0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Ahol a Kisalföld és a Bakony összeér

A Bakonyerdő Zrt.-ről elsőként a nevében szereplő hegyvidék, vagy a Balaton-felvidék jut legtöbbek eszébe, de területünk nem csupán e két tájra terjed ki. A hegyvidék lábánál, a Marcal folyó medencéjében fekvő Pápa–Devecseri síkság erdeinek jó részét is mi kezeljük, s e változatos, gyönyörű vidék számos fölfedezni valót tartogat az ide érkezőknek.

A Bakony-hegység és a Kisalföld találkozásánál, az egykor bővizű Tapolca-patak völgyében, a Pápa–Devecseri síkon terül el Veszprém megye második legnépesebb települése, Pápa. A várossal kapcsolatban gyakran említik a soktornyú jelzőt, hisz bármely irányból közelítünk, először templomtornyait látjuk meg. Pápa a 19. század közepétől országos hírű iskolaváros, itt tanult egykor Petőfi Sándor, Jókai Mór és Deák Ferenc is. Nevezetessége a Kluge család néhai műhelyéből kialakított Kékfestő Múzeum is, mely hitelesen mutatja be a híres mesterséget.

Halvány sáfrány

A kupi erdő egy országos jelentőségű növényritkaságot is rejt: a halvány sáfrányt. A kora tavasszal nyíló, hatszirmú, lilás színű, apró virágot hozó növény a kárpáti és a fehér sáfrány hibridje. Az 1950-es évekig kárpáti sáfránynak hitték, mígnem Tallós Pál erdőmérnök a piacon találkozott néhány Kup környéki asszonnyal, akik ezt a virágot árulták. Neki köszönhetjük a kupi erdőben, a Körös-patak menti gyertyános-tölgyesekben élő, több száz tőből álló állomány fölfedezését.

Tanulni az erdőben

2001 óta Pápán működik a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. központja. Vállalatunknak fontos a várossal való együttműködés, melynek keretében 2015-ben faszerkezetű kilátót és pihenőhelyet építettünk az „Öreghegyen” található szabadidőközpontban, a Külső Várkertben pedig hosszú távú faállomány-felújítási munkákat végzünk.

Pápától néhány kilométerre, a Kup településtől délre fekvő erdőtömbben működik az Esterházy Erdészeti Erdei Iskolánk,

amely 2004-től szakvezetéssel, jól felszerelt tanteremmel, játszótérrel és sportpályával várja a csoportokat egynapos foglalkozás keretében. Az erdei iskolától induló, két útvonalból álló Tallós Pál Tanösvény táblái a Bakonyalja növény- és állatvilágával, az erdészeti, erdővédelmi munkákkal ismertetik meg az érdeklődőket.

Az ösvény érinti a Szentkút-forrást, mely már a 19. század közepén búcsújáró hely volt, ma is gyakran látogatják a környékbeliek.

A forrás medencéjét a Bakonyerdő Zrt. építette ki, mellette pihenőhelyet is kialakítottunk. Pápai Erdészetünk évente két alkalommal természetismereti versenyt rendez a környékbeli iskolákból érkező csoportoknak. Ősszel a kupi erdő ad otthont a Tallós Pálról elnevezett megmérettetésnek, tavasszal pedig a Fekete István versenyre kerül sor a magyarpolányi erdőn. A névadók életének és munkásságának megismertetésén túl célunk az egészséges életmód népszerűsítése, a természetismereti, biológiai, és földrajzi ismeretek bővítése, a gyerekek által tanultak fölelevenítése és felmérése a gyakorlatban, játékos verseny formájában.

Dobától a Somlóig

Kuptól délnyugatra, Dobán találjuk a vidék egyik legkiemelkedőbb mű- emlékét, az Erdődy-kastélyt. Egyedülálló szépségű parkja az angolkertek nemzetközi nyilvántartásában is szerepel. Az 1836-ban épült klasszicista kastély parkját a meglévő tölgyes erdőből alakították ki.

Az erdőbe vágott nyiladékokon a dombtetőn álló épületből a Somló-hegyre, a somlószőlősi kastélyra és a dobai templomtoronyra is nagyszerű kilátás nyílik.

A parkba különféle értékes egzótát, egyebek között tulipánfát, szeldelt levelű bükköt és babérlevelű tölgyet is telepítettek, a Hajagos-patak mentén pedig négy halastavat alakítottak ki. A 90 hektáros park az ezredfordulóra elvesz- tette jellegét és szerepét, rekonstrukciója a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága és a Bakonyerdő Zrt. együttműködésével valósult meg.

Legendás borok

A Somló a legkisebb kiterjedésű történelmi borvidékünk, mely kiváló minőségű fehér borával szerzett hírnevet magának. Már a középkorban szigorú előírások szavatolták nemcsak a minőségi bor termelését, de az általános rendet és fegyelmet is a szőlőben, a 18. század közepétől pedig eredetvédelmi és minőségbiztosító szabályzat is érvényben volt. A szőlőtermesztésnek kedvez, hogy jégeső ritkán éri a Somlót, rendszerint csak a hegy aljáig vonul, ahol a felhő kétfelé válik, és a hegyet elenyésző kár éri. Az aránylag egyenletes meleg és a gazdag ásványi összetételű bazalt mállásából származó, kitűnő termőtalaj egyaránt hozzájárul a kellemes savú, finom zamatú somlai bor egyediségéhez. Legjellemzőbb fajtái az olaszrizling, a juhfark, a furmint, a hárslevelű és a tramini. A népi emlékezet a fiú születését is a somlai bornak tulajdonította. Fiú örökös reményében ezt fogyasztották királyi esküvőkön és nászéjszakákon is, a Habsburgok és sok főúri ház nélkülözhetetlen nedűje volt.

A 2012 és 2015 között végzett munka során helyreállítottuk az egykori tórendszert, eltávolítottuk az invazív fafajokat és pótoltuk az elpusztult növénykülönlegességeket.

Ezzel hazánk egyik legértékesebb és legveszélyeztetettebb állapotú történeti kertjét mentettük meg.

Doba szomszédságában, a Marcal-medence keleti szélén páratlan szépségű tanúhegy emelkedik: a 431 méter magas Somló. Ősi magyar neve abból a korból származik, amikor szinte teljes egészében som borította. Északi, Doba felé néző kis bazaltkúpján, sűrű erdővel körülvéve magasodnak Somló várának romjai. A feltehetően a 14. század közepén épült várnál az elmúlt években jelentős feltárási és állagmegóvási munkákat végeztek, így jobban bemutathatóvá vált a történelem iránt érdeklődők számára. A hegy tetején áll az idén nyolcvanéves Szent István-kilátó, melyből tiszta időben nemcsak a Bakony legmagasabb pontja, a Kőris-hegy, de a Balaton-felvidék hegyei, Sümeg vára és a Ság-hegy is elénk tárul. A kilátó szomszédságában álló Szent István-szobor és -kereszt a rendszerváltozás utáni években készült.

Kisváros nagy múlttal

A Somló szomszédságában, kelet felé találjuk Devecsert. A központjában lévő Esterházy-kastély igazi ékköve a kis városnak. Az épület helyén, a Torna-patak árterének egykori szigetén a 15. században a Csóron család kőháza állt. Ezt később átépítették várrá, mely a török elleni dunántúli végvárvonal láncszeme volt. Az erődített kastély falai kőből és palánkból készültek és vizesárok is körülvette.

A 18. század közepétől az ország politikai életében is meghatározó szerepet játszó Esterházy család birtoka lett, a hatalmas devecseri uradalom főúri kastélyaként.

Körülötte Esterházy Ferenc 1890-ben angol stílusú park telepítését kezdte meg, még azokból az időből maradtak meg a szépen karban tartott, tízhektáros közpark legszebb fái.

2010. október 4-én történt hazánk legnagyobb ipari katasztrófája: átszakadt az ajkai timföldgyár vörösiszap-tározó gátja. A kiömlő, erősen lúgos zagy mintegy negyven négyzetkilométeren terült szét és elöntötte a közeli települések – Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely – mélyebben fekvő részeit. Hatalmas gazdasági és ökológiai kárt okozott.

Devecseren a tíz emberéletet követelő szerencsétlenségre emlékeztet a Makovecz Imre tervei alapján épült Újjászületés Kápolnája, építési költségeit a 22 állami erdőgazdaság vállalta, karbantartását, gondozását Devecseri Erdészetünk végzi.

Devecsertől délnyugatra, Nemeshany településtől néhány kilométerre, a Kígyós-patak ölelésében fekszik Sárosfő. Az itt működő vendégházunk, melyben hat kétágyas és egy háromágyas szoba kapott helyet, egykor malomnak épült.

A közeli Alkotóház Fuchs Antal uradalmi fővadász szülőháza volt, jelenleg két négyágyas szobával várja a pihenni vágyókat. Alkalmas iskolák környezeti nevelési programjainak megtartására, de családi hétvégék, művészeti jellegű táborok kedvelt helyszíne is.

Rejtett kincsek

Az Esterházyak devecseri birtokközpontjához tartozott egykor Sárosfő is, az 1900-as évek elején ők alakították ki a több mint 50 hektáros tórendszert, melynek madárvilága egyedülálló a környéken.

A Bakonyerdő Zrt. a tavak melletti telelőkben – változó intenzitással – pisztrángneveléssel is foglalkozik, és itt működik a vállalat egyik csemetekertje, ahol főként fenyőféléket nevelünk.

Évek óta Sárosfő ad otthont a Bakonyerdő Zrt. trófeaszemléjének és idén már ötödik alkalommal került sor a családi nappal egybekötött juhász- és pásztorkutya-kiállításra.

Nemeshanytól nem messze, Gyepűkaján határában a Melegvíz-patak partján valódi kincsre, az egykori Nagykeszi település templomának romjaira bukkanhatunk. Feltételezések szerint a templom Árpád-kori eredetű, a 12–13. században épülhetett, és a körülötte lévő sánc nyomaiból, valamint tornyának lőrésszerű ablakaiból arra következtethetünk, hogy védelmi szerepe is volt. A 16. század közepén a területet már pusztaként említik: a település, mint oly sok másik ezen a környéken, feltehetően a török harcok során pusztult el.

A tüskevári képesfa legendája is a török időkig nyúlik vissza. Úgy vélik, hogy az egy- kor itt álló fa a rajta elhelyezett Szűz Mária képpel reményt és istenhitet jelentett a raboknak.

Erről a korról tanúskodik a mai szent képen ábrázolt minaret és félholdas épület is. A tüskevári erdő szélében található zarándokhelyet a település önkormányzatával közösen tavaly újítottuk fel. Megszépítettük a fa környezetét, és az ide érkezők kényelmére fából készült padokat és asztalokat helyeztünk ki. A tájékoztató táblán a fa legendás története olvasható. Szeretettel várjuk Önöket ezen a varázslatos tájon!

Rosta Katalin
Bakonyerdő Zrt.

Fotók: Fellner Zoltán, Gombási Árpád, Rosta Katalin, Váraljai János

Forrás: A Mi Erdőnk