Back to top

Öntözésfejlesztést – de hova?

AKI-s kutatások a termelői és agrárpolitikai döntéstámogatás, valamint a mezőgazdasági vízgazdálkodás szolgálatában: Magyarország a klimatikus adottságai alapján a feltételes öntözés zónájába tartozik, ugyanakkor a hazai szabadföldi növénytermelés számára az öntözhető területek növelése óriási fejlődési lehetőséget tartogat.

Magyarország nemzetközi összehasonlításban jelentős hasznosítható édesvízkészlettel gazdálkodhat, ennek ellenére öntözésre jelenleg csupán a hasznosított vízkészlet 1,5-3 százalékát fordítjuk. Így nem meglepő, hogy az öntözésre berendezett szabadföldi terület mindössze 191 ezer hektárt tesz ki, amiből átlagosan 100 ezer hektár a ténylegesen öntözött terület.

Magyarország a klimatikus adottságai alapján a feltételes öntözés zónájába tartozik, ugyanakkor a hazai szabadföldi növénytermelés számára az öntözhető területek növelése óriási fejlődési lehetőséget tartogat.

Az aszályos időszakok gyakoribbá válásával és a csapadék intenzitásának, valamint időbeli eloszlásának kedvezőtlen módosulásával egyenesen szükségszerű az öntözhető területek növelése. Ez jól látható abból, hogy a termelők körében is megjelent az igény az öntözés fejlesztésére, hiszen az utóbbi években egyre több gazdálkodó elérte a mezőgazdasági termelés olyan színvonalát, ahonnan továbbfejlődni csak komplex, öntözést is biztosító gazdálkodás megvalósításával lehetséges.

Fotó: Gál Enikő
Mindezek miatt az Agrárgazdasági Kutató Intézet már 2011 óta nagy hangsúlyt fektet a mezőgazdasági vízhasználat és az öntözésfejlesztés témakörére. Fontos mérföldkőként, többéves kutatómunka után 2018-ban elkészült egy országos öntözésgazdaságossági tanulmány. Ebben, döntően vízkeresleti szempontú lehatárolás alapján, lehatároltuk a valószínűsíthetően gazdaságosan öntözhető területeket, és ennek során a fontosabb természeti és gazdasági tényezőket is figyelembe vettük.

Az AKI öntözésfejlesztési kutatásai

Eredményeink alapján a mezőgazdaságban – kizárólag beru­házásgazdaságossági szem­pon­tokat nézve – összesen több mint 1 millió hektárt lehetne öntözni, azonban a meglévő magyarországi felszíni és felszín alatti öntözőrendszerek a mezőgazdasági vízigényt csak részben képesek fedezni.

A vizsgált növények mezőgazdasági területe és a felszíni öntözőrendszerek által lefedett terület, azaz a vízkereslet és vízkínálat metszete alapján elvileg maximum 337 ezer hektárt lehetne gazdaságosan öntözésbe vonni.

Kormányzati feladatok támogatása

Kormányzati szinten is kiemelt célként fogalmazódott meg az öntözött területek növelése, az öntözéses gazdálkodás elterjesztése, annak észszerű fejlesztése Magyarországon. E feladatok végrehajtásához a kormány 1744/2017. (X. 17.) határozata Öntözésfejlesztési Stratégia készítését rendelte el, valamint a 1426/2018. (IX. 10.) kormányhatározatban megállapította a hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló fejlesztési javaslataihoz elvégzendő feladatokat.

Az öntözött területek növelése érdekében az ágazatban érintett kormányzati szereplők [Agrárminisztérium – AM, Belügyminisztérium – BM, Országos Vízügyi Főigazgatóság – OVF), kutatói (AKI) és köztestületei (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – NAK)] szorosan együttműködve komoly erőfeszítéseket tettek az öntözésfejlesztés stratégiai megalapozásáért. Az öntözéses gazdálkodás lehetséges területeinek – ahol az igények felmerülésekor biztosítható a megfelelő mennyiségű és minőségű szükséges öntözővíz, kedvezőek a természeti adottságok és termesztenek intenzív kultúrákat – lehatárolásához a jelenleg aktív 68, felszíni víztestekre alapozott öntözőrendszer hatásterületén felmértük a termelői igényeket. A felmérés többek között a birtokviszonyokra, az együttműködési lehetőségekre (közös öntözőtelep), az együttműködési hajlandóságra (vízátvezetés), a jelenlegi öntözési lehetőségekre (öntözésre berendezett és öntözött területek), a jövőbeni öntözési szándékra és az öntözés gazdasági hatásaira kérdezett rá oly módon, hogy a válaszok térbeni elemzése is lehetséges legyen. Közel 40 ezer termelő válasza alapján az AKI meghatározta a több termelőt érintő öntözőrendszerek kialakításának legvalószínűbb helyszíneit (1. ábra).

Az AKI évek óta számos módon aktívan támogatja a komplex vízgazdálkodás mezőgazdasági vonatkozású gazdasági kérdéseinek információs igényét, illetve az ehhez kapcsolódó, az öntözéses gazdálkodást érintő szakpolitikai munkát. Példa erre a vízjogi engedélyezési eljárás, illetve a mezőgazdasági öntözéssel kapcsolatos vízgazdálkodási, fenntartói, hatósági, adózási és kutatási-statisztikai feladatok támogatását megvalósító VIZEK projekt (KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00023), amelynek az AKI konzorciumi tagja.

Az öntözésberuházási döntések támogatására az öntözéses gazdálkodás és a szárazművelés lehetőségét komplex talajtani, ökológiai, vízügyi, gazdaságossági szempontból elemző döntéstámogató alkalmazás modelljét is kialakítottuk a VIZEK projekt keretében. A modell az összes szakágazati szereplő (termelő, minisztérium, hatóságok, statisztikai szervek) számára segítséget nyújt az öntözési beruházás nagyságrendjének és jövedelmezőségének felméréséhez. Az öntözésben rejlő lehetőségek még komplexebb vizsgálatához a jelenlegi vetésszerkezet öntözéses gazdálkodásra való „optimalizálását” is modellezzük, ami egyaránt figyelembe veszi a természetföldrajzi és a vízügyi szempontokat (2. ábra).

Térinformatikai és modellezési elemzések

Az AKI elsődleges célja a termelők és a döntéshozók által hasznosítható eredmények és elemzések biztosítása az öntözés gazdasági kérdéseit illetően annak érdekében, hogy az öntözéses gazdálkodás mind területi, mind eredményességi értelemben fejlődhessen. A termelők oldaláról érzékelhető növekvő öntözési szándék mellett látható, hogy szükségük van szakmai támogatásra (pl. hol és mit öntözzenek, milyen technológiával, az engedélyezési eljárások kapcsán stb.). Mindezt az öntözésgazdaságossági számítások, térbeli elemzések termelők által értelmezhető formában történő megjelenítésével, azaz interaktív modellekkel biztosítjuk.

Jelen cikkünkben a Kákás közvetlen öntözőfürtön mutatjuk be a megtérülési kalkulációk térbeli ábrázolásának egyik aspektusát. A 3. ábrán azt láthatjuk, hogy az egyes tábláknak hány százalékán térül meg az öntözési beruházás 10 éves időtáv esetében. Amennyiben az adott táblán − a jelenlegi vetésszerkezet alapján − olyan növénykultúrák szerepelnek nagyobb arányban, amelyek egyrészt meghálálják az öntözést, másrészt nagy­értékű kultúrának számítanak, úgy a tábla nagyobb százalékán térül meg az öntözési beruházás. A százalékos megtérülési értékeket, a könnyebb értelmezhetőség érdekében, intervallumokban közöltük. Ezek az eredmények aszerint módosulhatnak, hogy milyen vetésszerkezeti és öntözéstechnológiai változatot használunk a modellezés során.

Döntéshozói oldalról szükség van a gazdálkodók ösztönzésére, ami többféle módon is lehetséges (pl. a termelők jussanak felszíni vízhez, ha ennek vízgazdálkodási alapfeltételei adottak, vagy a termelőket olyan támogatási konstrukcióhoz kell juttatni, amely biztosítja számukra, hogy az öntözési beruházás gazdaságos legyen stb.). Mindezen kérdések megválaszolásához az öntözésgazdaságossági számítások és térbeli elemzések többdimenziós értékelése nyújt lehetőséget. Ezekhez az AKI jelenleg az összefüggéseket komplex módon kezelő érzékenységi modelleket készít. Mindezen célok eléréséhez elengedhetetlen a komplex adatbázisok rendelkezésre állása. A szerteágazó érintetti körrel való együttműködés eredményeként, a részben átvett, részben saját, illetve közösen végzett felmérésekből származó adatoknak köszönhetően az AKI-ban lehetőségünk van a termelők részéről jelentkező öntözési igényeket akár táblaszinten is elemezni. Ez egyben azt is biztosítja, hogy elkészüljön a több termelőt érintő öntözőrendszerek komplex térinformatikai elemzése, ami alapján hatékony javaslatokat tudunk kidolgozni a döntéshozók számára.

Az öntözéssel kapcsolatban készült elemzéseink, tanulmányaink célja a tényalapú szakpolitikai döntés-előkészítés támogatása, így az öntözésfejlesztési stratégia támogatása. Ennek kapcsán megvizsgáljuk, hogy milyen nagyságrendű kibocsátás- és termelésiérték-növekedést eredményez az öntözésfejlesztés a különböző régiókban, azaz az öntözés elterjesztésével milyen gazdasági hasznok várhatók, hol milyen hozzáadott érték állítható elő.

Dr. Molnár András

Dr. Vári Enikő

Kiss Andrea

Agrárgazdasági Kutató Intézet

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A világ tíz legcsapadékosabb városa

Az angolok megnyugodhatnak, nem is esik olyan sok eső náluk. Egy angliai város sem került be a világ tíz legcsapadékosabb helye közé.

Miért árulnak ízetlen paradicsomot?

A paradicsom a szendvicsek, saláták nélkülözhetetlen kiegészítője. Szezonon kívül nehéz megtalálni az üzletben azokat, amelyek zamatosak lennének. A kutatók már tudják, miért.

Iszap- és sárfolyások - más növénykultúra termesztését is előírhatják

A heves esőzések után a földekről lezúduló iszap és sár rendszeresen elönti a Görcsöny Baksa útszakaszt. A hatóságok kezdeményezhetik, hogy a földtulajdonos más növénykultúra termesztésével foglalkozzon.

A bokafixes búza bizalmi indexe

Rövid egy hónap múlva kezdődik az aratás. Az előjelek vegyesek, de inkább rosszak. Főleg az év első négy hónapjában tapasztalt csapadékszegény időjárás teszi búskomorrá a gazdálkodókat, alább kellett adniuk miatta a reményeiket. Kétségtelen, hogy az aszály az őszi vetésű és nyári betakarítású kalászosoknak nem kedvezett, sőt ártott, ezt nyugodtan kijelenthetjük.

A következő évtizedek sikerágazatát építik

30 éves jubileumi küldöttgyűlését rendezte meg a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete. Az ünnepi rendezvény díszvendége Nagy István agrárminiszter volt, aki úgy fogalmazott, fejet hajt az ágazatban tevékenykedők elmúlt 3 évtizedben véghezvitt teljesítménye előtt.

Felépült az Alföldi Tej Kft. 15 milliárd forintos sajtgyára

Végéhez közelítenek az Alföldi Tej Kft. debreceni új üzemének építési és szerelési munkálatai. A négyéves intervallumot felölelő beruházás révén Magyarország második legnagyobb tejipari cégének tejtermék-portfóliója a saját gyártású tej, tejföl, vaj, túró, kefir és joghurt mellett sajttal és tejporral egészül ki.

Made in Italy – hamisítva

Az olasz élelmiszereket egyre gyakrabban hamisítják és utánozzák az egész világon. A legnépszerűbbek a sajt, a kolbász és az olívaolaj. A hamisítás oka főleg a kereskedelmi konfliktusokhoz vezethető vissza.

Az EU új szabályokat fogadott el a trágyák forgalomba hozataláról

Az Európai Unió új szabályokat fogadott el a termésnövelő anyagok forgalomba hozataláról az uniós piacon - közölte az uniós tanács kedden.

NAKAdémia a termőföld védelméről a szántóföldi napok keretében

A tavaly a gazdálkodók és szaktanácsadók számára elindított szakmai fórumsorozat, a NAKAdémia idén is folytatódik. Május 24-én Mezőfalván, a III. NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow keretében többek között a talajmintavételről, a növénytáplálásról, valamint a talajjavítási technikákról hallhatnak előadásokat az érdeklődők.

Betiltják a műanyag tányérokat és evőeszközök

Az Európai Unió általános ügyekkel foglalkozó tanácsa a műanyagszennyezéssel szembeni fellépés jegyében tilalmat fogadott el bizonyos egyszer használatos műanyagokra vonatkozóan - közölte az uniós tanács kedden.