Back to top

Agrárterületek madártani jelentősége

A kukoricatermesztés évek óta növekvő tendenciát mutat világszerte. Például míg Németországban 2005-ben csupán 1,7 millió hektáron termesztettek kukoricát, addig 2014-ben már 2,6 millió hektárt tett ki e növényi kultúra részesedése, ami az ország teljes területének 7,2 százalékának felel meg. A jövőben várható termőterület-növekedés és az intenzív művelés drasztikus hatással lehet madárvilágra.

Madárfogó függönyhálósor a kukoricás közepén
Madárfogó függönyhálósor a kukoricás közepén
Fotó: Kövér László
A madarak jelenléte a kukoricaföldeken rendkívül erős évszakonkénti változásokat mutat. Míg télen, különösen a tarlók, számos madár számára szolgálnak pihenő és táplálkozó helyként, addig a költési időszakban csak nagyon kevés faj számára jelent alkalmas élőhelyet. Az észak-kelet németországi kukoricaföldeken a legmagasabb madársűrűséget júniusban és októberben re­giszt­rálták, a július és augusz­tus hónapok csaknem teljesen lényegtelennek tekinthetők. A kukoricaföldek vegetációja ugyanis ezen időszakban – a kukorica még lábon van – nagyon sűrű és magas, az ott lévő madarakat ezért nehéz megfigyelni.

A kukoricaföldek július és október közötti madárfaunáját kevesen vizsgálták függönyháló alkalmazásával. Vizsgálataink azonban igazán gazdag eredményeket hozott: 2012-ben, egy Gießen (Hessen tartomány) melletti táblában több, mint 1000 madarat fogtunk, amelyek 35 fajt képviselnek (táblázat).

Kukoricásban igazi kuriózumnak számító kerti sárámány (Emberiza hortulana)
Kukoricásban igazi kuriózumnak számító kerti sárámány (Emberiza hortulana)
Fotó: Kövér László
A tábla környékén élő rezidens madarak (cinegék, verebek) mellett jelentős számban voltak jelen vonuló fajok is (nádiposzáták, füzikék), amelyek késő nyáron és ősszel a kukoricásban kiváló bújó- és pihenőhelyet találtak.

A sok esetben három méternél is magasabbra növő kukorica a forró nyári napokon állandó, hűvös mikroklímát biztosít, emellett az állomány minden bizonnyal gazdag táplálékot (pl.: férgek, ízeltlábúak) kínál.

A 2012-es, próba jellegű kutatás eredményei bizonyították, hogy az énekesmadarak nyáron és ősszel magas fajszámmal, illetve egyedsűrűséggel lehetnek jelen a kukorica kultúrában. Mindezt azonban számos tényező befolyásolhatja: a ku­ko­­ricaföld földrajzi elhelyezkedése; a tábla mérete, a körülötte levő mezőgazdasági kultúrák; nem beszélve a mű­ve­lési módról (fajta, nö­vény­védelem stb.).

Az agrárkörnyezet biodi­verzitása rendkívül aktuális téma, hiszen az Európai Unió fokozott figyelmet fordít a Közös Agrárpolitikára, azon belül is a fenntartható, környezetbarát gazdálkodási formák megvalósítására. Utóbbiak, illetve a próbakutatásunk so­rán felmerült kérdések megválaszolása céljából 2016-ban egy országos, egész Németországra kiterjedő programot kezdeményeztünk. Ön­kéntes madárgyűrűzőket szerveztünk be, akik az ország különböző régióiban, változatos kiterjedésű és minőségű paraméterekkel rendelkező kukoricaültetvényekben, egységes metodika alapján végezték a madarak befogását, jelölését. A gyűrűzés és egyéb standard adatok felvétele mellett a kukorica növekedésének üteme, illetve a tábla környékén található növényi kultúrák felmérése is megtörtént.

Az énekes nádiposzáták (Acrocephalus palustris) szívesen használják a kukoricatáblák belsejét vonulásuk során
Az énekes nádiposzáták (Acrocephalus palustris) szívesen használják a kukoricatáblák belsejét vonulásuk során
Fotó: Kövér László
Az Északi-tengertől (Friedeburg) a svájci határig (Lottstetten) húzódó, 17 helyszínen végzett munka során, két év alatt összesen 48 madárfaj mintegy 2000 egyedét fogták be, jelölték meg.

Az összesített eredmények ha­son­lóan alakultak, mint 2012-ben. A madarak megjelenése (fajszám, egyedszám) nagy szórást mutatott a különböző hónapokban. Au-­ gusz­tus végétől szeptember közepéig volt a legerősebb madármozgás, amely egyértelműen a madarak vonulásával hozható összefüggésbe.

A madarak minőségi és mennyiségi előfordulásában szerepe van a kukoricás környéki élőhelyeknek.

A különböző helyszínek esetében ez rendkívül változatos képet mutatott. Egyes esetekben monokultúra, máshol mozaikos agrárkörnyezet vette körül a táblákat, de volt, hogy dominált az erdő, illetve egy helyszín szomszédságban védett vizes élőhely terült el. Az or­szágos program eddigi eredményei azt sejtetik, hogy akár egy nagyobb kiterjedésű agrár­tábla, egy kukorica mono­kultúra is jelentős szerepet játszhat a madarak életében. Tapasztalataink szerint jól érzik magukat a kukoricásban, mivel annak rejtett belsejében hűvösebb mikroklímát, táplálkozási lehetőséget, nem utolsó sorban predátorok elleni védelmet találnak. Különösen igaz ez a vonuló fajok esetében, amelyek, mint zöld folyosót használják a táblákat.

Nagytáblás kukoricásban lévő bokorsorok fontos szerepet játszhatnak a biodiverzitás megőrzésében
Nagytáblás kukoricásban lévő bokorsorok fontos szerepet játszhatnak a biodiverzitás megőrzésében
Fotó: Thomas Gottschalk

Úgy sejtjük, hogy egy kukoricatábla jóval összetettebb ökoszisztéma, mint azt korábban gondoltuk. A gyűrűzők a madarak mellett rengeteg gerinctelen, de számos gerinces (pl.: vízisikló, menyét, üregi nyúl, róka, borz) állatot is megfigyeltek.

Az országos program az idén is folytatódott, hiszen megbízható következtetéseket csak hosszú távú, monitoring jellegű munka tesz lehetővé. Próbálunk törekedni a multi­disz­ciplina­ri­tásra, hiszen egy olyan agrár-ökoszisztémának, mint egy kuko­rica­tábla, számos tényezője van (gyomnövények, ízeltlábúak), amelyek hatással lehetnek a benne előforduló élővilágra, így a madarakra is.

Erdő ölelésében lévő tábla
Erdő ölelésében lévő tábla
Fotó: Kövér László
Az agrárterületek világméretű növekedése következtében fokozódik az ilyen és ehhez hasonló kutatások jelentősége. A német program alapot jelenthet más országban vagy növényi kultúrában végzett munkához, megvalósulása már na­gyobb dimenziójú össze­ha­sonlításokra, pontosabb és átfogóbb következtetés levonására lehet alkalmas.

Dr. Kövér László
egyetemi adjunktus
Debreceni Egyetem,
MÉK, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék

Prof. Dr. Thomas Gottschalk
Hochscule für Forstwirtschaft Rottenburg

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/51-52 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így lehet bevetni a szamuráj darazsat a poloskák ellen

Az Oregoni Állami Egyetem tudósai azt vizsgálták, miképpen használható a parazita darázs szabadföldi körülmények között. Az apró rovar azonban igen érzékenynek bizonyult az általánosan elterjedt rovarölő-szerekre.

Sikeresen zárult a kocsányos tölgy védelmét célzó horvát-magyar projekt

A Mecsekerdő Zrt. a Horvát Állami Erdők Nasice-i Erdőgazdaságával június 11-én tartotta „A Kocsányos tölgy megóvása a határmenti térségben - Oak protection” című horvát-magyar projekt záró konferenciáját. A Gajic-i Csemetekertben tartott rendezvényen a projektben résztvevő partnerek és szakértők osztották meg az együttműködés tapasztalatait és eredményeit az érdeklődőkkel.

Jókor jött eső – csak nem a méhészeknek

Az aranyat érő májusi eső hiányára idén nem panaszkodhatnak a vajdasági gazdák. A magyar határtól 120 kilométerre délre fekvő Temerin határában májusban 181 milliméter esőt jegyeztek, a Délvidék más régióiban azonban a 200 millimétert is meghaladta a havi csapadékmennyiség.

Magyar találmány a vadgázolásos balesetek elkerülésére

Évente több ezer bejelentett vadbaleset történik hazánkban, a gépjárművekben jelentős anyagi kár keletkezik, az utakon elpusztult nagyobb állatok számát pedig harmincezerre teszik a szakértők. Egy szabadalmaztatott magyar találmánynak köszönhetően ezeknek a baleseteknek a döntő többsége elkerülhető – nyilatkozta a feltaláló.

Évi 8 millió tonna műanyag jut az óceánokba - megoldás az új akcióterv?

A G20-ak környezetvédelmi miniszterei Japánban tartott találkozójukon megállapodtak a tengerek műanyaghulladék-szennyezésének kezeléséhez szükséges intézkedések bevezetésének és alkalmazásának globális hatókörű keretrendszerében.

A biotermelés a dánok jövőképe

A statisztikák szerint Dánia az egyik legnagyobb bioélelmiszer fogyasztó Európában. A dán statisztikai hivatal adatai azt mutatják, hogy 2018-ban a kiskereskedelemben az összes bioélelmiszer-értékesítés új rekordot ért el, ami 1,73 milliárd eurónak felel meg. Ez a tendencia jelenik meg a 2050-ig meghatározott jövőképükben is.

Varsó virágba borul és versenyez

Hétfőn kezdődik a legnagyobb lengyel ökofesztivál a Varsó zöldben és virágban elnevezésű mozgalom. Az elmúlt évek alatt a legnagyobb és legszebb fesztivál lett Lengyelországban.

A poszméhekre is veszélyt jelent a varroa

A házi méhek közt is nagy gondot okozó varroa atkáról az Exeteri Egyetem tudósai kimutatták, hogy a vadonélő poszméhekre is veszélyt jelent. Ugyan maga a parazita nem telepszik meg ezeken a szőrös beporzókon, azonban az általa terjesztett vírus továbbterjed.

A precíz munka pénzben is megtérül

„Hektáronként akár 10-30 ezer forint profit különbség is elérhető a hagyományos és a precíziós gazdálkodás között”- hangzott el a Magtár Kft. és a az Agro Aim Hungária Kft. által Szolnokon szervezett első közös konferencián. Az előadók által legtöbbet hangoztatott kulcsszavak a tudatosabb gazdálkodás, a tervezhetőség, a hatékonyság növelése, és legfőképp a profit voltak.

„Bio-fűnyírók” a brüsszeli reptéren

Belgium egyik legforgalmasabb légi kikötőjének fenntartója úgy döntött, néhány tucat birka segítségével oldja meg a fűnyírást a Zavantem reptér zajvédő zónájában. Ez nemcsak környezetbarát, de a terület biodiverzitásának növekedését is elősegíti.