Back to top

Aktualitások a magyar agrárgazdaságban

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd „Aktualitások a magyar agrárgazdaságban” címmel hangzott el Dr. Feldman Zsoltnak, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkárának bevezető előadása az AGROmashEXPOn, a GOSZ szakmai napján.

Ezt követően az Agrárgazdasági aktualitásokról panelbeszélgetésen értekeztek a szakterület kiváló ismerői, Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója, Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) főigazgató-helyettese, Hollósi Dávid, a Takarék Agrár Igazgatóság igazgatója és Baranyai Szabolcs, a Groupama igazgatója.

Petőházi Tamás rámutatott arra, hogy már 10 éve hasonló formában zajlik a szakmai nap, mely így már hagyományosnak nevezhető. Az, hogy a jövőben is sikeresek lehessünk, tudnunk kell, hogy milyen kihívásokra számíthatunk az elkövetkezendőkben. De legalább ilyen fontos, hogy értékeljük az elmúlt évet.

2018 első három hónapjában 29 százalékkal több csapadék esett az átlagosnál, majd igen aszályos időszak következett. Ennek hatására az aratás két héttel korábban zajlott, s mintegy 2-300 ezer tonnával kevesebb kalászos termett.

Az aratás közepén érkezett a hír, hogy Németországban és Lengyelországban jelentős terméskiesés várható, ami a piaci árakban változást okozott. Tavaly viszont nemcsak a betakarítás, hanem a vetés is korábban történt, így ez utóbbit be tudták fejezni. Ám a mintegy 300 ezer hektárnyi repcéből még nem lehet tudni, mennyi fog kikelni tavaszra.

Dr. Feldman Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy

tavaly összesen 172.204 termelő igényelt alaptámogatást, s a jogosult területek mintegy 4,9 millió hektárt tettek ki.

Az alaptámogatás (SAPS) keretösszege 221 milliárd forint volt, melyek közül kiemelendő, hogy az alaptámogatás + zöldítés összege hektáronként 72 ezer 760 forint volt, emellett a fiatal gazdák még 22.025 forinttal több támogatásban részesülhettek hektáronként.

A termeléshez kötött támogatások egyes esetekben igen jelentősek voltak múlt évben: például az ipari zöldségek termesztése esetén hektáronként 63.992forint, míg a zöldségtermesztés esetén 94.605 forint. A gyümölcs extenzív és intenzív támogatása is jelentős: 74.551, illetve 132.333 forint hektáronként. A szemesfehérje-termesztés támogatása 65.160 forint volt hektáronként, míg a szálas fehérjéé 24.270. Az állattenyésztésben a termeléshez kötött támogatások közül ki kell emelni az anyajuh-támogatást – 8030 forint, valamint a tejhasznú tehén támogatást – 105.108Ft/egyed.

A kormány eltökélt az öntözési eljárások könnyítése tekintetében. Fontos, hogy idén már az öntözésre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély az eddigi 5 év helyett akár 20 évre is kiadható a talajvédelmi hatóság által előírt felülvizsgálatnak a vízjogi engedélyben történő rögzítése mellett.

A kialakult tulajdonviszonyok ellehetetlenítésének feloldására az öntözési szolgalom bevezetésére is sor kerül.

A termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól abban az esetben, ha a termőföldet vízkivételt biztosító vízi létesítmény létesítése céljából veszi igénybe. Fontos változás az is, hogy az osztatlan közös termőföld esetén a földfelszín alatt és felett vezetett öntözési célú vízi létesítmény esetén valamennyi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozata helyett immár elég csak a többségi hozzájárulás megszerzése.

MMG - Bankszektor az agrárvállalkozók mellett

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Garantálni kell a gazdák műtrágyaellátását

A műtrágyaárak drasztikus emelkedése az egész mezőgazdaságban és élelmiszeriparban érezteti hatását. Az áremelkedésnek számos összetevője van, a hazai piacot pedig a műtrágyakartellezés és Bige László minapi bejelentése is megingatta – hangsúlyozza a Magyar Gazdaszervezetek és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Szüret 2030

„Foglalkozni kell a változásokkal, aki nem tud alkalmazkodni, nem biztos, hogy túléli a kihívásokat”- hangzott el az Egri Borvidéki Hegyközségi Tanácsa és a Magyar Borok Háza Alapítvány által szervezett konferencián, melyen a felvetődő termelői kérdésekre és kutatási feladatokra kerestek választ. Verpeléten, a Varsányi Pincészetben tartott eseményen a szőlész-borász szakma képviselői vettek részt.

Mitől érzi jól magát egy haszonállat? És ezt ki dönti el?

Az állatvédelem és az állatjólét területén korszakváltás zajlik. A törvényi szabályozás az elmúlt 10 évben folyamatosan fejlődött. Ezen felül szervezetek, társadalmi csoportok, gazdálkodók köteleződnek el a humánus állattartás mellett. Ebben a kérdésben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a haszonállattartókat képviseli.

Az igazi méz érték, védeni kell – Válságban az európai méhészek

Európa-szerte vegyes képet mutat az idei méztermelés. A legtöbb országból kétségbeejtő statisztikák érkeztek. A természeti katasztrófák és a klímaváltozás mindenütt megnehezítette a méhészek dolgát. A megélhetésükért küzdő ágazati szereplőket a kétes eredetű mézek elterjedése is sújtja. A nemzeti méhészeti egyesületek képviselői Németországban találkoztak, hogy megvitassák az ágazat jövőjét.

Digitalizált ültetvények

Aki manapság nem alkalmazza az innovatív eszközöket, technológiákat, az lemarad a versenyben. Szerencsére a kertészetben is megvalósulni látszik az, ami a szántóföldön már gyakorlat, precíziós gazdálkodásra a szőlőtermesztésben is van lehetőség. Erről szólt a Digitalizáció a szőlészeti-borászati ágazatban című online konferencia a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány szervezésében.

Az adventi időszak virága: a mikulásvirág

A mikulásvirág hazai piacán még mindig a piros szín dominál, pedig sok más színű változat is elérhető – hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete szakmai egyeztetésén. Itthon elsősorban december elején, Mikulás-napkor vásárolják a növényt, míg például Németországban „Weinachtsstern/karácsonyi csillag” néven a teljes adventi időszak hagyományos portékája.

Pályaválasztási nyílt napok az agrárszakképzésben

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara pályaorientációs tevékenységének kiemelt célja az agrár-szakképzésbe történő beiskolázás elősegítése, valamint a pályaválasztó fiatalok körében a mezőgazdasági, erdészeti, kertészeti, környezetvédelmi és élelmiszeripari szakmák/szakmairányok népszerűsítése.

Teljesült a gazdák kérése: csökkenhetnek a vadlibák okozta mezőgazdasági károk

A tömegesen hazánkban telelő vadlibák főképp a Tiszántúlon évről évre jelentős károkat okoznak a mezőgazdaságban. Ezt a kárt egyhítheti egy – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) által kezdeményezett – a napokban hatályba lépett, a vadászati idényeket érintő jogszabálymódosítás.

A modern takarmányozás: AIMS – Nemzetközi monogasztrikus konferencia

Jelenleg rossz a takarmány-előállítók helyzete, de az állattenyésztőké, állattartóké még rosszabb. Ezzel a sommás kijelentéssel nyitotta meg az AIMS-konferenciát Csitkovics Tibor, az Agrofeed Kft. ügyvezető igazgatója hozzátéve, hogy a 40 országból érkezett 380 résztvevő a bizonyíték arra, hogy az állattenyésztésben dolgozók fogékonyak az új dolgok iránt.

Tisztelet a borásznak

Ritka az olyan szobor, ahol a borász lopót tart a kezében. Egy ilyen szobor Budafokon található. A Promontorium Borlovagrend szervezésében a tagok október végén Budafokon a borlopót tartó borász szobornál első alkalommal megemlékezést tartottak a nagy múltú budafoki borászat és borászainak emlékére. A rendezvényen idén is részt vett és beszédet mondott Karsay Ferenc a XXII. kerület polgármestere.