Back to top

Szőlőoltványok hazai kézből

Hazánkban mintegy 65 ezer hektár szőlőt tartunk nyilván, ennek 3 százalékos amortizációjával számolva évente legalább kétezer hektár ültetvényt kellene felújítani. Magyarországon az elmúlt években ugyan megugrott az oltványok iránti kereslet, ám nagy kérdés, miért nem hazai szaporítóanyagot vásárolnak a termelők?

„Az évi kétezer hektáros nagyság a szerkezetátalakítási támogatásoknak köszönhetően teljesül”- magyarázta Molnár Ákos, a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetségének elnöke. Ez azt jelenti, hogy az ültetvények mai korát, a korfát legfeljebb szinten tudjuk tartani. A hazai szaporítóanyag előállítás már a rendszerváltás előtt erősen csökkenni kezdett, követve a szőlő-bor ágazat zsugorodását. A KGST keretében hazánkra hárult a feladat az oltványok előállítására, így központosított, korszerű integrált rendszerek alakultak ki. A hűtőházakra alapuló szaporítóanag termesztést – ennek tudományos és élettani alapjait - Balatonbogláron dolgozták ki. Ezt vették át és fejlesztették tovább a németek, de a rendszer a mai napig nem változott. Ehhez kialakult a törzsültetvény rendszer, a termőalapok is rendelkezésre álltak.

Molnár Ákos
Fotó: viniczai

Míg korábban nagy mennyiségű szaporítóanyagot szállítottunk a Szovjetúnióba, a gorbacsovi alkoholtilalom bevezetésével az ágazat mélyrepülésbe kezdett.

Mára döntően kisüzemi oltványkészítésről beszélhetünk. Ez bizonyos tekintetben hátrányává vált az ágazatnak, hiszen a korábbi technológiai fegyelmet ebben a helyzetben nehezen lehet fenntartani. „A szaporítóanyag termesztés csak erős kontroll mellett tud eredményesen működni”- hívta fel a figyelmet a szakember a független ellenőrzés fontosságára, amiben a termelő esetenként ellenérdekelt. A folyamatos átszervezéseknek köszönhetően az ellenőrzési rendszerek integritása veszett el.

A 90-es évek közepén 300 hektár felett volt az alanyültetvények nagysága, pedig akkor már leszálló ágban volt a szőlőágazat. Ez mára kevesebb mint harmadára esett vissza. Alanyvesszőből napjainkban nem tudjuk a hazai igényeket sem kielégíteni, nettó importőrökké váltunk. Míg korábban 30 millió oltványt állítottunk elő, ma ennek harmada kerül ki a termelőktől. Ráadásul ebből a mennyiségből kerül exportra is, csehek, szlovákok, szlovének, románok vásárolják a magyar szőlő szaporítóanyagot.

Ciklikusság jellemzi az ágazatot, amikor a szerkezetátalakítás, költségvetés végére  érünk, akkor minden gazda azonnal telepíteni szeretne. Ilyenkor megugrik a kereslet, s az így kialakult helyzetet lehet importtal pótolni. „Sokan megégették már magukat a külföldön megtermelt oltványokkal”- jegyezte meg, attól, ha olasz vagy francia szaporítóanyagról van szó, még nem biztos, hogy jobb. Emellett probléma esetén nagyon fontos a visszakövethetőség, a számonkérhetőség. Jogvitába keveredni, garanciát elvárni nehéz. Éppen ezért egyre többen a belföldi termelői kapacitást használják ki.

A fajtaváltás küszöbén állunk, amiben hazánk kutatói munkássága nem is olyan régen még az élmezőnyhöz volt sorolható.

A nagy tradíciókkal rendelkező olaszok és franciák már meglépték ezt a folyamatot, s lehagyták Magyarországot. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy Franciaországban már négy borvidéken lehet a szerkezetátalakítás keretében az új hibrideket – innovatív fajtákat - telepíteni.

„Szőlő szaporítóanyag termelőként előre kell látni a trendeket”- mutatott rá a szakember, hogy volt amikor mindenki Irsai Olivért telepített, de azt is megélte hogy az oltványiskolájának 90 százaléka kékszőlő volt.

Most pedig a kárpát-medencei fajták közül a Kékfrankosnak, Furmintnak van reneszánsza. A Cserszegi fűszeres vagy az Irsai Olivér divatja kezd lecsengeni,

az elmúlt években tapasztalható Bianca és Aletta láz is lohad, ami az oltványtermesztésben is megjelenik. Helyette kedveltebb lett a Kékfrankos. A Szövetség közreműködésével olyan szerkezetátalakítási támogatási rendszert sikerült megalkotni, ami a gazdák oldaláról nem csak egyszerűen kezelhető, de hosszútávú gondolkodásra is készteti. Sikerült a szőlőtermelőket rászoktatni a rendelésre.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nyugdíjba vonul a borkritikus

A világ legbefolyásosabb borkritikusa, az amerikai Robert Parker hivatalosan is bejelentette, hogy búcsút int 41 éve alapított szaklapjának, a The Wine Advocate-nek, és nyugdíjba vonul.

Növényvédelmi előrejelzés – Támadnak a poloskák

Nagy kárt tesz a cseresznyében és a meggyben a monília, a késői érésű fajták még menthetők, de nagy a kihívás. Az almamoly egyelőre gyérebben rajzik, viszont van vértetű, varasodás és lisztharmat, sőt tűzelhalás is. A meleg időben általános támadásba lendültek a poloskák, most főleg a bogyósgyümölcsökön látni belőlük sokat. A virágzó szőlőt is számos betegség ellen kell védeni.

Kurta kalászok évadja

A Debreceni Egyetemen május 28-án tartották az idei búza fajtabemutatót. A Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karon Pepó Péter professzor szervezte meg a huszonhatodik szakmai tanácskozást. A helyszíni szemle a kedvezőtlen időjárás miatt idén elmaradt.

Nevezzük el együtt a Lovassy lócsaládot!

Egyedi játékkal hívta fel a borkedvelők figyelmét a vadonatúj Lovassy LIFE borcsalád: a címkéken szereplő 8 különböző színű ló elnevezéséhez várják a szavazatokat, hogy a jövőben dedikáltan, játékos formában lehessen a borokról kommunikálni.

Növényvédelmi előrejelzés – Minden egyszerre támad

Az átlagosnál hűvösebb május után nyáriasan meleg június köszöntött a mezőgazdaságra. A meleg és a bőséges vízellátottság hatására a növények intenzív hajtásnövekedésbe kezdtek. A jelenlegi időjárás nemcsak a növényeknek, hanem a betegségeknek és a kártevőknek is kedvez, ezért bőségesen akad növényvédelmi tennivaló.

EU GMO-rendelet: enyhítést kérnek

Hollandia és Észtország vezetésével 14 tagállam nyújtott be kérelmet az Európai Bizottsághoz az EU GMO-rendeletének fölülvizsgálatára az új nemesítési eljárásokkal kapcsolatban.

Nőtt a német borexport az első negyedévben

Németország 67,3 millió euró értékben exportált bort az idei első negyedévben, ami 2,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

Arculatváltáson esik át Magyarország legnagyobb boros franchise-hálózata

A Borhálónál most bevezetett fiatalos arculata a kötelező dizájnfrissítésen túl a márka nyitottságát, rugalmasságát, vevőközeliségét jeleníti meg. A cég exkluzívan készített és forgalmazott borokkal erősít a prémiumszegmensben. Az alternatív kiszerelések megmaradnak, ma a Borháló tartja Magyarország legnagyobb magnumválasztékát.

Szőlőtermelés: csakis naprakészen

Növényvédelmi problémák nincsenek, de a fejlődés tekintetében legalább két hét késésben van a szőlő; ennek oka egyértelműen az időjárás – mondja Kocsis László professzor, a Pannon Egyetem Georgikon Kar kertészeti tanszékének vezetője, akit a borversenyek alkalmából a tavalyi termésről és az ágazat lehetőségeiről is kérdeztünk.

Borkészletfelmérés! Június 10. a határidő

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa újabb országos borkészletfelmérést végez. Május 31-i határnapra vonatkozóan, 10 hektoliteres pontossággal kell megadni az adatokat, és június 10-ig kell elküldeni az ezt tartalmazó táblázatot a gazdasági aktát vezető hegybírónak.