Back to top

Nem minden sajt, ami annak látszik - kézműves sajtjaink a piacon

A kiváló sajtok mellett sajnos gyenge minőségűekkel is megjelennek a termelők a piacon, rontva ezzel a legjobbak esélyét is, mert a vásárló, akár csak egyszer is rosszabb minőségű sajtot vesz, a magyar sajtból, a kézműves termékekből ábrándul ki. Ez ellen tenni kellene valamit. De mit?

Az elmúlt tíz évben fellendült a magyar sajtkészítés. Soha ennyi felkészületlen sajtkészítő nem volt a világon. Mire gondolok? Ha elmegyünk az asztaloshoz és rendelünk tőle valamit, az első kérdése: milyen fából. Puhafából vagy keményfából. Mind a két fafaj csoportból bő a választék, mert mindegyik másképpen viselkedik a feldolgozás és a használat során. Akkor miért mindegy, hogy milyen tejből készítek sajtot?

Tehéntejből vagy kecsketejből? A kettő között nem csak az a különbség, hogy más állatfaj termeli, hanem az is, hogy az aminosavak – melyek összetevőik a tejfehérjéknek –, más arányban vannak jelen.

A kecsketejből nehezebb sajtot készíteni (több az albumin az aminosavak között, mint más állatfajok tejében, ettől emészthetőbb), míg a tehéntejből (a tehéntejben a globulin, mely egy nehezebben emészthető, de emészthető aminosav dominál) könnyebb.

Gondolom az „internet tudósok” ezt nem közlik, mert nem ismerik illetve nem tanulták, így nem tudnak róla számot adni. Ilyenkor jön a „felmentő szöveg” – a családnak jó lesz. Másnap kiviszik a piacra(!). Ezek a sajtok egyben a nagyüzemi sajtok kritikái is. Ha azok jobbak, élvezhetőbbek lennének, nem keresnék sokan a kistermelői sajtokat. Emlékszem gyerekként mindenki tudta, hogy a mackósajt, csak Répcelakon készülhetett. Ma senki nem tudja, hogy melyik üzemnek mi a jellemző sajtja. De sorolhatnám a „magyar sajtvilág” érdekességeit. Nem ez a célom.

Csak megfelelő szaktudással

Egy érdekes történelmi tény: az 1950-es években, hogy inspirálják a tehéntej termelőket, kitalálták, hogy a tehéntejből lehet gombot készíteni, ha olyan az alvadék. El is készültek a gombok a „szocialista tudomány” kiváló eredményeként, megdicsőülve a kitalálója. Csodák csodája háromszori mosás után a gombok, lemezeikre estek szét, újat kellett venni a ruha tulajdonosának (személyes tapasztalat 1953-ból), mindez abból indult ki, hogy a tehéntej fehérjének az alkotó elemei, főleg a domináns globulin, lehetővé tették, hogy hőkezeléssel egy szilárd tárgyat készítsenek belőle. Évekkel ezelőtt, amikor elkezdtem kecskesajtot készíteni, egy cikket kaptam az USÁ-ból rokonaimtól. A cikk szerint

egy hajléktalan évekig egy olyan területen húzta meg magát, ahol soha senki semmit nem termelt. Még csak tisztító kaszálást sem végeztek. Egy gondolattól vezérelve bement a polgármesteri hivatalba és kérte engedjék meg neki ott a kecsketartást, sajtot szeretne készíteni.

Az engedélyt megkapta a terület használatára, de sajtot csak akkor készíthetett, amikor vizsgázott sajtkészítő lett. És akkor kapta meg az engedélyt, amikor a bizonyítvány mellett az elkészített sajtot is bemutatta. A gyümölcsmosóban készített termék nem sajt, gomolya. Magas a savó tartalma, rövid ideig tárolható. A belekevert fűszerek ezt még fokozzák, mert nem sterilizált anyagok kerülnek a termékbe. Sajnos, már is hallani olyan vevő véleményeket, hogy nem megy ki a piacra sajtot venni, mert csalódott az ott kapható sajtokban. Ne tegyük tönkre azoknak az embereknek a munkáját, akik felkészülten vágtak neki az újkori sajtkészítési hullámnak, mert azoktól is elfordulnak, akik tényleg jó sajtot készítenek.

Együtt eredményesebb

Tudom nem könnyű a hatóságnak, mert a regiszterek szerint a világon kb. 3500–3600 féle sajt létezik. Ezen eligazodni nagyon nehéz lehet, de el kellene kezdeni valamilyen ismeretbővítést ezen a téren. Hátha más országok hasonló hatóságai szívesen segítenek ebben, csak rájuk kell nyitni az ajtót. Több olyan ország található a közelünkben, ahol már sokkal magasabb szinten van a sajtkultúra, mint nálunk. Nem tudom, hogy az EU-s normatívák melyik országra hogyan vonatkoznak.

Romániában, Erdélyben tapasztaltam, hogy a megyei helyettes főállatorvos azt ajánlotta a gazdáknak, hogy ne készítsen mindegyik külön sajtkészítő helyiséget, hanem fogjanak össze. Ketten hárman könnyebben tudnak egyet létrehozni és megegyezés kérdése, ki mikor dolgozik ott.

Ebben van egy igen nagy lehetőség. Így alakulhatnak ki a tájra, vidékre jellemző sajtok, amelyek aztán egymást erősítve kerülhetnek piacra. Ne gondoljon senki sem arra, hogy az ementáli, vagy bármelyik híres sajt programozott előírás szerint került be a tudatba. Összefogtak az emberek és kialakult egy-egy vidék sajtja. Nem egy év alatt történt…

Nálunk vannak megyék, ahol egyenesen tiltják sajtkészítő helyiség közös, használatát, mert „keveredik a tej” és honnan tudják melyik kié. Persze írásban nincs lefektetve, de a hozzáállásban igen. Nem támadni kívánom a hatóságokat, ellenkezőleg, szeretnék ötletet adni (mert volt, hogy egy ötletemet megfogadták, az nekem nagyobb érdem, mintha megemlítenék nevemet. Nem azért tettem, hanem mert én is kistermelő vagyok és nekem is jobb lett.) Ami kedvező irányba elindul, azt támogatni kell. Úgy gondolom a mundér becsülete ettől még értékesebb lesz, mert tanácsadóként tekintünk a hatóságokra. Személyes tapasztalatom e témában, hogy a hatóság munkatársától véleményt kértem. „Mi hatóság vagyunk, nem szaktanácsadók„ – válaszolták. Érdekes, a NAV is hatóság és mégis adnak tanácsot, hogy időben elkerülhetők legyenek a büntetések.

Valahogy a hatóságoknak kellene valamilyen módon közeledni a kistermelőkhöz, mert nem félelmet kell kelteni, hanem bizalmat. Az mindenkinek az előnyére válik.

A kedvező iránnyal kapcsolatban eszembe jutott, hogy az első lakótelepek felépítése során a kerttervezők az asztalon tervezték meg a telep gyalogútjait. Aztán, amikor megindult az élet, a telepen lakók máshol tapostak maguknak utakat, mert így volt logikus. Ma már, ahogy észrevettem, nem sok utat jelölnek ki előre, hanem hagyják, hogy a lakók mutassák meg, merre szeretnek járkálni. Később kisebb a parkfenntartási költség is. Nem lehetne ezt a módszert itt is alkalmazni. Nyílván vannak EU-s elvárások, melyeket a kistermelőknek be kell tartaniuk. Ma a hazai kistermelőknek nincs igazán működő érdekképviselete.

A hazai elvárásokat jó lenne összehasonlítani más tagállamok hasonló méretű kistermelőinek lehetőségeivel, mert tulajdonképpen a termelők versenyeznek. Nagyon rossz, amikor az ember észreveszi, hogy hátrányos helyzetből indul.

Természetes érlelőhelyek

A kistermelői sajtok igen nagy lehetőséget biztosítanak minden minőségi sajtot és kecskesajtot készítőnek. Húsz évvel ezelőtt járt nálam a francia kecskesajt készítők „pápája”, Jean-Claude Le Jaouen úr, s arról panaszkodott, hogy Franciaországban egyre kevesebb a farmier- (gazda-) sajt és a kecskesajt is. Sajnálja, mert a nagyüzemi sajtok soha nem lesznek olyan ízletesek, mint a gazda-sajtok, beleértve a kecskesajtokat is. (Az Európai Unió más államaiban sajt alatt, a tehénsajtot értik, minden más sajtot teljes nevén említik, pl.: kecskesajt, juhsajt. A Szerk.)

Nagy lehetőség ez, akkor például, ha engedélyezett lenne „affi neur” (afi nőr) érlelő tevékenység. Olyan személyek, akik csak a felvásárolt sajtok érlelésével foglalkoznak hivatásszerűen. Sokkal kevesebb éretlen sajt kerülne a piacra. Persze ehhez is szakértelem kell, és nem két hét alatt van kész egy sajt.

Nem mindenki tud sajtot érlelni. A tudás mellett arra alkalmas érlelő hely is szükséges. Sokkal célszerűbb lenne a természetes adottságú érlelőhelyek felkutatása és azok sajtérlelésre való felhasználása.

Az érlelés, ne agyonklimatizált érlelőkben történjen, mert a természetes helyen érlelt sajtok még exportképes termékek is lehetnek. Ismerek Magyarországon olyan tehénsajt készítőt, aki három hónaposnál fiatalabb sajtot nem hoz forgalomba. Sajtjai az őriszentpéteri piacon percek alatt elfogynak.

Ne az internetről

Eddig nem beszéltem az úgy nevezett „vidéken újra kezdők”- ről. Igen, léteznek ilyen emberek, nem is kevesen. Tessék mondani hova fordulhatnak segítségért, hiszen otthagyták a városi életet és vállalták, hogy vidéken új életet kezdenek, ellátják önmagukat saját termékeikkel. Ma. Holnap pedig a felesleget – érthető módon – a piacon akarják értékesíteni. Ki segít nekik? Az internet? Katasztrofális megnyilvánulásokkal és tapasztalatlansággal, mert félnek mindentől, ami „hatósági”. Van min elgondolkodnunk.

Buzás Attila Sándor

Sajtfogások Legelőtől a tányérig

A közelmúltban jelent meg Segal Viktor séf és Sándor Tamás sajtmester új könyve. Hiánypótló a mű, hiszen generációk múltak el, hogy azt sem tudják, valójában milyen a jó tejből készült sajt, túró, vaj, tejföl.

Mára újra van hazánkban jó sajt, van néhány elszánt sajtmester, aki igazán megbízható minőségben képes előállítani sajtokat és egyéb tejtermékeket.

A magyar konyha sajnos leragadt a sajtos tésztáknál, szendvicseknél, a rántott sajtnál. A sajt és a tejtermékek ennél sokkal többet tudnak, jóval többre érdemesek. Magyarországon nincs sajtgasztrokultúra, pedig van jó tej és most már egyre több jó minőségű sajt is. Pedig korábban létezett: még a pásztorok is többféle ételt ismertek, mint a mai háziasszonyok. Ki emlékszik már a zsendicére, az ordára! Pedig ezekből is kitűnő ételeket lehet varázsolni.

A könyv célja megmutatni, hogy a jó sajt egészséges, a jó sajtból jól lehet kiváló ételeket készíteni, sütni, főzni,

de még desszertnek sem utolsó mondjuk egy kékpenészes kecskesajt Egerből, amihez egy pohár aszút kínálunk. A könyvben leírt ételeket híres és kevésbé híres szakácsok, séfek készítik. A Michelincsillagos séftől a lekváros, szörpös őstermelőig több tíz embert kértek fel a szerzők, hogy alkossanak egy-egy fogást. Az egyszerű sajttáltól az étkezést kísérő desszertig mindenről van bőven szó és kép a könyvben. Ami nagyon fontos: bár a könyv jelentős részét receptek alkotják, mégsem egyszerűen egy receptgyűjtemény, hanem egy olyan mű, ami korhű áttekintést ad arról, hogy hol tart 2018-ban a sajt-gasztrokultúra.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagydíjat ért a szemcsékbe zárt titok és a tápanyagtartalom tökéletes kihasználása

Egy év kimaradt, most szeptember 23-tól megrendezik a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokat. A programokról sajtótájékoztatón beszéltek a szervező Hód-Mezőgazda Zrt. vezetői. Az esemény egyúttal a „Termékdíj a Magyar Állattenyésztésért  2021”  és a „Termékdíj a Magyar Növénytermesztésért  2021” évi pályázatok eredményhirdetése is volt. 

A természet is elveszi, ami neki jár

A járványhelyzet kezdete előtt néhány hónappal megalakított Veritee-Herba Kft. igen sok növényfajt termeszt, majd azokat feldolgozzák, így magasabb hozzáadott értékű termékeket értékesíthetnek. Mintegy száz termékük között ecetek, turmixporok, aszalt gyümölcsök, teakeverékek találhatók, sok-sok különlegességgel, mint a csalán- vagy petrezselyemszirup.

Több tejfölt visszahívnak a forgalomból mikrobiológiai szennyezettség miatt

Az Alföldi Tej Kft. által gyártott tejfölöket hívnak vissza és vonnak ki a forgalomból, részben mikrobiológiai szennyezettség miatt, részben pedig mert a termékek érzékszervi elváltozást mutatnak - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hétfőn az MTI-vel.

Mennyit ér a magyar sajt?

Versenyképesek lehetnek-e a magyar sajtok a sajtnagyhatalmak termékeivel szemben? Hol a helye a magyar kézműves sajtoknak a gasztronómiánkban? A többi között ezekre a kérdésekre keresi a választ a Magyar Sajtkészítők Egyesülete a kilencedik alkalommal meghirdetett Sajtmustrán, amit szeptember 4-én Etyeken rendeznek meg.

Értéke a gyümölcsében rejlik

Szabó Mária Nikoletta tudósítónknak bevallotta, hogy nem eszi az áfonyát, viszont termeszteni, gondozni egyszerűen imádja. A Rédicsen élő hölgy azt mondja, annyira elvarázsolja a növény, hogy akit csak lehet, a telepítésére buzdít.

Indul a terménybemutató szezon a kertbarát köröknél

Augusztus végétől egyre több kertbarát kör tart látványos terménybemutatókat, melyeken az odalátogatók megtekinthetik: milyen sokféle zöldség-gyümölcs és ezekből mennyi féle termék állítható elő egy családellátó kiskertben is.

Egy híján 20 meggyes sör szerepelt a Szupermenta nyári tesztjén

19 meggyes sört vizsgáltak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei a Szupermenta legutóbbi terméktesztjén. Laboratóriumi, élelmiszerbiztonsági és -minőségi szempontból egyik termékkel sem akadt gond.

A Kárpát-medence Aratókoszorúja ismét a Bazilikában

A tizenegyedik éve működő, Magyar Örökség díjas Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program szervezői képviseletében Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke, valamint Nagyné Legény Ildikó, Hajdúnánás alpolgármestere helyezte el a népművészeti alkotást, amelyet immár hagyományosan hajdúnánási hagyományőrző asszonyok – több hét alatt – készítettek el.

Tök jó termékekkel

„Tökmagolaj és homoktövis nélkül már nem tudnám elképzelni az életem” – jelentette ki határozottan Halona Tiborné Judit. Rögtön hozzátette, hogy nemcsak a fogyasztásukra gondol, hanem a készítésükre is. A Tök Jó Termékek ötletgazdája évek óta újabb és újabb készítményeket dob piacra.

Tenyésztésszervezés – nem középiskolás fokon

A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete 2019 elején indította el a Hungenom Projekt I-et, amellyel a magyar tenyésztők számára is elérhetővé vált a genomikai tenyészértékbecslés.