Back to top

Kert a szobában

A télikert a lakóházak szerves részeként a zöld élményét adja akkor is, amikor odakint kevés a lomb és a szín. Akkor érezzük igazán a harmóniáját, ha kialakítása, a benne lévő növények alakja, színvilága és elhelyezkedése a lakás stílusához igazodik. Kényelmünket, feltöltődésünket szolgálja ez a zöld tér, ezért több, mint a fagyérzékeny növények téli tárolási helye.

Aki ma télikertet épít, az általában növényekben gazdag, világos, napsütötte lakrészt tervez. Ha jól tájoljuk, akkor levegője napközben fölmelegszik, tovább emelve télen a vele összeköttetésben levő helyiségek hőmérsékletét is. A belső terekből nyílva így a télikert kellemes reggelizőhely, kávézósarok, vagy olvasószoba is lehet.

Amikor berendezzük a télikertet, törekedjünk arra, hogy stílusában, anyagaiban a lakáshoz, a házhoz igazodjon. Az anyagok kiválasztásakor az elsődleges szempont azonban, hogy azok bírják-e majd a párát és a meleget. Ez nemcsak a bútorok és kárpitok anyagaira vonatkozik, hanem a padlózatra is. Ha sok a növény, akkor rendszeres lesz az öntözés is, ezért a padló anyagán nem szabad, hogy a víz foltot hagyjon.

Növényeink kaspóban, díszes vagy egyszerű virágcserépben vonulnak be a télikertbe ősszel. Ha kell, vágjuk vissza, formázzuk meg, majd fényigényüknek megfelelően helyezzük el őket az üvegfalhoz közelebb vagy távolabb.

Legyenek nagyobb vagy kisebb növények, ám olyan helyet keressünk számukra, hogy a nagy növésűek ne árnyékolják le az üvegfelületet, a kicsik pedig ízléses csoportokban elhelyezve egészítsék ki a magasak meghatározó eleganciáját.

A télikertek hőmérséklete elsősorban a tulajdonos igényétől függ, és az határozza majd meg azt is, hogy milyen növények kerülhetnek oda. Ha magunk számára is kellemes tartózkodási helyet szeretnénk, akkor a nappali hőmérséklet legyen kissé 20 °C fölött. Ebben az esetben fény- és melegigényes növényeket tartsunk itt télen. Ha a télikert csak 12-15 °C-os, akkor számunkra csak az igazán napos időszakokban lesz élvezetes az ott tartózkodás. Ez a hűvösebb környezet viszont tökéletes telelőhelye lesz a mediterrán származású dézsás, cserepes növényeknek, az ilyen télikert az üvegház feladatát is betölti.

Növényeink akkor érzik jól magukat, ha télen is annyi fényt kapnak, amennyi az egészséges fejlődésükhöz kell.

A kényesebbeket árnyékolással védjük a túl erős fénytől. Árnyékos helyre viszont ne tegyük a fényigényeseket, mert ott megnyúlt, gyenge szövetű, etiolált hajtásokat nevelnek, azok pedig fogékonyabbak a betegségekre. Ügyeljünk a rendszeres szellőztetésre, a levegőcserére, mert előfordulhat, hogy túlságosan fölmelegszik a levegő. Öntözésnél legyünk tekintettel a növények vízigényére. Ellenőrizzük a talaj nedvességét és a levelek állapotát, a vízhiányt azonnal jelzi a levelek kókadása.

A túlöntözéstől vizenyős foltok keletkeznek a leveleken, a talaj tömörödötté válik, idővel tőrothadás jelentkezhet. Ha van lehetőségünk, akkor használjunk esővizet, és az öntözővíz legyen szobahőmérsékletű.

A növényvédelem télen is ad feladatot, a párás levegő ugyanis segíti egyes gombafertőzések, kártevők megjelenését, elszaporodását. Ügyeljünk arra, hogy csak egészséges, fertőzésmentes növényeket vigyünk be teleltetésre. Szellőztessünk rendszeresen, ápoljuk a növényeket az igényüknek megfelelően, akkor a kártételt visszaszoríthatjuk, a terjedését megakadályozhatjuk.

Barokk narancsházak

Nem véletlen, hogy a télikert szó hallatán azonnal a mediterrán típusú növényeknek helyet adó, üveggel határolt helyiségre gondolunk. Először a barokk kor kertjeinek voltak kedvelt tartozékai, abban az időben ugyanis a felfedezéseknek köszönhetően a Föld addig ismeretlen tájairól olyan növények érkeztek Európába, melyek a mi éghajlatunkat nem viselték el, hiszen fagyérzékenyek voltak. A fényűző kertekben ezeknek a mediterrán és trópusi származású növényeknek létesültek a téli védelmet adó építmények, az orangeriek, azaz narancsházak. Hatalmas üvegfelületeikkel elegáns, szebbnél szebb épületekként díszítették a kerteket, és téli védelmet adtak a tulajdonos hatalmát és tehetősségét jelző méretes citrom- és narancsfáknak, valódi babéroknak, leandereknek, pálmáknak. Ezek a hatalmas kaspókban nevelt növények aztán tavasztól újra a szabadban díszítették a kertet. A télikertek később a polgárság körében is népszerűvé váltak. Míg korábban külön épületek voltak, később egyre közelebb kerültek a lakóépületekhez, lassan annak szerves részeivé váltak.

 

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2018/11-12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Magyar születésű kajszik

Bár nem őshonos nálunk, szerencsénk van a kajszival, hiszen sok rendkívül finom, zamatos fajtát sikerült találni vagy keresztezéses nemesítéssel létrehozni. Két helyen, Cegléden és Budapesten születtek az új fajták.

Növényvédelmi előrejelzés – Szárazságkedvelők előnyben

Most a száraz és meleg időt kedvelő károsítók szaporodtak fel a kertekben: a lisztharmat, a molyok, a vértetű, és persze a túlságosan is jól ismert poloskák. A nedvességkedvelő gombás fertőzéseknek alapvetően nem kedvezett az időjárás, nagy lehet azonban a különbség az egyes kertek mikroklímája között, nem árt tehát a felderítés.

Kavicsok és kutyák

Van, aki tiszta lappal indul a kert kialakításakor, mindent letarol, majd fölépíti saját, új világát. Berta Noémi azonban a nagyszülők munkáját tiszteletben tartva látott az átalakításhoz fővárosi kertjében. A kiválasztott néhány hírmondó növényóriás árnyékában a mai kor igényeihez igazodó kertet alakított ki, amely ráadásul négy kutya otthona is.

Szeretjük is, meg nem is a direkttermőket

Direkttermők alatt a szőlőfajták azon csoportját értjük, amelyek az amerikai Vitis labrusca leszármazottai, európai „vinifera-vért” nem is hordoznak. Nevüket onnan kapták, hogy részleges ellenállóságuk miatt alanyra oltást nem igényelnek, vagyis közvetlenül, direkt módon is képesek teremni. A termő fajták egy sokat vitatott csoportja ez, bizonyára sokan összekötik a nevüket a rókaízzel és a gyenge minőséggel.

Nemecsek újból megfürdik

Sokan keresik a Füvészkertben azt a helyet, ahol Molnár Ferenc Pál utcai fiúk című regényének hőse, Nemecsek Ernő a medencébe merült. Az ifjúsági regény hősét és a jelenetet szobor idézi meg, amit csütörtökön avattak föl.

Tájba illeszkedő körtés

Mikola Péter informatikus tanárember, vagyis a körtetermelés távol esik a szakmájától. Ráadásul lakóhelyétől 230 kilométerre, Sényén termel, mégpedig úgy, hogy hagyományos gyümölcsöse teljes mértékben illeszkedjen a szőlőbirtokokkal tűzdelt tájba. Munka közben érdeklődő fiatalok segítségével az elhagyott régi pincéket is feltárja.

14 ezer négyzetméteres városi kertet álmodtak egy párizsi tetőre

Jövőre nyílik Párizs délnyugati részén a 14 ezer négyzetméteres kert, mely Európa legnagyobbja lesz. A tervek szerint 30 különböző növényt termesztenek majd, és csúcsszezonban napi 1000 kilónyi zöldség és gyümölcs kerülhet majd ki belőle.

A kertek királynői

Pár éve még nem is lehetett olyan kertet elképzelni, ahol ne lett volna néhány tő bokor- vagy futórózsa. Ahogy a kutyák az emberek legrégebbi hűséges barátai, társai, úgy a rózsa is az ember legrégebbi kerti növénye. Jól tudjuk, hogy már a török időben nagyon kedvelt volt a virága, és persze a rózsaolaj miatt is. Napjainkra, sajnos, ez egy kicsit megváltozott.

Zöldhagymát tavaszra

Kora tavasszal a zöldhagyma az egyik első zöldségféle, ami a kertünkből az asztalra kerülhet. Ehhez azonban már most vetnünk kell, vagy néhány hét múlva lerakni a dughagymákat.