Back to top

Nyitott portákon kopogtatnak

Néhány hónapja tárták ki kapuikat a Zala-völgyi Nyitott Porták. Az együttműködés keretében Zalaszentgrót térségében tizenhat helyi termékeket előállító, illetve agroturisztikai szolgáltatásokat nyújtó gazda vállalta, hogy rendszeresen tart nyitott napokat és szervez eseményeket.

Ezekben az időpontokban az érdeklődők előzetes bejelentkezés nélkül felkereshetik portáikat, hogy megismerkedjenek a termelők életével, és ha kedvet kapnak hozzá, megvásárolják termékeiket vagy igénybe vegyék az általuk kínált szolgáltatásokat.

Szabó Tibor: tavasszal bőséges és színes kínálattal nyitnak újra a Zala-völgyi Nyitott Porták
Szabó Tibor, a Zala Termálvölgye Egyesület munkaszervezet-vezetője elmondta, hogy az együttműködés kezdetét hároméves szervezőmunka előzte meg a térségi vidékfejlesztő szervezetük koordinációjában. Az egyesület által megnyert pályázatok segítségével sikerült megteremteni a Zala-völgyi Nyitott Porták elindulásához szükséges kereteket. Elkészült például a Nyitott Porták közös arculata, minden nyitott portán egységes tábla fogadja az odalátogatót. Az egyesület nemcsak az előkészítésben, hanem a működtetésben is segédkezik. Az egyesület munkatársai látják el például aktuális információkkal a közös honlapot, a Zala-völgyi Nyitott Porták Facebook oldalát, YouTube csatornáját, és ők állítják össze és küldik ki a hírlevelet.

✦ Egyedülálló program in­­dult a térségben. Mi a céljuk vele, milyen eredményekre számítanak?

– A Zala-völgyi Nyitott Porták együttműködésnek az a célja, hogy a programban részt vevő gazdaságok jó minőségű helyi termékekkel lássák el és színvonalas szolgáltatásokat nyújtsanak a helyi lakosoknak és a térségbe látogató turistáknak.

A kezdeményezés egyedülálló eleme, hogy a porták egész évben rendszeresen hirdetnek meg alkalmakat, amikor előzetes bejelentkezés nélkül lehet meglátogatni őket, és megvásárolni termékeiket vagy igénybe venni szolgáltatásaikat. Nekünk, az együttműködést segítő vidékfejlesztési szervezetként az volt a célunk, hogy a térségben legyen végre egy működő hálózat, amely segít a gazdáknak ismertté válni, segít nekik a jövedelemszerzési lehetőségek bővítésében, a fogyasztóknak pedig abban, hogy mikor, hol, ho­­gyan juthatnak jó minőségű termékekhez.

✦ Eltelt néhány hónap az in­dulás óta. Mik a tapasztalatok?

– A múlt év szeptember 1-jén nyitotta meg először a kapuit a 16 együttműködő gazdaság. El kell mondani, hogy mivel ilyen rendszer korábban nem létezett, a résztvevők még csak tanulják a működtetés módját. A gazdáknak ki kell tapasztalniuk például, hogy mely napokon érdemes meghirdetni a nyitott napot, hogy mikor számíthatnak vendégekre a leginkább. A potenciális vásárlók az egyesület honlapján, a mobil­applikációján vagy Facebook oldalán juthatnak rendszeres információhoz a porták látogathatóságáról, és ezek használatához is hozzá kell szoknia a gazdáknak. Az első pár hónap tapasztalatai biztatóak. Heti szinten körülbelül tíz porta osztott meg időpontot vagy eseményt. A gazdákkal beszélgetve úgy látjuk, hogy a látogatók száma növekszik.

Fotó: FM: Pelsőczy Csaba
✦ Hogyan fogadták az érintett gazdák, termelők a programot?

– Általánosságban elmondható, hogy várakozással tekintettek a kezdeményezésre a porták. Sok energiát fektettek a felkészülésbe, a porták önerőből történő csinosítgatására, a vendégek számára nyújtandó események, szolgáltatások kigondolására. A programmal kapcsolatban a résztvevők hosszú távon gondolkodnak. Tudják azt, hogy a Zala-völgyi Nyitott Porták „bejáratására” több év alatt kerül sor. Sok gazdaság tervezi, hogy a kö­­zeljövőben LEADER-támo­ga­tás segítségével fejleszti to­vább a kínálatát. A tervek között szerepel például új értékesítő helyiség, vendégparkoló, szálláshely, kültéri vendégfogadó tér, a feldolgozási módszerek meg­ismertetését lehetővé tevő bemutatótér stb.

✦ Hogy vélik, segíti ez a munkájukat, illetve az értékesítést?

– A gazdák számára a Nyitott Porta együttműködés véleményem szerint különösen két szempontból lehet rendkívül hasznos. Egyrészt részeseivé válnak egy közösségnek, amely­nek a tagjai egyre inkább megismerik és sokféleképpen segítik egymást. Mi, az együttműködés koordinátoraként igyekszünk minél több olyan alkalmat teremteni, amikor ezek a kapcsolatok még inkább elmélyülhetnek. Például mű­­helytalálkozók, tanulmányutak szervezésével.

A másik kulcsfontosságú hasznot a hálózat által biztosított közös marketing, közös kommunikációs eszközök használata jelentheti.

A taggazdaságok minimális ráfordítással tudnak jelentős tömegekhez eljutni kínálatukkal. Például a tagoknak nem kell külön szórólapot kihelyezniük a kehidakustányi termálfürdőnél tervezett programjukról, hiszen az ott elérhető közös marketinganyagokat megtekintve a turisták könnyedén előhívhatják ezt az információt.

✦ Milyen volt a porták látogatottsága? Mi minden várta az érdeklődőket?

– Pontos adataink ugyan nincsenek, de a porták visszajelzései alapján egyértelműen látszódik a látogatószám folyamatos növekedése. Rendkívül színes kínálattal találkozhattak az őszi időszakban a térségbe látogatók.

Volt például falusi disznóvágás, borvacsora, pá­­linka kóstoló, mézeskalács szakkör, szőlőhegyi terepfutó verseny.

A Zala-völgyi Nyitott Porták erőssége, hogy megbízható minőségű, különleges helyi termékeket lehet kóstolni, vásárolni közvetlenül a termelőnél. A portára ellátogatva sok esetben a vendég megtekintheti az alapanyag termesztésének módját, megismerheti a feldolgozási eljárásokat. Ez a személyes megismerés minden védjegynél erősebb biztosítékot jelenthet ma, Magyarországon.

✦ Az érdeklődők mit szóltak a programhoz, örültek neki?

– A Zala-völgyi Nyitott Porták iránti felfokozott érdeklődést jól mutatja például, hogy a 16 résztvevő porta kínálatát bemutató 5 perces kisfilm a Facebookon rövid idő alatt 8,4 ezer megtekintést ért el.

Azok, akik jártak már egy-egy portán, jellemzően megfogadják, hogy folyamatosan végigjárják majd a többit is.

Több szakemberekből álló csoportot is kísértünk már a térségben. Legutóbb a törökországi minisztériumok vidékfejlesztéssel foglalkozó tisztviselői tanulmányozták a Nyitott Porta program működését, a létrehozás módszereit.

✦ Mi lesz a jövőben, milyen programokkal várják őket?

– A mezőgazdaságban a téli időszak általában a pihenésről szól, hiszen ilyenkor, vegetációs időszakon kívül a munka jóval kevesebb. Ezzel párhuzamosan a nyitott porták jelentős része is szünetet tart. Télen kevesebb látogatási alkalom meghirdetésére számítunk, de biztos vagyok benne, hogy tavasszal bőséges és színes kínálattal nyitnak újra a Zala-völgyi Nyitott Porták.

✦ Bővül-e a gazdák, a résztvevők köre? Vannak-e ennek feltételei?

– A Nyitott Porta együttműködésbe való bekapcsolódás minden térségbeli gazdálkodó számára lehetséges. Ismereteink szerint ebben a pillanatban 9 gazdaság dolgozik a kritériumok teljesítésén, hogy csatlakozzon a 16 alapító portához. Fő szabályként elmondható, hogy a rendszerben részt vevő gazdák helyszíni látogatást követően döntenek arról, hogy beveszik-e maguk közé az új jelentkezőt. A részletes kritériumok a közös honlapon elérhetők.

✦ Lesznek-e új programok?

– A porták folyamatosan gondolkodnak a kínálatuk színesítésén. Ezen túl nagyon sok izgalmas dolgot tartogatnak a LEADER keretében várhatóan idén megvalósuló portafejlesztési és hálózati projektek. Ha a beadott pályázatok nyernek, 2019-ben jelentős marketingkampányokra lehet számítani, és térségi túratérkép kiadását is tervezzük.

Tarsoly Róbert és Dóka Éva borászata Zalaszentgróton várja a vendégeket

✦ Összességében mit gondol, bevált az elképzelés, amivel belekezdtek a programba?

– 2015-ben merült fel a nyitott porta vendégfogadó-hálózat kialakításának ötlete, azóta dolgozunk a megvalósításán.

Három év elteltével örömmel tölt el minket, hogy az elméletet, a papírra vetett terveket a valóságban is láthatjuk működni.

Azt is látjuk, hogy ezen a ponton nem dőlhetünk hátra. A tapasztalatokból a szükséges következtetéseket levonva szükség lehet a folyamatos korrekcióra, a továbblépést jelentő fejlesztések megvalósítására. Szerintem 1–2 évig eltart, mire a kezdeményezésben rejlő hatalmas potenciál határozottabban is körvonalazódik.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Prédikálószéki-kilátó

A Visegrádi-hegység egyik legmagasabb pontján, 639 méterrel a tengerszint felett magasodó Prédikálószék előkelő helyet foglal el Magyarország legszebb kilátópontjai között, csúcsáról gyönyörű panoráma tárul a természetjárók elé.

Miért árulnak ízetlen paradicsomot?

A paradicsom a szendvicsek, saláták nélkülözhetetlen kiegészítője. Szezonon kívül nehéz megtalálni az üzletben azokat, amelyek zamatosak lennének. A kutatók már tudják, miért.

Átláthatóbbá tennék az árképzést az élelmiszer-ellátási láncban

Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő, amely a teljes élelmiszer-ellátási láncban átláthatóbbá tenné az árak alakulását és ezek közlésének a módját - közölte az uniós bizottság.

A COOP Gazdasági Csoport tavaly növelte árbevételét

Mintegy 4 százalékos növekedés után 627 milliárd forintos árbevételt ért el a COOP Gazdasági Csoport tavaly, ezzel minden változás és az egyre élesedő kereskedelmi verseny nyomása ellenére is őrzi pozícióját a kereskedelmi csoport – hangzott el a CO-OP Hungary Zrt. közgyűlésén szerdán.

Biotojás-előállító baromfiólak

A günzburgi MR (MaschinenRing – gépkör) szervezésében a természetes kapirgáló tojótyúkok tartására pótkocsira telepített mobil baromfiólakat készítenek és terjesztenek a dél-németországi sváb (Schwäbisch Hall) vidékeken a gazdák között. A program célja a biotojás-termelés növelése az országban.

Made in Italy – hamisítva

Az olasz élelmiszereket egyre gyakrabban hamisítják és utánozzák az egész világon. A legnépszerűbbek a sajt, a kolbász és az olívaolaj. A hamisítás oka főleg a kereskedelmi konfliktusokhoz vezethető vissza.

Csúcson a kukoricaár az Egyesült Államokban

Soha nem sikerült ilyen rosszul a vetés Amerikában. Egy éve legmagasabb szintre emelkedett a kukorica jegyzése a chicagói terménytőzsdén arra a hírre, hogy lassan halad az amerikai kukorica vetése.

Harapni lehet a csendet

Városi származásúak lévén nagyon büszkék rá, hogy a csibéket saját kotlósaik keltik ki, és hogy a kecskéik tejéből készített sajtot, joghurtot tudnak az asztalra tenni. Az állatok abrakját is meg tudják termelni maguknak, valamint veteményesük és gyümölcsösük egyre több zöldséget, gyümölcsöt ad.

Jelentősen drágulhat a tojás

Nem árulnának ketreces tyúktartásból származó tojást a nemzetközi kiskereskedelmi láncok néhány év múlva, amivel veszélybe sodornák a közép-európai, ezen belül is a kilencven százalékban ketreces tartást alkalmazó hazai tojáságazatot - mondta a Magyar Nemzetnek Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke.

Bírságot kapott a Husqvarna Magyarország Kft. jogsértő ármeghatározás miatt

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 111 millió forintra bírságolta a Husqvarna Magyarország Kft.-t, mert a cég és egyes forgalmazói jogsértő módon határozták meg a Husqvarna, a Gardena és a McCulloch márkájú kertészeti termékek internetes továbbeladási árait - közölte a GVH hétfőn az MTI-vel.