Back to top

Az egészséges táplálkozásban is van helyük a tésztaféléknek

A tésztafélék annak ellenére is a rendszeresen fogyasztott élelmiszereink közé tartoznak, hogy mi magyarok nem számítunk igazi „tésztás” nemzetnek. Azonban minden családnak van legalább egy kedvenc tésztaétele, és persze a levesek jelentős részét is tésztabetéttel tesszük tartalmasabbá. De szedhetünk-e egy kicsit többet a tányérunkra, ha az egészségünkre is figyelni akarunk?

Akár kétezer éves múltra is visszatekinthet a tészták készítése és fogyasztása, de a történészek szerint bizonyíthatóan Ázsiában és Olaszországban a XIII. században már ettek belőlük. Nálunk pedig – feljegyzések szerint – az 1700-as években terjedt el a tészta az étrendben. Ekkortájt kezdték tojással készíteni a tésztákat, kétféle okból is:

egyrészt így növelni tudták az olcsónak számító élelmiszer tápanyagtartalmát, másrészt a kiszárított tésztával konzerválni lehetett a tojást, ami sokat segített a szezonális felesleg hasznosításában.

A tojással készült tészta – ha nem is hungarikum – de eléggé jellemző ránk. A forgalmi adatok szerint a száraztészták között egyértelműen a tojással készülő a magyar fogyasztók kedvence, tízből legalább nyolc esetben ilyen kerül a kosárba. A világ más részein pedig inkább a durumbúzából, tojás nélkül készülő tésztákat kedvelik.

A gabonafélék táplálkozásunk alapját képezik, így a belőlük készült termékek is alapvető élelmiszernek és így fontos tápanyagforrásnak számítanak.

A tésztafélék fogyasztása az elmúlt években enyhe emelkedésnek indult – jelenleg körülbelül 7,5 kilogramm fejenként, ami nyilván a mediterrán, ezen belül főleg az olasz konyha növekvő népszerűségének köszönhető.

Ezzel együtt a fogyasztói szokások is változnak, hiszen néhány évtizede még leginkább a fizikai munkát végzők körében volt népszerű alapanyag, gyors elkészíthetősége és magas kalóriatartalma miatt, addig mára kifejezetten divatossá vált egyes tésztaételek fogyasztása.

Mindennek ellenére még messze vagyunk a csúcstól, az olaszok évi 26 kilogramm tésztát pakolnak a tányérukra.

A tésztával kapcsolatosan két főbb téma befolyásolja a fogyasztók attitűdjeit, ezek közül leggyakrabban azzal találkozhatunk, hogy a tésztafélék szénhidráttartalma magas, emiatt pedig hizlalnak és fogyókúra esetén nem is szabad fogyasztani belőlük. Az előbbivel nem érdemes vitába szállni: 10 dekagramm tésztaféle átlagosan 60-70 gramm szénhidrátot tartalmaz, igaz ez szinte teljes mértékben összetett típusú, azaz keményítő.

A felmérések szerint szénhidrátból az ajánlott szint alatti mennyiséget fogyasztunk: 55-60 energiaszázalék helyett mindössze 45-47 energiaszázalékot.

Ha pedig megnézzük a fogyasztási adatokat, átlagosan alig több mint 20 gramm tésztát eszünk naponta – tehát az egészséges étrendbe még beleférhet, ha valamivel több tésztát fogyasztunk.

De érdemes beszélni a tésztafélék energiatartamáról is, amely eldöntheti a kérdést, hogy hizlal-e a tészta. 10 dekagramm száraztészta mintegy 350 kilokalória energiát tartalmaz, a kifőtt tészta pedig körülbelül 100-200 kilokalóriát. Ezzel nem tartozik a legalacsonyabb energiatartalmú ételeink közé, de

a mediterrán konyha szószaival és zöldségeivel ellentétben mi magyarok inkább zsíros, nehéz kiegészítőkkel körítjük a tésztát (például pörkölttel vagy olajos magvakkal), így valóban kalóriabombát készítünk belőle.

Azaz nem a tészta, hanem a belőle készült fogás hizlalhat, de az is csak akkor, ha nem ügyelünk az energiaegyensúlyra, vagyis arra, hogy étrendünk energiatartalmát fizikai aktivitásunkkal kompenzáljuk.

A másik gyakori tévhit a tésztákkal kapcsolatban a koleszterinhez kapcsolódik. Míg a durumtészta természetesen koleszterinmentes, ez nem mondható el a 4 vagy éppen 8 tojásos tésztafélékről. Sokan ezért választják a durumtésztákat, de valóban sok koleszterin lenne a hagyományos tésztában? A jó minőségű tészták készítésénél egy kilogramm száraztésztához négy tojást használnak fel. Egy tojás koleszterintartalma körülbelül 180 milligramm, azaz egy kilogrammnyi négytojásos száraztésztában 720 milligramm van. Ám egy adagnyi, köretként fogyasztott száraztészta mindössze 10 dekagramm, ami 72 milligramm koleszterint jelent. Még egy adag (3 dekagramm) nyolctojásos levestészta is mindössze 43 milligramm koleszterint tartalmaz.

Látható, hogy mivel elég kis mennyiségekről van szó, fölösleges aggódni a tésztafélék koleszterintartalma miatt. Ráadásul a legújabb kutatások eredményei szerint étrendünk koleszterintartalma nincs jelentős hatással vérünk koleszterinszintjére.

– A durumtésztában lévő szénhidrátok valamivel lassabban szívódnak fel, azaz a glikémiás indexük alacsonyabb, mint a tojással készült változatoké. Ez néha fontos lehet, például inzulinrezisztencia vagy cukorbetegség esetén, de a fogyókúrázók is előszeretettel választanak durumtésztát a hagyományos helyett. Egészséges emberek esetén azonban mindkét tésztaféle nyugodtan fogyasztható és a kiegyensúlyozott vegyes étrend része lehet – mondta Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője.

Forrás: 
nak.hu/TÉT Platform

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Stabil a tej ára, de egyre nő az önköltség

A hazai nyerstej felvásárlási átlagár 2017 januárja óta, mintegy 29 hónapja a 91-101 Ft/kg-os sávban mozog. Az ár stabilitása ugyan üdvözlendő, azonban a nyerstej ár az infláció, az input költségek stb. változása miatt egyre kevésbé tudja fedezni az emelkedő önköltségeket. Ez az ár 4-5 éve kiváló árnak minősült volna.

Ahol hallgatói előírás a csokoládé kóstolás

Szeptembertől új évfolyammal indul az ország első, diplomás Csokoládé-, kávé-, teakészítő mesterképzése.

A tojáshéj csodákra képes a kertben 

Ha tojást használunk a konyhában, semmiképp ne dobjuk ki a héját! Inkább törjük össze, és vigyük ki a kertünkbe, mert nem csak a talajt táplálja, de még a kártevőket is elűzi.

Olcsó laborhús két éven belül

Hat évvel ezelőtt mutatták be a laborhúst, akkor még egy hamburgernyi, szaftos műhús 80 millió forintba került. Egy holland start-up 2021-re szeretné elérni hogy ipari mennyiségben és olcsón gyárthasson laborhúst.

A teafilter második élete

Teázás után az elhasznált teafiltert általában automatikusan a konyhai szemetesbe dobjuk. Pedig a teának számos jótékony hatása van, és olyan területeken is használhatjuk, amire nem is gondolnánk. Ezért kár azonnal a szemétben végeznie.

Génszerkesztés: elkerülhetetlen a szemléletváltás?

Fontos elválasztani a CRISPR és a GMO témáját, de mindkét terület kutatására szükség van Európában – vélekedett lapunknak adott interjújában Louise Fresco. A Wageningen University & Research professzora és az intézmény igazgatóságának elnöke szerint éppen a kockázatok mérséklésének igénye teszi indokolttá a kutatásokat, és még a réspiacok kiszolgálása sem indokolja a teljes szigor fenntartását.

A mezőgazdasági termelés növekedése alacsonyan tartja az árakat

A mezőgazdasági termelés növekedése viszonylag alacsonyan tarthatja az élelmiszeripari termékek árát a következő évtizedben, de nagyon sok a bizonytalanság és a kockázat - állapította meg az OECD és a FAO szokásos, évenkénti közös jelentésében, amelyben a mezőgazdaság és a halászat következő tízéves kilátásait értékelik nemzeti, regionális és globális szinten.

Továbbra is csemegekukorica nagyhatalom vagyunk

Magyarország Európa legnagyobb csemegekukorica-termelője és legjelentősebb exportőre. Tavaly közel 300 ezer tonna készterméket szállítottunk a világ minden részére. A hazai termelésben elterjedtek a szuperédes fajták, 70 százalékban azt vetnek; a magyar csemegekukorica-termékek 95 százalékát külföldön értékesítik. Az idei betakarítás a jövő héten kezdődik.

Az alma magja mérgező?

Az alma nagyon egészséges, de egy dologra fontos odafigyelnünk, hogy tényleg csak a hasznos oldalát élvezzük ennek az ízletes gyümölcsnek: kerüljük a magját.

Nemzetközi razziák: közel kétszáz tonna élelmiszert foglaltak le

Közel kétszáz tonna élelmiszert és kétmillió liter italárut, több mint kétszáz kilogramm ismeretlen eredetű növényvédőszert és egymillió darab ismeretlen eredetű teljesítményfokozót, illetve gyógyszernek minősülő terméket foglaltak le a magyar hatóságok az elmúlt hónapokban indított legnagyobb nemzetközi razziákon.