Back to top

Természetrajzi élménykalauz

Az erdők és Sopron. Elválaszthatatlanok, összetartoznak, mint „évszázados barátok”. Ezt a kapcsolatot a város történelme és a kedvező földrajzi elhelyezkedés kovácsolta össze. A különleges kötődésről számos írás, tanulmány, könyv született; egyik ilyen Nagy Csaba erdőmérnök-természetfotós képeskönyve, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. kiadásában.

A kötettel a soproni székhelyű Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. – fennállásának 60. évfordulója alkalmából – a város környéki erdők, az azokat megálmodó és ma is a természet, az erdő kincseit ápoló szakemberek előtt tiszteleg.

A képek színes pillanatokat örökítenek meg, mint amikor a ragyogó virágdíszbogár az erdei szellőrózsa virágán táplálkozik; vagy egy egész történet kel életre képzeletünkben például az erdőszélen leselkedő őzgida láttán. Elmaradhatatlanok a soproni bükkösök, fenyvesek és patakvölgyi égeresek látványát és színeit megörökítő felvételek; az erdei állatok hétköznapjait bemutató pillanatképek, vagy a mozdulatba hajló állóképek. A gombák és a növények mintha csak arra vártak volna, hogy tájkép készüljön velük vagy portré róluk. A szerző képei élnek, vagy életet sejtetnek.

A fotók főként a Soproni-hegyvidékhez és a Fertő-menti dombokhoz kötődnek.

A hegyen a savanyú alapkőzet és a hűvösebb „alpesi” klíma dominál, a Fertő-tó nyugati partján az életteret a szárazabb termőhelyek nyújtják. A két táj között az Ikva vízgyűjtőjének kavicsos hordaléka töltötte fel a síkságot. Ez a pannon-alpi átmeneti zóna adja a Sopron környéki erdők mérhetetlen változatosságát, az élőhelyek kincsestárát.

A könyv képei segítenek összeállítani a mozaikot, amely persze akkor válhat teljessé, ha személyesen is megismerjük a helyet, a történetét. A szerző látásmódja különleges, hiszen nem csak jó fotótémákat keresett, de hozzáadta saját szakmai tapasztalatát, élményeit is. Három év áldozatos munkáját mutatja be a 127 oldal. A térség megismerésében segít az erdőterületek rövid bemutatása. A növény- és állatfajok, valamint a helyszínek megnevezésével együtt rövid leírásokat, szerzői „narrációt” olvashatunk a fotók mellett.

A kötet sokkal több, mint egy képeskönyv: természetrajzi élménykalauz. A természetbarát, a fotós, az erdőkért rajongó szakember vagy gyermek könyvespolcán is kiemelt helyet foglalhat el. Nagy Csaba: Az erdők kincsei – Képek a Sopron környéki erdőkről kötet beszerezhető az internetről (Libri) és fellelhető szakmai könyvtárakban.

A bemutatás záródjon a szerző gondolataival:

„Hogy az erdő kincsei közül ki mit tart fontosabbnak, számára kedvesebbnek, ebben természetesen lehetnek eltérőek a vélemények. Egy azonban bizonyos: az erdő kincseket rejt… S az igazi, a legnagyobb kincs maga az ERDŐ!”

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Értékek nyomában

Otthonosan mozog a kézműves mesterségek sokszínű hagyományaiban Ament Éva grafikus, népi bútorfestő. Alkotásaiban nemcsak másolja, de szellemükhöz, motívumvilágukhoz hűen újrateremti a tradicionális munkákat. A jellegzetes használati tárgyak, kelengyeládák, kisbútorok mellett magyarországi templomok gyönyörű mennyezetkazettái viselik a keze nyomát, a megmentett, újjáálmodott örökség jeleként.

Májinka András: Menekülés

„Gyermekkorom óta életem része volt a természet szeretete, a növények, állatok, tájak megismerése. Szüleimmel sokat kirándultunk, ez azóta is az egyik kedvenc elfoglaltságom. Tősgyökeres alföldiként mindig is vonzottak a hegyvidéki tájak."

Égbe törő fák

A hosszú életű, dús lombozatú, vastag törzsű fák jelképei az egyháznak, ajándékai Isten teremtett világának. Már a Biblia első lapjain megjelennek. Az erdők mesélnek az élet körforgásáról, felemelik tekintetünket a lombkoronákon túlra, és misztikus elmélkedésre késztetnek. Akárcsak egyetlen hívő megmentése, ugyanúgy egyetlen fa elültetése is kihat az életünkre, a környezetünkre.

Az édenkert szigetei

Paradicsomi állapotok – így lelkendezett útirajzában Rudolf főherceg, amikor 1878-ban Alfred Brehm híres természettudóssal végzett ornitológiai gyűjtőútjuk során meglátta a területet.

Zöldülő főváros

Ma már közhely, hogy világunk felgyorsult. Valamennyien tapasztaljuk, hogy mindennapjaink napról napra magasabb fordulatszámon pörögnek, ezzel egy időben gyorsabb tempóban pusztítjuk a természetet is. Világviszonylatban fogynak az erdők, csökken a természetes környezet.

Öreg bükk a Stájeroknál

A Kőszegi-hegységben az Országos Kéktúra útvonalon haladva, a Stájer-házak közelében vezet az Öreg bükk Tanösvény. Ha nyugatról az Írott-kő felől, illetve közelebbről a Hörmann-forrástól érkezünk, először ahhoz az állomásához jutunk, ahol forgatható kockák segítségével megismerkedhetünk a Kőszegi-hegységet borító erdők világával.

A tő mellől a katedráig

Gyakorlatban eltöltött 14 év, majd 27 esztendő a Soproni Egyetem katedráján – ebből öt év tanszékvezetőként –, számtalan szakmai cikk és egyetemi jegyzet írása. Csak néhány adat, ami a 95 éves Csesznák Elemért minősíti. Nem véletlen hát, hogy a mai napig szellemileg és testileg friss szakembert szívesen felkeresik fiatal kollégái.

Türelem erdőt terem

Az erdészek összetartók. Erre jó példa az egri Babocsay utca közössége, ahol évtizedek óta több erdészcsalád él barátságban, kinevelve a következő, erdőt tisztelő generációt. Esténként izgalmas eszmecserék folynak a szakma neves képviselői között.

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.

Családias pagony

A Rábaköz igazi kis ékszerdoboza a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő Göbös-major. Eldugott zug, ahová az aktív pihenésre vágyók, valamint csendre és nyugalomra kiéhezett városiak egyaránt szívesen jönnek.