Back to top

A külföldi élelmiszer továbbra is kiszorítja az üzletekből a hazait

A szlovákiai élelmiszereket népszerűsítő kampányoknak köszönhetően ugyan sikerült visszafordítani a külföldi élelmiszerek arányának a drasztikus növekedését, a hazai élelmiszerek aránya azonban a legfrissebb felmérések szerint továbbra is rendkívül alacsony.

A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara  (SPPK) legfrissebb, most közzétett felmérése szerint az elmúlt időszakban, ha enyhén is, de tovább nőtt a szlovákiai élelmiszerek aránya az üzletláncokban - írja az ujszo.com. Az SPPK tavaly novemberben a Tesco, a Lidl, a Coop Jednota, a Kaufland, a Terno, a Billa, a CBA és a Metro 54 üzletében mérte fel a hazai élelmiszerek arányát.

Az eredmény: az üzletek pultjain található élelmiszernek a 40,18 százaléka származik hazai gyártótól vagy feldolgozótól.

„Az eredmény továbbra sem megnyugtató, hiszen a hazai élelmiszerek arányának a növekedési üteme elenyészőnek nevezhető. Míg 2014-ben ezek aránya 38,87 százalék volt, 2017-re ez 40,11 százalékra nőtt, és még most is csak 40,18 százaléknál tartunk” – nyilatkozta Marián Šolty, az SPPK alelnöke. Csak összehasonlításképpen: a GfK piackutató társaság egy korábbi elemzése szerint 2011-ben ez az arány még elérte az 50 százalékot. „Szlovákia továbbra is azon országok közé tartozik, amelyekben a külföldi gyártók továbbra is előnyt élveznek a hazaiakkal szemben. Hosszabb távon fenntarthatatlan, hogy tíz élelmiszerből csupán négy hazai” – tette hozzá Šolty. Szerinte az SPPK is tisztában van azzal, hogy

a hazai élelmiszerek aránya soha nem érheti el a 100 százalékot az üzletekben, az optimális megoldás szerintük az lenne, ha ezt a jövőben legalább 60 százalékra sikerülne feltornászni.

Az egyes üzletláncok között azonban már most is látványos különbségek vannak, így olyan is akad, amely az SPPK által optimálisnak tartott 60 százalékot is meghaladja.

Akik a hazai élelmiszerek széles választékára vágynak, azoknak a COOP Jednota üzleteibe éri meg betérni, ahol a hazai élelmiszerek aránya már most eléri a 61%-ot, míg a sor végén kullogó Lidl üzleteiben ez az érték csupán 16%.

Nem csupán az üzletek, hanem az egyes termékcsoportok között is markáns különbségek vannak.

A polcokon levő tojásnak például a 74%-a származik hazai termelőktől, a méznek 69, a tejnek 68 százaléka hazai. A szlovákiai zöldséget tavaly novemberben ugyanakkor nagyítóval kellett keresni, hiszen csupán a 21 százaléka származott hazai termelőktől. A hús esetében ez 24, a friss gyümölcs esetében pedig 26 százalék volt.

„A most közzétett elemzésünk is bebizonyította, hogy a friss hazai zöldség és gyümölcs egyre inkább kiszorul az üzletláncok kínálatából” – mondta Šolty. Stanislav Voskár, a Szlovák Élelmiszeripari Szövetség (ÚPS) elnöke szerint a szlovákiai élelmiszerek elenyésző aránya megérződik a mezőgazdaság csökkenő foglalkoztatottságán és a vidéki régiók romló gazdasági helyzetén is.

Forrás: 
ujszo.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kinek a húsos, kinek a zsíros: házias ízekkel jövedelmezőbb a vállalkozás

Horváth Zoltán szerint a hozzáadott munka jelenti az igazi értéket, és úgy találta, hogy ez a sertésfeldolgozásra is igaz. Ugyanis amikor különböző termékeket készített a húsból, jövedelmezőbbnek bizonyult a vállalkozás.

Megkíméli a kezet a hámozástól és a ragacsoktól

A „Peel-A-Ton” nevű hámozógép több mint húsz féle terméktípushoz alkalmazható, legyen az gyümölcs, úgy mint narancs, grépfrút, citrom és kivi, vagy épp zöldség, mint például paradicsom, burgonya és répa.

Az öntözés és a digitalizáció is a versenyképességet növeli

A magyar gazdatársadalomnak el kell ismertetnie azt a munkát, amelyet gyümölcs-, zöldség-, gabonatermelőként, állattartóként csak ők tudnak elvégezni. Ki kell vívniuk a megbecsülést, amelyet megérdemelnek. Ez mindannyiunk felelőssége – fogalmazott az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Jászapátiban tartott gazdafórumon.

A koronavírus első gazdasági „áldozatai” a kisebb vállalkozások

A személyes, családi tragédiák árnyékában nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a mostani koronavírus járvány hosszú távú gazdasági következményekkel is járhat. Kínában a kis- és középvállalkozások már most a fennmaradásért küzdenek.

Hasít az uniós tejipar

Jó évet zártak az Európai Unió tejfeldolgozói és az európai tejipari exportőrök többsége, hiszen 2019-ben több árut tudtak eladni harmadik országokban, mint az előző évben. A legkeresettebb a sovány tejpor és a sajt.

A koronavírus miatt felesleges felhalmozni, élelmiszerhiánytól sem kell tartani az OKSZ szerint

Bár egyes tartós élelmiszerek iránt megnőtt a kereslet, nem kell áruhiányra számítani, és indokolatlan a lakossági felhalmozás - hívja fel a figyelmet az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.

Magyar borászati bemutatót tartottak Varsóban

Magyar borászati bemutatót tartottak szerdán Varsóban, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) rendezvényén a legutóbbi országos borversenyen díjazott huszonhat pincészet mutatkozott be a lengyel üzleti partnerek előtt.

Csökkent a Corteva árbevétele tavaly

A Magyarországon is jelen lévő, globális mezőgazdasági cég, a Corteva Agriscience nettó árbevétele 3 százalékkal 13,8 milliárd dollárra csökkent tavaly a megelőző évi 14,28 milliárd dollárról szemben, elsősorban az árfolyamváltozás miatt - közölte a cég az MTI-vel.

Megnyugtató eredmények a Nébih kenhető sajtkészítmény tesztjén

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 31 kenhető sajtkészítményt vizsgált a legújabb Szupermenta terméktesztjén. A komplex ellenőrzésbe ezúttal is beletartoztak a laboratóriumi vizsgálatok és a termékek jelölésének vizsgálata is. A feltárt hiányosságok miatt összesen 20 esetben indult hatósági eljárás.

Alternatív növények a Vajdaságban

A cirok-, köles-, tönkölybúza-, kender-, levendula-, bazsalikom- vagy kakukkfűtermesztésben van-e a jövő? A mezőgazdasági termények piaca Szerbiában meglehetősen ingatag. Ennek oka, hogy a termőterületeknek csak mintegy 2 százalékán megoldott az öntözés.