Back to top

Jókor jött a hideg és a hó a gazdáknak

Jókor jött a hideg, állítják a mezőgazdasági termelők és ezzel egyetértenek Tolna megye méhészei is. Az őszi vetéseket vékony rétegben ugyan, de hó borította. A gazdák bíznak benne, hogy még jelentős mennyiségű hó vagy eső esik tavaszig, ugyanis legalább két havi mennyiségű csapadékkal „adós” a természet.

A talaj felszíne a múlt hét elejére országszerte megfagyott, a hó szigetelő hatása miatt csak helyenként van öt, néhol tíz centin a fagy mélysége. A talaj felső húsz centis rétege országszerte nedvességgel telített. Ez azonban még mindig kevés, mondta a teol.hu-nak dr. Vörös Géza szekszárdi agrármérnök.

Az őszi és a tél eleji hónapokban ugyanis mindössze 60 milliméternyi csapadék esett a megyében, ami egy havi mennyiségnek felel meg. Eddig a tél kedvezően alakult, bár volt kemény hideg is, melyre a kártevők miatt is szükség van, de a fagy nem károsított.

A csapadék az őszi nagy hiány után folyamatosan pótlódik a talajban, főleg a déli területeken kellene még akár száz milliméter csapadék is tavaszig szép egyenletes időbeli eloszlásban.

Az a gazdálkodó nagyon jól járt, akinek még a fagyok előtt sikerült a tavaszi vetésre szánt területét felszántania, mert a talaj így porhanyósabb lesz majd a vetés idejére. Az őszi szántás abban is segít, hogy a talajban élő mezei rágcsálókat gyéríti. Bár az elmúlt években egy új irányzat kezd terjedni a mezőgazdaságban, a szántás nélküli növényművelés, mondta dr. Vörös Géza.

A Nyugat-Európában már használt technológia olcsóbb és egyszerűbb is, ugyanakkor arról vita folyik, hogy ez milyen hatással van például a talajlakó gombák elterjedésére. S ha már az új módszerekről szó esett, a téli időszak arra is jó, hogy a gazdálkodók megismerkedjenek a precíziós technológiával. Ez azt a technológiát jelenti – gépek, eszközök közreműködésével –, amely segíti a mezőgazdasági termelés optimalizálását, akár táblán belüli kisebb egységekre lebontva. Mért adatok felhasználására alapozva tájékoztatja a szakembereket a helyes döntések meghozatalában. Nem hozza meg a döntést a gazdák helyett, csak segít nekik. Például drónokkal, vagy szenzorral ellátott permetezőkkel, amely csak oda juttatja ki a vegyszert, ahol az adott gazt szeretnék kiírtani, vagy számítógép vezérlésű műtrágyaszórókkal, amely a talaj minőségének megfelelően trágyáz, és még sorolhatnánk, mondta dr. Vörös Géza.

Az új módszerekhez azonban megfelelő végzettségű szakemberek kellenek, nem beszélve a drága munkagépekről, eszközökről. A lényeg azonban az, hogy ebbe az irányba indult el a mezőgazdasági termelés.

A kevés hideg és a hó ellenére elkezdték a metszést a szőlőkben és a gyümölcsösökben is a gazdák, főleg ott, ahol nagyobb az ültetvény. Mínusz öt foknál melegebb időben lehet végezni a munkát, nem árt az ültetvénynek. Ki tudja milyen lesz a január második fele, illetve február, mondták az általunk megkérdezett szőlészek.

Fotó: MTI - Sóki Tamás
Márciusra pedig illik befejezni a munkákat, hiszen a metszés után is akad munka bőven az ültetvényen, például az oszlopok, karók, a szőlő támrendszerének a javítása. A levágott szőlővesszőt, venyigét pedig vagy kihordják a sorokból, vagy beledarálják a talajba, javítva ezzel annak a minőségét.

A gyümölcsösökben is folyik a munka, az ősszel, télen elvégzett metszés jobb, mint a tavasszal végzett lombalakítás. A fügének, málnának is jobb a téli metszés, mint a tavaszi.

A méhészek elégedettek az idővel

A méhészek is örülnek a jelenlegi hideg, havas időnek. Ez a nyugalmi időszak nagyon kedvez a méheknek, mondta Nagyernyei Attila, a tolnai méhész egyesület elnöke. Az a legjobb, ha nem hullámzik a hőmérséklet, az utóbbi években ugyanis jellemző volt főleg januárban, hogy napközben plusz 10 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, majd éjszakára lehűlt. Az ideális az lenne, ha február közepéig tartana a tél, ilyenkor minimális a fogyasztás.

A méhekkel nincs különösebb teendő ilyenkor, mondta az elnök, a méhészek viszont szakmai előadásokon vehetnek részt.

Több évtizedes hagyomány, hogy Szekszárdon a téli esték keretében hétfőnként meghívnak egy-egy kiváló előadót, legutóbb az atka által okozott kár és annak megelőzése volt a téma. Legközelebb február 4-én a tavaszi fejlesztésekről lesz szó.

Forrás: 
teol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Méhészeti dendrológia 3. rész - a tavaszi fás hordásnövények

Ahogyan a hőmérő higanyszála napról-napra egyre följebb húzódik, úgy kezdenek tömegével virítani a tavaszi aszpektus fás hordásnövényei: a vadgyümölcsök. Ilyenkor már a napi középhőmérséklet tartósan 10 oC fölött van, ez kedvez a méhek gyűjtögető-megporzó munkájának.

Miért dobjuk ki azt az élelmiszert, amit emberi fogyasztásra termelünk?

Évente 1.3 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a világon. Az elpazarolt élelmiszerek nemcsak több hulladékot jelentenek, hanem elpazarolt energiát és szükségtelen üvegházhatású gázkibocsátást is. Számos módszer van arra, amellyel a háztartások kis odafigyeléssel csökkenthetik a kidobott élelmiszer mennyiséget és ezzel pénzt is spórolhatnak.

Az imádott leanderek

Olykor mellőzött szerepéből küzdi föl magát a szívünkbe a rajongásig szeretett növény. Kisné Heyek Andrea jól emlékszik arra, amikor rácsodálkozott a nemszeretem növény, a leander szépségére. Azóta több mint 80 termetes tövet nevel belőlük apró kertjében. Az Édenpont mozgalom szervezésében nyár közepén bárki megcsodálhatja végtelen változatosságukat.

Fagyvédelem légkeveréssel

A globális klímaváltozás hatására gyakoribbak a különböző időjárási szélsőségek, amelyek a gyümölcstermesztésben is erőteljesen éreztetik hatásukat. A legnagyobb pusztítást a tavaszi fagyok okozzák, amelyek ellen csak korlátozottan lehet védekezni. Olyan új fagyvédelmi technológiát mutatunk be, amelyről még nincsenek hazai tapasztalatok, működéséről, hatékonyságáról külföldi szaklapokból tájékozódhattunk.

Mitől pöttyös a kajszi?

Az idei év kedvező volt a kajszibarack számára, sem fagy, sem virágzáskori esők nem veszélyeztették az egészségét. Akkor mitől lett mégis sok pöttyös gyümölcs? Éppen a virágzás körüli száraz, meleg időjárás tréfálhatta meg a gyanútlan kerttulajdonosokat.

Hat tonna feletti termésátlaggal takarítják be a búzát Tolnában

Hektáronként hat tonnát meghaladó termésátlaggal takarítják be az őszi búzát Tolna megyében, a termés az aratás mintegy kétharmadánál többségében malmi minőségű a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint.

Kedvezőbb termésátlagokra számítanak Zalában

Kedvezőbb termésátlagokra számítanak Zala megyében az idén, a termésbecslések szerint őszi búzából, árpából és tritikáléból is több terem, mint tavaly - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke csütörtökön az MTI-vel.

Sikerrel vizsgázott peronoszpóra ellen

Az idén is, mint azt a peronoszpóránál megszokhattuk, délről érkezett a fertőzőanyag, és nagyon kedvező feltételeket talált. Egerben július első feléig nyolc fertőzési hullámot lehetett azonosítani. Épp jó tehát az évjárat egy új gombaölő szer hatékonyságának bemutatására. A BASF Egerben és Szekszárdon mutatta be a Delan Pro készítmény tudását peronoszpóra és feketerothadás ellen.

Emlékezetes lesz az idei szezon Mezőhegyesen

Az idei termelési év rendkívül hosszú aszálya, majd a rég látott mennyiségű csapadékot hozó hetek igencsak feladták a leckét a mezőhegyesi ménesbirtok növénytermesztési ágazatának. Tapasztalataikról és a kilátásokról Isaszegi Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese beszélt lapunknak.

Szebb, keményebb fertődi málnafajták

Ne hagyjuk veszni a bogyósokat Magyarországon, hiszen sokfelé a világon fejlődik a termesztésük. Nem lehet minden gondunkat a globális fölmelegedés számlájára írni, jobban kell figyelni a termesztéstechnológia pontos betartására, derült ki a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet fertődi állomásán rendezett tanácskozáson.