Back to top

Hatékony páramentesítés

Energiamegtakarítási céllal próbáltak ki páramentesítő rendszereket svájci zöldségtermesztők. Kezdeti eredményeikbe engedett bepillantást a Gemüse szaklap írása.

Ha a páratartalom csökkentését az energiaernyők széthúzásával és a szellőztetőablakok nyitásával érik el a kertészek, akkor a növényházakban termelt hőmennyiség 10-35 százaléka veszendőbe megy. A speciális páramentesítő rendszerek ugyanakkor a svájci növényházak teljes hőigényének legalább 10 százalékos mérséklését tennék lehetővé, és alkalmazásukkal évi 10 ezer tonnával csökkenne a szén-dioxid-kibocsátás. Ez az érték mintegy 2 ezer olajfűtésű családi ház éves szén-dioxid-kibocsátásának felel meg.

A Svájci Zöldségtermelők Szövetsége megbízásából készült tanulmány ezeknek a növényházi páramentesítő rendszereknek a beruházási költségeiről, a rendszerek alkalmazási területeiről, illetve azok összehasonlításáról gyűjtött adatokat,

miután ilyenekkel nem rendelkeztek, és az energiafogyasztásra vonatkozó méréseik is hiányosak.

A rendszereket kizárólag nagyobb zöldséghajtató berendezésekbe kezdték beszerelni három évvel ezelőtt. Három rendszer áll rendelkezésre: a hőszivattyús, a higroszkópos páramentesítő, valamint aktív szellőztetőrendszer (AVS, Active Ventilation System). Az AVS rendszert alkalmazó, és a fölmérésben részt vevő nyolc üzem a magasabb terméshozamot, a kultúra jobb minőségét, valamint a megbetegedések kockázatának csökkenését tartotta a módszer legfőbb előnyének. Bár az energiamegtakarítás fontos, ám csak a második a fontossági sorrendben, mondta Martin Steiger, a DM energetikai tanácsadó vállalat munkatársa. Beszámoltak arról is, hogy a gyakorlatban az energiamegtakarítás mértéke alacsonyabb az előre jelzettnél, habár még a tanulási szakaszban járnak, és a termesztéstechnológiák tökéletesítésén is dolgoznak.

Azt is hozzá kell tenni, hogy a nyolc üzem közül csak az egyik telepítette hővisszanyerő rendszerrel együtt az AVS-t. A gyártó szerint hővisszanyeréssel 30-40 százaléknyi hőmennyiség takarítható meg, míg anélkül 20-30 százalék. A svájci üzemeltetők ugyanakkor a gyártók által jelzett megtakarításnak csak a felére számítanak. Jelenleg egyelőre becsléseik szerint – mérések erre vonatkozóan még nincsenek – hővisszanyerés nélkül 0 és 5 százalék közötti, hővisszanyeréssel mintegy 10 százalék energiamegtakarítás érhető el. A hővisszanyerő berendezés 25 százalékos többletköltsége tehát mintegy 10 százalékos energiamegtakarítást eredményez.

A hőszivattyús és a higroszkópos páramentesítő rendszerekkel fölszerelt svájci tesztüzemekben a megtakarítások mintegy 20-25 százalékkal magasabbak, de a szárított levegő eloszlatásával szerzett eddigi tapasztalatok kapcsán elsősorban alacsony kultúrákban célszerű alkalmazni őket.

Viszonylag alacsony beszerzési költségük miatt a hőszivattyús páramentesítők használatát kisebb kertészeteknek, vagy gyógynövénytermesztőknek is javasolják.

A költségek és a megtakarítások összevetése kapcsán a tanulmány arra is rávilágított, hogy pusztán energiatakarékosság szempontjából 
a páramentesítő rendszerek egyike sem gazdaságos. Ahhoz az energiaárak túl alacsonyak. A többletkiadásokat a nagyobb terméshozamok és a jobb termékminőség fedezhetik. A gazdasági haszon mértéke még nem számszerűsíthető.

A páramentesítő rendszerekkel elérhető hőenergia-megtakarításokról még nincsenek megbízható adatok, mint amilyenek például az energiaernyők esetében. A termesztésre gyakorolt kedvező hatásuk miatt – amelyet a megkérdezett termelők megerősítettek, de a tudományos szakirodalom nem bizonyított – azonban egyre több növényházba építenek be ilyen rendszereket Svájcban.

A növényházi hajtatási technológiákban az elmúlt tíz évben számottevő szén-dioxid-megtakarítást értek el, annak további növelését egyre nehezebbnek tartják a szakemberek. A cikk szerint a megújuló energiaforrások felhasználása mellett jelenleg a páramentesítő rendszerek alkalmazása az egyetlen technológia, amellyel 10 százaléknál nagyobb mértékben csökkenthető a fosszilis energiaigény és a szén-dioxid-kibocsátás.

Mint minden új technológiánál, e téren is kevés még a tapasztalat. De tíz évvel ezelőtt például azt is ki gondolta volna, hogy a kettős energiaernyő használata általános lesz és nem ritka kivétel?

David Eppenberger cikkét Merényi Alexandra fordította

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Magyar születésű kajszik

Bár nem őshonos nálunk, szerencsénk van a kajszival, hiszen sok rendkívül finom, zamatos fajtát sikerült találni vagy keresztezéses nemesítéssel létrehozni. Két helyen, Cegléden és Budapesten születtek az új fajták.

Növényvédelmi előrejelzés – Szárazságkedvelők előnyben

Most a száraz és meleg időt kedvelő károsítók szaporodtak fel a kertekben: a lisztharmat, a molyok, a vértetű, és persze a túlságosan is jól ismert poloskák. A nedvességkedvelő gombás fertőzéseknek alapvetően nem kedvezett az időjárás, nagy lehet azonban a különbség az egyes kertek mikroklímája között, nem árt tehát a felderítés.

Kavicsok és kutyák

Van, aki tiszta lappal indul a kert kialakításakor, mindent letarol, majd fölépíti saját, új világát. Berta Noémi azonban a nagyszülők munkáját tiszteletben tartva látott az átalakításhoz fővárosi kertjében. A kiválasztott néhány hírmondó növényóriás árnyékában a mai kor igényeihez igazodó kertet alakított ki, amely ráadásul négy kutya otthona is.

Szeretjük is, meg nem is a direkttermőket

Direkttermők alatt a szőlőfajták azon csoportját értjük, amelyek az amerikai Vitis labrusca leszármazottai, európai „vinifera-vért” nem is hordoznak. Nevüket onnan kapták, hogy részleges ellenállóságuk miatt alanyra oltást nem igényelnek, vagyis közvetlenül, direkt módon is képesek teremni. A termő fajták egy sokat vitatott csoportja ez, bizonyára sokan összekötik a nevüket a rókaízzel és a gyenge minőséggel.

Megnyílt a világ egyik legkülönösebb hotelje - szobanövényeknek

Sokféle hotel létezik már a bababaráttól a kutyabaráton át, de olyan, ahol csak szobanövények szállhatnak meg még nem volt. Álmodtak egy nagyot az alapítók, megkönnyítik a növénytulajdonosok nyaralását, és még jó reklámot is csinálnak maguknak.

Tájba illeszkedő körtés

Mikola Péter informatikus tanárember, vagyis a körtetermelés távol esik a szakmájától. Ráadásul lakóhelyétől 230 kilométerre, Sényén termel, mégpedig úgy, hogy hagyományos gyümölcsöse teljes mértékben illeszkedjen a szőlőbirtokokkal tűzdelt tájba. Munka közben érdeklődő fiatalok segítségével az elhagyott régi pincéket is feltárja.

Szupercella, jégverés Észak-Magyarországon: hogyan alakulhatott ki?

Sok helyen tart még a helyreállítás a keddi vihar után, ami óriási károkat okozott főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Volt ahol teniszlabda nagyságú jég is esett. Az észak-keleti térséget már nem először éri nagy kár a jégeső miatt ezen a nyáron. Nem működik ott a jégkárelhárító rendszer - kérdeztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától?

Már a toxintartalmat is vizsgálják

A sok csapadék kedvezett a kórokozók fertőzésének az ipari paradicsom állományokban is. Arra azonban különösen vigyázni kell a termesztőknek, hogy a védekezés során betartsák az élelmezés-egészségügyi várakozási időket, és a termésben kimutatható szermaradék véletlenül se haladja meg a megengedett értéket. Az alternáriás betegség elleni megelőző védekezés pedig más szempontból is fontos lett.

Csutkában az egészség

A Grazi Műszaki Egyetem kutatói az élelmiszerekben található, az emberi bélrendszer egészséges működése szempontjából hasznos baktériumoknak az emberi egészségre gyakorolt hatását keresték.