Back to top

A hazai borszőlők sikerei

Amikor egy szőlőfajtát termesztünk, legyen az bor- vagy csemegeszőlő, a legfontosabb, hogy ismerjük termesztési értékmérő tulajdonságait. Ezek határozzák meg ugyanis azt, hogy adott termőhelyen, adott időjárási viszonyok mellett mennyire tudunk sikeresen szőlészkedni.

Magyarország a szőlőtermesztés északi határához esik közel, ezért fontos, hogy jól be tudjon érni a szőlő, tehát a korai és középérésű fajtákat célszerű előnyben részesíteni. Ilyen korai érésű fajták az utóbbi 10 évben nagy karriert befutott Bianca és Cserszegi fűszeres. Ezek elsősorban a Kunsági borvidéken terjedtek el, ma már több ezer hektár található belőlük.

A Bianca fagytűrő képessége, gombás betegségekkel szembeni ellenálló képessége, korai érése, jó cukorgyűjtő képessége és termőképessége miatt vált Magyarország második legelterjedtebb szőlőfajtájává. Olcsó szőlő termesztésére a legalkalmasabb fajta, termésátlaga akár 20–30 tonna is lehet egy hektáron.

Terméséből asztali bor készül, de mérsékeltebb terheléssel minőségi bort is ad. Hazánkban nem találkozni palackos Bianca borral a polcokon, de az USA keleti partján, Kanadában, Szlovákiában és Lengyelországban minőségi palackos bort is készítenek belőle.

A Bianca termésátlaga akár 20-30 tonna is lehet hektáronként
A Bianca termésátlaga akár 20-30 tonna is lehet hektáronként

A NAIK Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Katonatelepi Állomásán kutatják, hogy milyen terheléssel és szüreti időponttal lehet a legjobb minőségű bort készíteni ebből a fajtából. Az idei év piaci zavarai is igazolták, hogy az alacsony felvásárlási árak mellett is a legjövedelmezőbb volt a termesztése a fajták között.

A Cserszegi fűszeres sikerei is a Kunságban kezdődtek. Az 1980-as évek közepén több évben olyan súlyos téli fagyok voltak, amikor a hőmérő higanyszála mínusz 20 °C alá csökkent. Néhány fajta volt csak, amelynek nem kellett visszavágni a tőkéjét, köztük ez az akkor még alig ismert újonc. Kiderült, hogy nemcsak a fagytűrése, hanem a minősége is kiváló, magas a cukor- és savtartalma, bora intenzív illat- és zamatanyagokkal rendelkezik. Hogyan is lehetne ez másképpen, hiszen az Irsai Olivér és a Piros Tramini fajtákból állította elő Bakonyi Károly. A Frittmann Borászat ismertette meg a fogyasztókat a Cserszegi fűszeres borával, amit hamar megkedveltek.

A Cserszegi fűszeres nagy karriert futott be Angliában
A Cserszegi fűszeres nagy karriert futott be Angliában

Eljutott az Egyesült Királyságba is, ahol a Hilltop Neszmély borászat nagy sikert aratott vele, borászuk, Kamocsay Ákos Angliában az év borásza lett a Cserszegi fűszeresnek is köszönhetően. Az angolok nehezen tudják kiejteni hosszú nevét, ezért a címkére „unpronounceable”, azaz „kiejthetetlen nevű” fajtanevet írják rá.

Magyarország legnagyobb területen termesztett szőlőfajtája továbbra is a Kékfrankos. Elterjedtségét megbízhatóságának és bora jó minőségének köszönheti. Szinte minden borvidéken megtalálható, a vörös cuveé borok fő alkotója. Kedvező savszerkezete alapján kiváló rozé alapanyag.

A 4-5. helyen vállvetve két régi magyar fajta található, az Olasz rizling és a Furmint. Az Olasz rizling valamikor a legelterjedtebb fehérborszőlő-fajta volt, Márai Sándor a legmagyarabb borszőlőfajtának írja, neve ellenére. Mára visszaszorult, mert a közízlés a könnyebb bukéjú borok irányába ment el, bár megfelelő helyen, jó évjáratban különleges borokat ad. Legszebb tételeit a Balaton északi oldalán kóstolhatjuk.

A Furmint a tokaji aszú fő fajtája, az évek többségében fajtabort készítenek belőle nemcsak Tokajon, hanem például Somlón is. Az egyik legértékesebb hungarikum fajtának tekintjük. A felvilágosodás korában XIV. Lajos, a napkirály mondta a tokaji aszúról, hogy a „Borok királya, a királyok bora”.

Vitetett is néhány tőkét Elzászba, abból a célból, hogy majd ő is készít ilyen kiváló bort, de felsültek vele, mert a Furmint a zempléni vulkanikus talajon, a Tisza-Bodrog adta mikroklímában adja csak a csodálatos aszú minőséget.

A fajták sorában az úgynevezett világfajták következnek, a Cabernet sauvignon, a Chardonnay és a Merlot. Nem véletlen terjedtek el ezek a fajták a világban, hiszen megbízhatóan hozzák a fajtajelleget, minőséget Kaliforniától Új-Zélandig. Sokáig azt gondoltuk, hogy ezeket a fajtákat kell terjeszteni itthon is, mert az exportpiacokon könnyebben eladhatók, az ide látogató turista is ezeket kedveli. Kiderült, ma már ez nem így van.

A turizmus fejlődésével azt látni, hogy az idelátogató vendég a hazai ízeket keresi borban is.

Külföldön sem a magyar Chardonnay borra, hanem a Furmint, Kékfrankos, Kadarka és más hazai eredetű fajták borára kíváncsiak a fogyasztók.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2018/11-12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nyugdíjba vonul a borkritikus

A világ legbefolyásosabb borkritikusa, az amerikai Robert Parker hivatalosan is bejelentette, hogy búcsút int 41 éve alapított szaklapjának, a The Wine Advocate-nek, és nyugdíjba vonul.

Növényvédelmi előrejelzés – Támadnak a poloskák

Nagy kárt tesz a cseresznyében és a meggyben a monília, a késői érésű fajták még menthetők, de nagy a kihívás. Az almamoly egyelőre gyérebben rajzik, viszont van vértetű, varasodás és lisztharmat, sőt tűzelhalás is. A meleg időben általános támadásba lendültek a poloskák, most főleg a bogyósgyümölcsökön látni belőlük sokat. A virágzó szőlőt is számos betegség ellen kell védeni.

Nevezzük el együtt a Lovassy lócsaládot!

Egyedi játékkal hívta fel a borkedvelők figyelmét a vadonatúj Lovassy LIFE borcsalád: a címkéken szereplő 8 különböző színű ló elnevezéséhez várják a szavazatokat, hogy a jövőben dedikáltan, játékos formában lehessen a borokról kommunikálni.

Növényvédelmi előrejelzés – Minden egyszerre támad

Az átlagosnál hűvösebb május után nyáriasan meleg június köszöntött a mezőgazdaságra. A meleg és a bőséges vízellátottság hatására a növények intenzív hajtásnövekedésbe kezdtek. A jelenlegi időjárás nemcsak a növényeknek, hanem a betegségeknek és a kártevőknek is kedvez, ezért bőségesen akad növényvédelmi tennivaló.

Nőtt a német borexport az első negyedévben

Németország 67,3 millió euró értékben exportált bort az idei első negyedévben, ami 2,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

Arculatváltáson esik át Magyarország legnagyobb boros franchise-hálózata

A Borhálónál most bevezetett fiatalos arculata a kötelező dizájnfrissítésen túl a márka nyitottságát, rugalmasságát, vevőközeliségét jeleníti meg. A cég exkluzívan készített és forgalmazott borokkal erősít a prémiumszegmensben. Az alternatív kiszerelések megmaradnak, ma a Borháló tartja Magyarország legnagyobb magnumválasztékát.

Szőlőtermelés: csakis naprakészen

Növényvédelmi problémák nincsenek, de a fejlődés tekintetében legalább két hét késésben van a szőlő; ennek oka egyértelműen az időjárás – mondja Kocsis László professzor, a Pannon Egyetem Georgikon Kar kertészeti tanszékének vezetője, akit a borversenyek alkalmából a tavalyi termésről és az ágazat lehetőségeiről is kérdeztünk.

Borkészletfelmérés! Június 10. a határidő

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa újabb országos borkészletfelmérést végez. Május 31-i határnapra vonatkozóan, 10 hektoliteres pontossággal kell megadni az adatokat, és június 10-ig kell elküldeni az ezt tartalmazó táblázatot a gazdasági aktát vezető hegybírónak.

A borok és a növényvédő szerek a leggyakrabban hamisított termékek listáján

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) becslései szerint 11 gazdasági ágazatban a hamisításból és a kalóztevékenységből fakadó veszteség uniós szinten 18 686 milliárd forintot tesz ki évente, Magyarországon pedig 223,6 milliárd forint kárt okoz - közölte az EUIPO az MTI-vel csütörtökön.

Egri bor egri palackban

Az Egri borvidék idén nyártól már a saját palackjával büszkélkedhet, a borkedvelők pedig nemsokára találkozhatnak is vele. Egy helyi, tradicionális üveget terveztek újra, amibe a jövőben a magasabb presztízsű egri borok kerülhetnek.