0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Ezermilliárd forint fix kamatra

Elindult az NHP fix hitelprogram (Növekedési Hitelprogram Fix), amelynek keretében 1000 milliárd forint fix kamatozású, kiszámítható forrás áll a hazai kis- és kö­zép­vállalatok rendelkezésére. Sem ágazati, sem regionális megkötések nincsenek, vagyis a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplői is igénybe vehetik.

A program nagyon hasonlít a korábbi NHP harmadik szakaszában megismert konstrukcióra, és alapvetően olcsón, legfeljebb 2,5 százalékos kamatra kínál fixen tervezhető beruházási forrást. Sem ágazati, sem regionális megkötések nincsenek, vagyis a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplői is igénybe vehetik. Utóbbiak számára kifejezetten előnyös, hogy

az alapvetően kkv-szektort megcélzó konst­rukció nem veszi szigorúan a dolgozók számát, vagyis a technikai lemaradásuk miatt nagyvállalatnak számító, de valójában közepes méretű hazai élel­mi­szerfeldolgozók most sikerrel indulhatnak az olcsó fejlesztési forrásokért.

Ezermilliárd forintot kapnak a kkv-k, a korábbihoz hasonlóan kedvező feltételekkel – mutatott rá elsőként a programban részt vevő számos bank egyike, a Budapest Bank. A pénzintézet hozzátette: a 2013-ban elindított Növekedési Hitelprogram előző három szakaszának hatása a mai napig érezhető a vállalati hitelezési piacon, és az NHP fixnek hasonlóan fontos szerepe lehet a következő években. A Budapest Bank is pozitív tapasztalatokkal rendelkezik a programmal kapcsolatban. A bankcsoport − a lízing- és autó­finanszírozási leányvállalataival együtt − mintegy 245 milliárd forint összegben finanszírozta a magyar kis- és középvállalatokat a program keretében. Az NHP fix kapcsán is pozitívak a várakozásaik, ezért a vállalati üzletág már január 2-tól elérhetővé tette a konstrukciót.

Ismerős feltételrendszer

– Az új konstrukció által biztosított maximum 2,5 százalékos kamatszint jelenleg 5 évnél hosszabb futamidőre gyakorlatilag nem vagy alig érhető el a piacon a vállalatok számára, amelyek ezért nem tudják hosszú távon is élvezni a jelenlegi kedvező kamatszintet. A hosszú lejáratú futamidőknél a kamatok jelenlegi emelkedése olyan kamatkockázatot jelent egy beruházás esetén, amelyet a vállalkozásoknak kezelniük kell.

Erre jelent megoldást az NHP fix, melynek keretében hosszú, akár 10 éves futamidőre elérhető a fixálható, alacsony kamatozású hitel – mondta Toldi Balázs, a bank vállalati üzletágának vezetője.

A magyar vállalkozói szektort kiemelt célcsoportként kezelő Budapest Banknál továbbra is külön üzletág foglalkozik az évi nettó 200 millió forint alatti és az évi 200 millió forint feletti árbevételű ügyfélkörrel, így a vállalatok a sajátosságaikra szabott szolgáltatásokban és ügyfélkiszolgálásban részesülhetnek. A mikro­vállal­ko­zások január 7-től a teljes fiókhálózatban igényelhetik az NHP fixet, a kkv-kat pedig, a megszokott módon, a dedikált, személyes kapcsolattartójuk szolgálja ki – és az NHP fix számukra már január 2-tól elérhető.

Csak új beruházásra igényelhető

Az NHP fix legfontosabb paraméterei hasonlítanak a korábbi programok közül a harmadik fázisban megismert konstrukcióra. A szóba jöhető forrás vállalatonként minimum 3 millió, maximum 1 milliárd forintos hitelösszeg.

A pénz csak forintban és csak új beruházásra igényelhető – új és használt eszközök beszerzésére egyaránt –, a lízinget is ideértve.

Fontos még tudni, hogy a hitelezni kívánt beruházáshoz uniós támogatás is kapcsolódhat, forgóeszköz-finanszírozásra azonban egyáltalán nem, személygépkocsi-vásárlásra pedig csak kivételes esetben használható a konstrukció.

A keretből olyan vállalkozások is részesülhetnek, amelyek összes foglalkoztatottjainak száma meghaladja a kkv-besorolás felső határaként meghatározott 250 főt, de a pénzügyi mutatóik tekintetében megfelelnek a törvényi meghatározásban szereplő határértékeknek. Ez a kitétel különösen kedvezhet az élelmiszeripari vállalkozásoknak, amelyek gyakorta a nagyvállalati kategóriába esnek, alkalmazottaik száma miatt pedig árbevételüket, működésüket és piaci szerepüket tekintve inkább középvállalkozásnak minősülnek, és a nagyobb dolgozói létszám éppen a rossz hatékonyságú, elavult működés miatt alakult ki. Ez a kedvezőtlen körülmény kifejezetten jellemző az élelmiszeriparra, és az érintett cégeket rendre megakadályozza abban, hogy a kkv-k számára megnyitott forrásokra pályázzanak.

Ezek a vállalatok azonban éppen sok dolgozójuk és elavult rendszereik miatt különösen rászorulnának a fejlesztésre.

A mostani feltételrendszer tehát jó lehetőséget jelent a sok alkalmazottal rendelkező de facto középvállalatoknak arra, hogy olcsó és fix kamatozású fejlesztési forrásokhoz jussanak.

További fontos jellemzője az NHP fixnek, hogy ágazati és regionális szempontból is rugalmas program, így például az agráriumban tevékenykedő vállalkozások is igényelhetik, és egyik régió sincs kizárva a lehetőségekből. A törlesztésre vonatkozó szabály szerint 5 évnél hosszabb futamidejű hitel esetén a tőkeösszeg 50 százalékát, 5 éves vagy annál rövidebb futamidő és lízing esetén a 33 százalékát kell visszafizetni a futamidő első kétharmadában. A futamidő 3 évtől 10 évig terjedhet.

Felértékelődik a fixálás

A Növekedési Hitelprogram korábbi szakaszainak fő jelentősége az volt, hogy a maitól jelentősen eltérő kamatkörnyezetben olcsó forrást kínált a vállalkozásoknak. A mostani NHP fixnek vélhetően az lesz az egyik legfőbb vonzereje, hogy a várhatóan emelkedő kamatszintek ellenére fix, tervezhető hitel felvételét teszi lehetővé a kkv-knak, értékelte lapunknak a mostani program jelentőségét Szabó István. Az OTP Bank Agrárágazati Igazgatóságának helyettes vezetője szerint míg korábban az olcsó hitel volt a fő vonzerő, most a fixált kamat lehet a legcsábítóbb a programban – korábban ugyanis magas kamatok mellett hirdették meg az NHP-t, most pedig valószínűleg ka­mat­emelkedés előtt vagyunk. – Abban a helyzetben ugyanis, amikor a legtöbb elemző kamatnövekedést tart valószínűnek, felértékelődik a program azon jellege, hogy 10 évre tervezhető költségeket jelent. Szabó István hozzátette:

a hitel költsége ugyanakkor továbbra is fontos tényező, a legfeljebb 2,5 százalékos kamat ugyanis még mindig olcsóbb, mint a bankok által kínált beruházási források.

Márpedig a program – a korábbi NHP harmadik fázisához hasonlóan – a fejlesztések irányába tereli a pályázókat, vagyis kevéssé megtérülő kiadásokat nem nagyon lehet fedezni a most elérhető forrásokból. A beruházások kapcsán azonban egy problémára is felhívta a figyelmet Szabó István: – A fejlesztések megvalósításában lehetnek fennakadások, és drágábbak is lehetnek a beruházások a korábbinál – különösen akkor, ha építéssel is jár a projekt. Az építőipari kapacitás jelenleg általános szűkössége ugyanis lelassítja, és nagymértékben megdrágítja az építkezéseket, és ez egyaránt igaz a lakóingatlanokra és a gazdasági épületekre.

Tehát aki magtárat, istállót, üvegházat akar építeni, annak is számítania kell rá, hogy a projekt elhúzódhat, és arra is, hogy a néhány évvel ezelőttihez képest jelentősen drágább lehet az egész beruházás – vagyis amit az olcsó kamatokon nyer, azt többszörösen elveszti a hazai építőipar realitásai miatt.

NHP akkor és most

A válság utáni hitelapály mélypontján indított Növekedési Hitelprogram megítélése ma már szinte teljes egészében pozitív, jóllehet a program több fázisban jelentős hangsúlyeltolódásokon ment át, a rossz hitelek kiváltásától és a cég­autóbeszerzéstől kezdve a valóban a növekedést fűtő beruházásokig. Mint azt a jegybank által közölt értékelésben kifejtik, a mindössze 3 hónapig tartó első szakasz „felrázta” a kkv-hitelpiacot.

A kedvező hitelfelvételi lehetőséggel élve számos vállalkozás próbálta megvalósítani addig halogatott beruházását vagy kiváltani korábbi hitelét, ami élénkítette a bankok közötti versenyt. A 2013 őszén indult második szakaszban a hang­súly átkerült az új hitelekre, azon belül is a beruházási hitelekre, a 2016 elején indult harmadik szakaszban pedig – a fokozatos kivezetés jegyében – már csak beruházások finanszírozására volt lehetőség. 2014–2015-ben a középlejáratú kkv-hitelek közel felét az NHP keretében nyújtották, majd 2016-tól csökkent az NHP-s ügyletek részaránya.

Az NHP mérlege

– A válság kitörését követően Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is jelentős mértékű és időben is elhúzódó visszaesés volt megfigyelhető a kkv-hitelezésben annak ellenére, hogy a válságot megelőző időszakban nem történt túlzott mértékű hitelnövekedés ebben a szegmensben. A kkv-hitelállomány éveken át tartó zsugorodása 2013-ban megállt, annak köszönhetően, hogy a Magyar Nemzeti Bank elindította első célzott hitelösztönző eszközét, a Növekedési Hitelprogramot (NHP) – írja a jegybank oldalán található közös elemzésében Banai Ádám és Pulai György. A program keretében, annak 2017. első negyedév végi lezárultáig 40 ezer hazai mikro-, kis- és középvállalkozás jutott kedvező finanszírozáshoz, a megkötött szerződések összege pedig meghaladta a 2800 milliárd forintot. Az NHP a kkv-hitelpiac meghatározó tényezője volt működésének közel 4 éve alatt, voltak időszakok, illetve ágazatok, amelyekben az NHP-s hitelek tették ki a kkv-knak nyújtott forinthitelek háromnegyedét. 2016-tól – az MNB kivezetésre irányuló szándékával összhangban – ez az arány csökkent, de egészen a szerződéskötési időszak végéig nagy szerepet játszott a kkv-k beruházásainak megvalósításában. Az összes szakaszban együttvéve mintegy 1700 milliárd forintnyi hitel- és lízingügylet szolgálta új beruházások finanszírozását.

Az MNB becslései szerint az NHP 2-2,5 százalékponttal járulhatott hozzá 2013–2017 között a gazdasági növekedéshez, és ezzel a foglalkoztatásra is jelentős hatást gyakorolt.

A kiszámíthatóság a legfontosabb

Az NHP keretében nyújtott, akár 10 éves futamidejű hitelek egyik legfontosabb vonzereje a kamat kedvező szintje mellett annak fix jellege volt, amit mind a hitelintézetektől, mind a vállalkozásoktól kapott visszajelzések megerősítettek. Korábban nem voltak jellemzők a fix kamatú hitelek a közép- és a hosszú lejáratú szegmensben, a program tehát a hitelállomány szerkezetét is átalakította: nemcsak a hosszú futamidejű hitelek aránya emelkedett, hanem azon belül teret nyertek a fix kamatozású hitelek is, teszi hozzá a tanulmány.

A fix kamatból adódó kiszámíthatóság főként azon vállalkozások hitelfelvételi kedvét növeli, illetve azok kockázatát csökkenti, amelyek nem rendelkeznek tartalékkal az esetlegesen megváltozó hozamkörnyezetben magasabbá váló kamatok kifizetéséhez.

Ez jellemzően a kisebb vállalkozásokat érinti, amelyek nemcsak alacsonyabb jövedelemtermelő képességgel és kisebb felhalmozott tartalékkal rendelkeznek, hanem kamatozó eszközök hiányában – egyes nagyobb vállalatokkal ellentétben – az azokon keletkező kamatbevétel sem ellensúlyozza a hitelkamat emelkedését. Ennek fényében nem meglepő, hogy a hitelintézetek az NHP három szakasza keretében a – felülről maximált kamatmarzs ellenére – 860 milliárd forint összegben nyújtottak kölcsönt a mik­rovállalati szegmensnek, döntő többségben beruházási célra.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság