Back to top

Pacsmagol az Év Emlőse

A Vadonleső facebook oldalán jelentették be a hírt, hogy megvan az év emlőse. Az idei év "nyertese" a titokzatos eurázsiai hiúz lett.

A ritka nagymacskát a hazai erdőkben valószínűleg nem sokan látták eddig. Még a velük foglalkozó szakemberek, természetvédelmi őrök közül is csak kevesen mondhatják el magukról, hogy szembe találkoztak e pompás ragadozóval.

Leggyakrabban kameracsapdák segítségével pillanthatjuk meg, illetve szakértő szemek a friss hóban könnyen felfedezik a lábnyomát is.

Ezek árulkodóak, hiszen visszahúzható karmai nem látszanak a nyomon (ellentétben a kutyák és farkasok nyomaival).

A hiúz kizárólag nagy, összefüggő erdőségekben él, nem kedveli a nyílt a terepet. Speciális felépítésű lábai lehetővé teszik, hogy a havon könnyen mozogjon. Ha lehetősége van rá, akkor akár az ember vagy a járművek nyomába lépve inkább kikerüli a mélyebb havat.

A magányosan élő hiúzok csak tavasszal, a párzási időszakban találkoznak. Ezt nevezik pacsmagolásnak.

A párzásra kész nőstények vizeletükben szagjelet hagynak, a hímek pedig párt keresve barangolnak. Az általában óvatos, csendes nagymacska ilyenkor kiereszti hangját, és szinte zeng az erdő különös nyávogásától.

A nőstények 70 nap után hozzák világra utódaikat. Általában kevés, maximum 4 utódot nevelnek, melyek miután elválasztódnak, még egy évik az anyjukkal maradnak. 2-3 éves korukban válnak ivaréretté, átlagos életkoruk 10-12, esetleg 13 év. Állatkertben élnek matuzsálemi példányok is, például a két éve örök vadászmezőkre távozott Hubert, aki a Budakeszi Vadaspark lakójaként megérte a 23 éves kort.

Az "Év emlőse" program

A VADONLESŐ Program, a támogató szakmai szervezetekkel egyeztetve, 2014-ben első ízben hirdette meg az Év Emlőse rendezvénysorozatot, mely minden évben más és más őshonos emlősállatunkra irányítja a figyelmet, elősegítve azok megismerését és hatékonyabb védelmét.

Forrás: 
Vadonleső facebook/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sikeresen zárult a kocsányos tölgy védelmét célzó horvát-magyar projekt

A Mecsekerdő Zrt. a Horvát Állami Erdők Nasice-i Erdőgazdaságával június 11-én tartotta „A Kocsányos tölgy megóvása a határmenti térségben - Oak protection” című horvát-magyar projekt záró konferenciáját. A Gajic-i Csemetekertben tartott rendezvényen a projektben résztvevő partnerek és szakértők osztották meg az együttműködés tapasztalatait és eredményeit az érdeklődőkkel.

Magyar találmány a vadgázolásos balesetek elkerülésére

Évente több ezer bejelentett vadbaleset történik hazánkban, a gépjárművekben jelentős anyagi kár keletkezik, az utakon elpusztult nagyobb állatok számát pedig harmincezerre teszik a szakértők. Egy szabadalmaztatott magyar találmánynak köszönhetően ezeknek a baleseteknek a döntő többsége elkerülhető – nyilatkozta a feltaláló.

Évi 8 millió tonna műanyag jut az óceánokba - megoldás az új akcióterv?

A G20-ak környezetvédelmi miniszterei Japánban tartott találkozójukon megállapodtak a tengerek műanyaghulladék-szennyezésének kezeléséhez szükséges intézkedések bevezetésének és alkalmazásának globális hatókörű keretrendszerében.

A poszméhekre is veszélyt jelent a varroa

A házi méhek közt is nagy gondot okozó varroa atkáról az Exeteri Egyetem tudósai kimutatták, hogy a vadonélő poszméhekre is veszélyt jelent. Ugyan maga a parazita nem telepszik meg ezeken a szőrös beporzókon, azonban az általa terjesztett vírus továbbterjed.

Iskola a homokbuckák között

A találó címet az ásotthalmi iskola egyik kiadványából kölcsönöztem. Ahogyan Andrésiné dr. Ambrus Ildikó, a Bedő Albert Erdészeti Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igazgatónője megjegyezte: akinek belement a homok a cipőjébe, az örökre itt marad.

„Bio-fűnyírók” a brüsszeli reptéren

Belgium egyik legforgalmasabb légi kikötőjének fenntartója úgy döntött, néhány tucat birka segítségével oldja meg a fűnyírást a Zavantem reptér zajvédő zónájában. Ez nemcsak környezetbarát, de a terület biodiverzitásának növekedését is elősegíti.

Dióhéjban a veszélyes állatok tartásáról

A veszélyesnek minősülő állatok tartásának témaköre meglehetősen kényes terület. A ritkán – 5-10 évente – előforduló, valós problémát okozó esetekre a törvényalkotóknak természetesen reagálnia kellett, ám azt is el kell ismerni, hogy a régebben napvilágot látott szabályok némelyike betarthatatlan volt. 2015-ben átdolgozták a veszélyes állatok tartásával foglalkozó törvényt...

A beporzók védelméről tanácskoztak a V4 országok környezetvédelmi vezetői

Magyarország számára kiemelt fontosságú mind a vadon élő beporzó rovarok, mind pedig a mézelő méhek védelme – jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a V4 országok környezetvédelmi vezetőinek a biodiverzitás védelméről folytatott megbeszélésen a szlovákiai Tatranska Lomnicaban.

Tűzgyújtási tilalom lépett érvénybe

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar réteg kiszáradása miatt tűzveszély alakult ki. 2019. június 14-től öt megyében életbe lép a tűzgyújtási tilalom. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Ausztráliában is nő a darvak száma

A Hortobágyon megfigyelhető daruvonulás, a szürkedarvak tömege óriási élményt jelent sokak számára. Évről évre egyre nagyobb számban érkeznek hozzánk ezek a gyönyörűséges madarak. Sőt, a közelmúltban megfigyelték azt is, hogy újra költenek nálunk. A hathatós környezetvédelmi intézkedéseknek s a természetközeli mezőgazdaságnak köszönhetően a világ más területein is hasonló sikereket érnek el.