Back to top

Ipari mennyiségek: az almasűrítmény számai

A világon 1,6 millió tonna almasűrítményt készítenek, körülbelül a harmadát Európában. Kontinensünkön 12 millió tonna alma terem, annak a harmada ipari. A legnagyobb almatermést Lengyelország hozza, náluk 300-350 ezer tonna sűrítmény készül, hazánkban 50 ezer tonna. Ennek a mennyiségnek a gazdaságossági oldalát járta körül előadásában Apáti Ferenc a FruitVeB tanácskozásán, Mátraházán.

Magyarországon 300 és 900 ezer tonna között ingadozik az almatermés, ami igen nagy eltérés, nehezen követi a piac és a feldolgozóipar. Tavaly például 500 ezer tonna alapanyagot szállítottak volna be a termesztők, egy évvel korábban pedig csak feleannyit. Amikor kevés a termés, akkor nemcsak drága a léalma, de a gyárak sem tudják kihasználni a kapacitásaikat.

Fotó: Horváth Csilla
Régóta csökken a hazai almatermő-terület. A legújabb nyilvántartások szerint 26 ezer hektáron terem alma, ebből 7000 hektár az elöregedett ültetvény, körülbelül 10 ezer hektár kettős hasznosítású, 5000 hektár korszerű, asztali almát termő.

4000 hektár az ipari célültetvény, ahonnan 80-100 ezer tonna léalma származik. Ezek gazdaságosságát elemezte az előadó, Kurmai Viktória adatfelvételezése és számításai alapján.

A sűrítmény vásárlói jellemzően nagyobb cégek, mint a gyártók, tehát képesek diktálni az árakat, a világpiacon pedig egyebek közt a narancssűrítmény ára is befolyásolja az almasűrítményét. Egy kilogramm almasűrítményt 0,7-1,7 euróért vásárolnak, az árcentrum egy euró körül alakul. Gyártási költsége körülbelül 100 forint, ehhez jön a szükséges 7 kilogramm alma ára. Vagyis a gyártók ez alapján számítják ki, hogy mennyit fizetnek az alapanyagért. Sajnos évek óta adok-kapok megy a hazai pályán, nem sikerült hosszú távú megállapodást kötni a feleknek, mondta Apáti Ferenc. 2017-ben 50-60 forintba került az ipari alma, ráadásul sokat el is adtak Lengyelországba, tehát nemcsak hogy drágán vásároltak a hazai feldolgozók, de nem is kaptak elég almát. Aztán fordult a kocka, 2018-ban 13 forinttal indultak volna a gyárak, amire gazdatüntetés volt a válasz. Végül 18 forint körül rögzült a léalma ára.

Tízéves átlagban 25-26 forintot adtak az ipari almáért, a két szélsőérték 12 és 50 forint volt.

Az átlagos egy eurós sűrítményárral számolva a gyártó akkor működhet 10 százalékos nyereséggel, ha 25 forint körüli áron veszi az alapanyagot, 30-33 forintnál van nullán és 37-39 forint az a határ, aminél már nem érdemes feldolgozni az almát.

Kié a nyereség?

A teljes termékpályát vizsgálva is nagy befolyásoló szerepe van a támogatásoknak. Közepes termelési színvonalon számítva az almatermesztést, egy kilogramm léalmára 27-28 forintot költ a termesztő és 38 forint bevétele van, jövedelme 10 forint körüli. A légyártó kiadása 37, bevétele 43 forint, amiből csak 6 forint jövedelem származik.

Ágazati szinten a termesztők 2,4 milliárd, a feldolgozók 3,2 milliárd forintot költenek a termelésre, a jövedelmük pedig 883, illetve 505 millió forint. Vagyis az almasűrítmény-gyártás költségeinek 43 százalékát állják a termesztők, míg a nyereségnek a 64 százaléka náluk csapódik le.

Ha mindebből kivesszük a támogatásokat, egészen más kép rajzolódik ki: a termékpálya teljes jövedelme 513 millió forint, amiből 8 millió jut a termesztőknek, a többi a feldolgozóké. A mai iparialma-termesztést tehát a támogatások tartják életben. A jövőre nézve azt kell látnunk, hogy ha nem tudunk 25 forintért megtermelni egy kiló ipari almát, akkor nem érdemes foglalkozni vele.

Hazánkban 4000 hektár az ipari célültetvény nagysága, annak felén alacsony a termelési színvonal, 700 hektáron korszerű módszerekkel dolgoznak, a többi köztes állapotban van. Mindenütt varasodásellenálló német fajtákat termesztenek 5×2-3 méteres térállásban, szabad orsó, illetve a korszerű ültetvényekben karcsú orsó koronaformán. Jellemzően nem öntöznek, a hozamok pedig 12,5 tonnától átlagosan 42 tonnáig terjednek hektáronként. A termelési költség az alacsony technológiai színvonal mellett 402 ezer forint, így körülbelül 32 forint egy kilogramm alma önköltsége. A közepes színvonalon gazdálkodók 683 ezer forintot adnak ki egy hektár művelésére és 25 tonna almát szüretelnek, az önköltségük tehát 27 forint. A legtöbbet, több mint egymillió forintot a magas színvonalon gazdálkodók fordítanak egy hektár alma művelésére. 42 tonnás terméssel számolva 24 forint az önköltségük, amit az előző számok alapján a felvásárlók hosszú távon kifizetnek az ipari almáért.

A termesztés jövedelmezőségét nagyban befolyásolják az igénybe vehető támogatások. Háromfélét is kaphatnak az almatermesztők:

termeléshez kötötten egy hektárra 93 235, az Agrár-környezetgazdálkodási Programban 246 367, közvetlen kifizetésként pedig 70 879 forintot. A támogatások elsősorban a kevéssé hatékony termesztőket segítik, végeredményben kisimítják az önköltség alakulását szemléltető görbét. Vagyis ebben a támogatási rendszerben az jár jól, aki kevés ráfordítással dolgozik, mert gazdaságtalan termelésből a leggazdaságosabbá alakul, ha minden támogatást igénybe tud venni. Nem csoda tehát, hogy a célültetvények felét alacsony színvonalon művelik.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar születésű kajszik

Bár nem őshonos nálunk, szerencsénk van a kajszival, hiszen sok rendkívül finom, zamatos fajtát sikerült találni vagy keresztezéses nemesítéssel létrehozni. Két helyen, Cegléden és Budapesten születtek az új fajták.

Növényvédelmi előrejelzés – Szárazságkedvelők előnyben

Most a száraz és meleg időt kedvelő károsítók szaporodtak fel a kertekben: a lisztharmat, a molyok, a vértetű, és persze a túlságosan is jól ismert poloskák. A nedvességkedvelő gombás fertőzéseknek alapvetően nem kedvezett az időjárás, nagy lehet azonban a különbség az egyes kertek mikroklímája között, nem árt tehát a felderítés.

A banán segít a súlyvesztésben?

A banánnak számos jótékony hatása közismert, de vajon ez az édes gyümölcs hozzásegíthet bennünket a súlyvesztéshez?

Csak a francia fogyasztók harmadának ízlik a fürtös paradicsom

Egy fogyasztói felmérés szerint a francia vásárlók nem igazán elégedettek a nyáron kapható fürtös paradicsom és charentais sárgadinnye minőségével. Mindezt a következtetést az után vonták le, hogy közel 900 fogyasztóval kóstoltattak vakon diszkont áruházakban, szupermarketekben és zöldség-gyümölcs boltokban kínált terméseket.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

Tájba illeszkedő körtés

Mikola Péter informatikus tanárember, vagyis a körtetermelés távol esik a szakmájától. Ráadásul lakóhelyétől 230 kilométerre, Sényén termel, mégpedig úgy, hogy hagyományos gyümölcsöse teljes mértékben illeszkedjen a szőlőbirtokokkal tűzdelt tájba. Munka közben érdeklődő fiatalok segítségével az elhagyott régi pincéket is feltárja.

Ahol nincs konkurenciája a dinnyének

Egy Bajorországban élő német dinnyetermelőt mutat be riportjában a Süddeutsche Zeitung: bár Németországnak ezen a vidékén szokatlan a dinnyetermesztés, az egyre melegebb nyarak mégis lehetővé teszik, hogy megteremjen a sárga- és görögdinnye néhány fajtája.

Szemtanúi lehetünk a legegészségesebb élelmiszerek születésének

Ki ne vágyna arra, hogy valóban egészséges, vegyszert szinte sose látott élelmiszer kerüljön az asztalára! De vajon léteznek még olyan zugai a világnak, ahol a tehenek, a tyúkok, a kecskék és egyéb jószágok a mezőn, a porta körül legelve vagy csipegetve táplálkoznak? Esetleg mindezért az „Isten háta mögötti” területre kell utaznunk?

Szupercella, jégverés Észak-Magyarországon: hogyan alakulhatott ki?

Sok helyen tart még a helyreállítás a keddi vihar után, ami óriási károkat okozott főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Volt ahol teniszlabda nagyságú jég is esett. Az észak-keleti térséget már nem először éri nagy kár a jégeső miatt ezen a nyáron. Nem működik ott a jégkárelhárító rendszer - kérdeztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától?

Már a toxintartalmat is vizsgálják

A sok csapadék kedvezett a kórokozók fertőzésének az ipari paradicsom állományokban is. Arra azonban különösen vigyázni kell a termesztőknek, hogy a védekezés során betartsák az élelmezés-egészségügyi várakozási időket, és a termésben kimutatható szermaradék véletlenül se haladja meg a megengedett értéket. Az alternáriás betegség elleni megelőző védekezés pedig más szempontból is fontos lett.