjárás kedvezőtlen hatása a védett termesztésben is érzékelhető volt, az oltott növényeket azonban kevésbé viselte meg.

Új cseresznye- és meggyfajták Érdről

A NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet érdi állomásán közel 70 éve nemesítenek cseresznyét és meggyet. Az idén fajtaújdonságokat mutatott be nemesítőjük, Apostol János. Fontos szelekciós szempont volt a méret és húskeménység, cseresznyénél a repedésre való hajlam, meggynél a betegségekre való érzékenység. A már névvel rendelkező fajták mellett 26 ígéretes hibrid is van az ültetvényben.