Back to top

Biogazdák vs. konvencionális termesztők a Zöld Héten

Nyílt színen ütköztette érveit a bio- és a konvencionális termesztés a berlini Zöld Héten, és kiderült, hogy nem mindenben különbözik egymástól gyökeresen a véleményük. A KAP-reform kapcsán például mindkét tábor a költségvetés megrövidítése ellen küzd, a kifizetések mikéntjét illetően azonban továbbra is elég nagy a szakadék a nézeteik között.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari gigarendezvényt, a Zöld Hetet használta ki Joachim Rukwied, a német gazdaszövetség (Deutsche Bauernverband, DBV), és egyben a gazdaszövetségek európai szervezetének (Copa) – elnöke, valamint Felix zu Löwenstein herceg, a német bioélelmiszer-ágazat ernyőszervezeteként működő BÖLW (Bund Ökologische Lebensmittelwirtschaft) elnöke, hogy nyílt színen ütköztessék az érveiket – számolt be róla a német Top Agrar online kiadása. A vitára a Zöld Hét keretében hagyományosan megrendezett biotermesztési nap adott alkalmat, amelyen Joachim Rukwied most vett részt először.

Joachim Rukwied, a német gazdaszövetség elnöke, valamint Felix zu Löwenstein, a német bioélelmiszer-ágazat ernyőszervezeteként működő BÖLW elnöke
Fotó: www.boelw.de

A két szakember által képviselt szervezetek két egymástól igen eltérő eszmerendszer jegyében működnek, közös álláspontra tereli azonban őket az EU agrárbüdzséjének tervezett megkurtítása,

mivel alapvetően a teljes költségvetés jelenlegi szinten tartásában érdekelt mindkét szervezet. Külön szó esett a KAP-költségvetés második pilléréről, amelyből az AKG-kifizetések és az ökológiai gazdálkodás támogatását fedezi az unió. A konvencionális termesztőknek is érdeke, hogy ez megmaradjon, az ökoszervezetek pedig azóta tiltakoznak a hevesen a büdzsé kurtítása ellen, mióta 2017 őszén először szárnyra kapott a hír az Európai Bizottság ez irányú terveiről.

Az első pillért illetően – amelyből a közvetlen kifizetések mennek – ugyanakkor változatlanul élesen eltér a konvencionális és az öko álláspont. A „normál” gazdaszövetségek azt szeretnék, ha a KAP 2020 utáni reformját követően a büdzsé 60 százaléka a feltételekhez nem kötött kifizetésekre jutna, az ökogazdálkodók viszont amellett érvelnek, hogy csak 30 százalék járjon feltétel nélkül, és 70 százaléknyi pénz kifizetésének legyen valamilyen klíma- és környezetvédelmi, illetve állatjóléti feltétele.

„Ebből egyelőre úgysem lesz semmi” – fogalmazott tömören Joachim Rukwied, aki a KAP „evolúciója, és nem revolúciója” mellett érvelt.

Ugyanakkor azt ma senki sem meri biztosra venni, hogy 2035 vagy 2040 után is lesznek még közvetlen kifizetések – tette hozzá.

Amellett érvelt továbbá, hogy ha a pénzek kifizetését „zöld célok” eléréséhez kötik, akkor feltétlenül uniós szinten – és konkrétan – kell meghatározni a kifizetés feltételeként teljesítendő célokat, hogy az alatt mindenki ugyanazt érthesse.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kamilla, bodza, csalán – Gyűjtésre fel!

Magyarországon a legfontosabb gyűjtött gyógynövények közé tartozik a kamilla, a bodza, a csalán, a vadgesztenye, a cickafark, a hársvirág és a csipkebogyó – derül ki a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ (NAIK) az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) gyógynövényfelvásárlási statisztikájából.

Univerzális orosz robottraktor

Az oroszok bemutatták az első hazai gyártású vezető nélküli robottraktorukat. Az univerzális vezérlőrendszer bármilyen kombájnba, vagy traktorba beépíthető.

Egyre kelendőbbek a "fenntartható" termékek Németországban

Évről-évre népszerűbbek Németországban az egészséges és fenntartható gazdálkodásból származó élelmiszerek, az elmúlt öt évben 18-ról 31 százalékra nőtt a fogyasztók körében azok aránya, akik nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy egészséges és fenntartható életet folytassanak - jelentette a ZDF német közszolgálati televízió kedden.

Változások az agrár szaktanácsadásban

Május 29-én lépett hatályba az Agrárminisztérium (AM) rendelete a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói tevékenységről és a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerről. Az egyik legfontosabb változás, hogy megfelelő szakmai végzettséggel, és a választott szakterületen legalább 5 éves szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie a szaktanácsadónak.

Bio-mezőgazdaság: differenciált fejlődés

A bioföldművelés és a biotermékek iránti kereslet világszerte bővül, de a termelési kedv erősödése földrészenként igen differenciált – mindenek előtt Európára és az Egyesült Államokra koncentrálódik. Az Organikus Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége (IFOAM) szerint a világ országaiban bioélelmiszerekből elért forgalom 2017-ben 90 milliárd euró volt

Elindult a Felső-tiszai víziturisztikai fejlesztés

Elindult a Felső-tiszai víziturisztikai feljesztés: 500 millió forint vissza nem térítendő támogatásból négy településen - Tiszabecs, Szabolcsveresmart, Rakamaz, Tokaj - egyebek mellett víziturisztikai megállóhelyek jönnek létre - közölte a Bejárható Magyarország Sportüzemeltetési Nonprofit Kft., a projekt konzorciumvezetője az MTI-vel.

Magyar befektetésből kaphatnak lendületet az agrárinnovációs startupok

A nemzetközi piacra lépés előtt álló hazai agrárstartupok mutatkoztak be befektetői alapok és agrárvállalatok szakembereinek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Design Terminal rendezvényén.

Új lengyel bálaszállító pótkocsik uniós engedéllyel

Új bálaszállító mezőgazdasági pótkocsi gyártását kezdték meg Lengyelországban, a gyártó cég megszerezte az Európai Uniós forgalmazási engedélyt, így bármelyik uniós országban használhatók a pótkocsik.

A mezőgazdaság hozzáadott értéke 5,3 százalékkal bővült tavaly

2018-ban a mezőgazdaság hozzáadott értéke 5,3%-kal bővült, ezzel a GDP növekedéséhez (4,9%) 0,2 százalékponttal járult hozzá – áll a Központi Statisztikai Hivatal most megjelent, Magyarország, 2018 című összegző kiadványában.

Feljelentést tettek

Feljelentést tett az Amerikai Egyesült Államok és több másik ország a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) az Európai Unió növényvédő szer és egyéb, a gazdálkodók által hasznát „fontos eszköz” „veszélyalapú” megközelítésű engedélyezési rendszere ellen. Véleményük szerint ez világszerte veszélyezteti a gazdák megélhetését és az élelmiszer-termelést.