Back to top

Olcsóbb gyümölcs, drágább zöldség, és a munkaerőhiány

Tavaly sokféle nyavalya sújtotta a mezőgazdaságot és annak egyik nagyon fontos ágát, a kertészetet is. Az ezutáni kilátásokról foglaltuk össze szakértőnk, ifjabb Csizmadia György álláspontját.

Ifjabb Csizmadia György, a Venyim Gyümölcse Kertészet tulajdonosa, a zöldség- és gyümölcstermesztésben sokszorosan érdekelt és járatos szakember szerint nagymértékű átrendeződés várható a hazai zöldség- és gyümölcstermesztésben, a piacokon, amelyek természetszerűleg alaposan hatni fognak az árakra és a keresletre, az ágazat nyereségességére, még az exportra és az importra is - adta hírül a duol.hu.

Ami az utóbbit illeti, az elmúlt egy évben feltűnővé vált, hogy Magyarországon, ami nagyon sokáig hagymatermesztéséről volt híres, alig lehet hazai hagymát kapni: tele vannak a piacok, áruházak kínai termékekkel.

A szakember véleménye szerint elsősorban azért, mert a hagyma termesztése rendkívül munkaigényes, márpedig nálunk kifogyóban van a képzett, hatékony mezőgazdasági munkaerő, elsősorban a kertészeti ágazatból.

Minden jel szerint vége a hagyományos, kiskerti termesztésnek, valami olyan folyamatnak kell végbemennie, mint ami a szőlészetben történt az elmúlt húsz évben.

Az ország leghíresebb borvidékein is egyre szaporodtak a felhagyott, elhanyagolt parcellák, a hagyományos, kézi művelést, gondozást igénylő szőlők. A folyamatnak a nagy beruházások, az új telepítések, a gépesítés, a modern feldolgozóüzemek megjelenése vetett véget. A kertészetben is hasonló várható. Mivel kiöregedett az a nemzedék, amely még az egykori háztájikban vagy a termelőszövetkezetekben tanulta a szakmát és a munkaerkölcsönt, s akikből egyetlen ember is elvégezte azt a munkát, ráadásul jobb minőségben, mint ma egy nagyon nehezen toborozható tizenöt-húsz tagú munkabrigád, nem járható út tovább a kézi művelésű zöldség- és gyümölcstermesztés.

Olyan kertészetekre van szükség, amelyek jól gépesítettek, s nemcsak a betakarításban, hanem a metszésben, az öntözésben, a tápanyag-kijuttatásban, a növényvédőszerek és tápoldatok kijuttatásában, valamint a válogatásban, a csomagolásban is a gépekre, sőt alighanem nagyon rövid időn belül a robotokra támaszkodnak.

Különösen azért, mert a munkaerőhiány felveri a munkabéreket, amit viszont nem követ a munka hatékonysága és minősége. Egyre több termék kerül a szemétbe a hanyag, hozzá nem értő munka miatt.

Ez viszont felveti azt a kérdést, hogy kik kezelik majd ezeket a modern és drága berendezéseket? Nyilvánvaló, hogy a jól képzett embereket meg kell fizetni és érdekeltté kell tenni a munka pontos, kiváló minőségű elvégzésében. A hagyományos, kézzel termelt, kifogásolható vagy nem százszázalékos minőségű áru még a külföldi piacokon, például a bécsi nagybani piacon sem hozza be termelésének költségeit.

Vagyis ezek a tényezők jelentős árfelhajtó körülmények is egyben! Ami más oldalról újra visszahozhatja például a magyar hagymát hazánkba, ha megemelkedik annak felvásárlói és fogyasztói ára, akkor a magyar gazdák újra érdekeltté válhatnak előállításában, csakhogy már más körülmények között.

Ami az áremelkedést illeti, a tavalyi nagyon meleg, aszályos év hatásait már érezni a zöldségpiacokon is,

a burgonya ára 44, a hagymáé 48, a fejes káposztáé 53 százalékkal emelkedett meg az egy évvel korábbihoz képest. Igaz, változtak a fogyasztói szokások is, burgonyából évi átlagban fejenként már csak 35 kilót fogyasztunk. Talán az egészséges táplálkozás terjedése változtathat valamit az arányokon, ha itthon egyre több friss zöldséget fogyasztanak majd az emberek.

A mostani áremelkedések hatására érte el a zöldségek felvásárlói ára a drágulásnak azt a mértékét, amit az elmúlt húsz évben az ipari termékek produkáltak. Ebben szerepet játszott az is, hogy a hagyományos, kosaras vagy kispiacok szerepe erőteljesen a háttérbe szorult, a forgalom 90 százaléka az áruházakban zajlik, amelyek igyekeznek saját beszállítói kört kiépíteni, és az egymás közötti versenyhez igazítják felvásárlási és fogyasztói áraikat.

Más szavakkal: egy olyan korszak- és technológiai váltás közepén vagyunk, amelyben a piac minden résztvevője és eleme megváltozik néhány éven belül.

Csak azok a termelők lesznek versenyképesek, amelyek már eddig beruháztak gazdaságaikba, rendelkeznek korszerű feldolgozási kapacitásokkal, lehetőleg feldolgozó vagy értékesítési szövetkezetekbe tömörülnek, és nemcsak hajlandók, de képesek is továbbfejleszteni a zöldség- és gyümölcstermelő ágazatban.

Ennek a folyamatnak egy része lezajlott már a szántóföldi zöldségtermesztést és a gyümölcstermesztés néhány ágát, például az almatermelést tekintve. A nagyüzemi, gépesített, precíziós burgonya-, kukorica- és zöldborsó-termesztésben lényegesen kevesebb kézi munkaerőt, ám annál több gépet használnak, a minőség közel állandó, az időjárásnak is kevésbé kitettek a gazdaságok. A zöldségtermesztés másik ágában, az üvegházi, fóliás termesztésben viszont, ahol hagyományosan nagyon sok kézi munkát vettek igénybe, sokan (például a Kiskunságon működő családi gazdaságokban) erre építették egész boldogulásukat, nagy átrendezésekre lehet számítani.

Az időjárás ennek a nagyobb szabású átalakulásnak egyik generáló tényezője lehet.

A tavalyi, nagyon meleg, nagyon száraz nyár például jót tett a gyümölcsöknek, azok ára csökken, amíg a zöldségeket károsan érintette, különösen a kézi művelésű, háztáji gazdaságokban, fóliakertészetekben.

Amikor nem találni eperszedőt…

A sok szempontból fejvakarásra késztető tavaly nyár egyik rendkívül elgondolkodtató jelensége volt, hogy

a gazdák tűvé tették az országot olyan emberek után, akik hajlandók napi legalább nyolc órát dolgozni a tűző napon, heteken át egyfolytában, hogy a zöldség- és gyümölcstermés ne vesszen kárba.

Ifjabb Csizmadia György is Fe­jér megye távoli, északi részéből szerződtetett munkabrigádot, hogy leszedjék a Nagyvenyim határában lévő ültetvényén termett epret.

A napi nyolc órából azonban legfeljebb négy óra telt effektív munkával, mivel a brigád tagjai, akik csak együtt voltak hajlandók munkát vállalni, a többi időt evéssel, ivással, szükségleteik kielégítésével, pihenéssel töltötték. Nem sok köszönet volt tavalyi közreműködésükben…

Forrás: 
duol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Magyar születésű kajszik

Bár nem őshonos nálunk, szerencsénk van a kajszival, hiszen sok rendkívül finom, zamatos fajtát sikerült találni vagy keresztezéses nemesítéssel létrehozni. Két helyen, Cegléden és Budapesten születtek az új fajták.

Növényvédelmi előrejelzés – Szárazságkedvelők előnyben

Most a száraz és meleg időt kedvelő károsítók szaporodtak fel a kertekben: a lisztharmat, a molyok, a vértetű, és persze a túlságosan is jól ismert poloskák. A nedvességkedvelő gombás fertőzéseknek alapvetően nem kedvezett az időjárás, nagy lehet azonban a különbség az egyes kertek mikroklímája között, nem árt tehát a felderítés.

Kavicsok és kutyák

Van, aki tiszta lappal indul a kert kialakításakor, mindent letarol, majd fölépíti saját, új világát. Berta Noémi azonban a nagyszülők munkáját tiszteletben tartva látott az átalakításhoz fővárosi kertjében. A kiválasztott néhány hírmondó növényóriás árnyékában a mai kor igényeihez igazodó kertet alakított ki, amely ráadásul négy kutya otthona is.

A banán segít a súlyvesztésben?

A banánnak számos jótékony hatása közismert, de vajon ez az édes gyümölcs hozzásegíthet bennünket a súlyvesztéshez?

Szeretjük is, meg nem is a direkttermőket

Direkttermők alatt a szőlőfajták azon csoportját értjük, amelyek az amerikai Vitis labrusca leszármazottai, európai „vinifera-vért” nem is hordoznak. Nevüket onnan kapták, hogy részleges ellenállóságuk miatt alanyra oltást nem igényelnek, vagyis közvetlenül, direkt módon is képesek teremni. A termő fajták egy sokat vitatott csoportja ez, bizonyára sokan összekötik a nevüket a rókaízzel és a gyenge minőséggel.

Csak a francia fogyasztók harmadának ízlik a fürtös paradicsom

Egy fogyasztói felmérés szerint a francia vásárlók nem igazán elégedettek a nyáron kapható fürtös paradicsom és charentais sárgadinnye minőségével. Mindezt a következtetést az után vonták le, hogy közel 900 fogyasztóval kóstoltattak vakon diszkont áruházakban, szupermarketekben és zöldség-gyümölcs boltokban kínált terméseket.

Tájba illeszkedő körtés

Mikola Péter informatikus tanárember, vagyis a körtetermelés távol esik a szakmájától. Ráadásul lakóhelyétől 230 kilométerre, Sényén termel, mégpedig úgy, hogy hagyományos gyümölcsöse teljes mértékben illeszkedjen a szőlőbirtokokkal tűzdelt tájba. Munka közben érdeklődő fiatalok segítségével az elhagyott régi pincéket is feltárja.

Ahol nincs konkurenciája a dinnyének

Egy Bajorországban élő német dinnyetermelőt mutat be riportjában a Süddeutsche Zeitung: bár Németországnak ezen a vidékén szokatlan a dinnyetermesztés, az egyre melegebb nyarak mégis lehetővé teszik, hogy megteremjen a sárga- és görögdinnye néhány fajtája.

Szupercella, jégverés Észak-Magyarországon: hogyan alakulhatott ki?

Sok helyen tart még a helyreállítás a keddi vihar után, ami óriási károkat okozott főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Volt ahol teniszlabda nagyságú jég is esett. Az észak-keleti térséget már nem először éri nagy kár a jégeső miatt ezen a nyáron. Nem működik ott a jégkárelhárító rendszer - kérdeztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától?