Back to top

Szupergabonák

Az változatos, rostokban gazdag étrend nem nélkülözheti a gabonaféléket. Az újra felfedezett és idegen földrészen termő köretnek valókból kis rafinériával, zöldfűszerek, zöldségek hozzáadásával változatosabbá, érdekesebbé tehetjük ételeinket.

Az emésztőszerv-rendszer betegségeivel foglalkozó gasztrorenterológusok szerint az emésztőszervi megbetegedések, legsúlyosabb esetben a vastagbélrák a rostokban gazdag táplálkozással megelőzhető. Erre idősebb korban, amikor a kevesebb mozgás és a csekélyebb mennyiségű táplálék és folyadék bevitele miatt az emésztés is lassabb, kiemelt jelentőségű. A zöldségfélék és a gyümölcsök mellett a gabonafélék tartalmaznak nagyobb mennyiségben rostokat, amelyek emészthetetlen anyagok, a salak- és méreganyagok gyors kisöprésében van nagy jelentőségük. Aki unja már a müzlit és a rizst, vagy esetleg gluténérzékeny, néhány igazán trendi szupergabonát ajánlunk, aminek egy részét a kertünkben is megtermelhetjük.

Az emésztőszervi megbetegedések rostokban gazdag táplálkozással megelőzhetők
Az emésztőszervi megbetegedések rostokban gazdag táplálkozással megelőzhetők

Mik az álgabonák?

Az álgabonák olyan növények, amelyek botanikailag nem a pázsifűfélékhez tartoznak, mint a búza vagy a kukorica, de magas keményítőtartalmuk miatt a gabonafélékhez hasonlóan hántolva köretként, vagy lisztté őrölve tésztafélék, sütemények készítésére használhatjuk föl ételeinkhez. Ide tartozik az amaránt és a hajdina.

Amaránt

Az amarántmag magas kalciumtartalma miatt a csontritkulás megelőzésében játszik nagy szerepet
Az amarántmag magas kalciumtartalma miatt a csontritkulás megelőzésében játszik nagy szerepet
Az amaránt a disznóparéjfélék családjába tartozik, a gyomnövényként ismert szőrös disznóparéj és a dísznövényként ültetett bókoló disznóparéj rokona. Őshazája Közép- és Dél-Amerika, az inkák, aztékok fontos alapgabonája, rituális szertartásokhoz is használták. Több faját termesztik. Európában a 18. századtól ismerik. Az általunk fogyasztott gabonafélékhez képest szénhidráttartalma alacsonyabb, fehérje-, rost-, vitamin- és ásványianyag-tartalma (vas, magnézium, kalcium, cink) viszont magasabb. Tartalmaz még B1-, E- és C-vitamint. Magas kalciumtartalma miatt a csontritkulás megelőzésében játszik nagy szerepet. Nagy mennyiségben található benne a lizin nevű esszenciális aminosav, ami az izomépítésben és -regenerációban játszik fontos szerepet. Jó hatású az érelmeszesedés megelőzésében, gátolja a rákos sejtek kialakulását is. Glutént nem tartalmaz. Az őrölt amarántmagot kenyérsütéshez 5-10 százalékban javasolt a búzaliszthez leverni. A pirított, pattogatott amarántmag levesbetétnek, köretnek, töltelékhez és műzlialapanyagnak, önmagában joghurtba keverve fogyasztható.

Az amarántot Magyarországon már több mint tíz éve termesztik, házikerben is nevelhető. Igénytelen, jól alkalmazkodó növény. Márciusi megvetéssel májusban palántázhatjuk. Apró magjait homokkal keverve sekélyen vessük. Az amarántmag ok akkor szedjük, amikor a virágok kezdik elveszteni élénk színűket, és megdörzsölve kipotyognak a magok. A levágott virágfüzéreket vászonzsákba szedjük, hagyjuk megszáradni, és morzsoljuk ki belőle a magokat.

Aztékzsálya (Chia)

Az aztékzsályamagot szárazon nem szabad fogyasztani
Az aztékzsályamagot szárazon nem szabad fogyasztani
Az aztékzsálya (chia) mag egy zsályaféle, a Salvia hispanica magja, ami szintén a közép- és dél-amerikai kontinensről származik, és az ottani őslakosok fontos növénye, amit energia- és fehérjeforrásként fogyasztottak. Erre utal elnevezése is, a chia jelentése ugyanis nem más, mint erő. Fehérjében, rostban, kalciumban, antioxidánsban gazdag, Omega-3 zsírsavat is tartalmaz. Nagy szerepe van az érelmeszesedés és a magas vérnyomás megelőzésében, mivel csökkenti a „rosszkoleszterin”-szintet. Méretének kétszeresét képes megkötni vízből, ezért fogyókúrázók számára is javasolt. Szárazon nem szabad fogyasztani, mert már a nyelőcsőben képes megduzzadni, ami fuldoklást válthat ki. Előáztatott magokat joghurtba, zöldség- és gyümölcsturmixba (smoothie) keverve fogyaszthatjuk, piskóta és muffin is készíthető vele. A napi javasolt mennyiség 15 gramm. A szezám- és/vagy mustármagra érzékenyek ne fogyasszák!

Hajdina

A hajdina, más néven pohánka, vagy tatárka (Fagopyrum esculentum) szintén álgabona, hiszen a keserűfűfélék családjába tartozik. Közép-Ázsiából, Nepál és Kína határvidékéről származik. Európában a középkor végén, a 15. században vált ismertté. A hűvösebb éghajlatú, csapadékosabb vidékeken termeszthető sikeresen. Magyar neve, a pohánka a „pogány gabona” elnevezés összevonásából származik, mivel főként a szegényebb néprétegek tápláléka volt. Sokhelyütt vetik másodnövényként takarmányozás céljára, vagy zöldtrágyaként, illetve méhlegelőnek. A hajdina termesztése emberi fogyasztásra nálunk mindig is kismértékű volt, de ma is kihagyhatatlan alapanyaga egyes szlovén, illetve őrségi tájjellegű ételnek.

A hajdina a kiskertben másodnövénynek a kiürült zöldségágyakba vethető
A hajdina a kiskertben másodnövénynek a kiürült zöldségágyakba vethető
A kiskertben másodnövénynek a kiürült zöldségágyak helyére vetik, kiváló zöldtrágyanövény, amely megvédi a kertet a gyomosodástól, és ősszel csak be kell forgatni a földbe. A hajdina termesztése viszonylag egyszerű. Rövid tenyészideje miatt május második felétől július közepéig vethető, 10-12 cm mély magágyba és a magot gereblyével dolgozzuk be a talajba. Melegkedvelő növény, a fagyra érzékeny. A májusi vetések augusztusban virágoznak vagy éppen már betakarítható állapotban vannak. A hajdina a talajra nem igényes, még a savanyú kémhatású talajokat jól tűri, de csak magas szerves anyag-tartalmú talajon ad jó termést.

A hajdina egyre divatosabb élelmiszer a reformtáplálkozás híveinek körében, őrleményével és hántolt magjával mind gyakrabban találkozhatunk ma már nemcsak a reformszaküzletekben, de az áruházláncokban is. Lisztjéből kenyér, lepény és palacsinta készülhet. A hántolt hajdinaszemeket köretként és levesbetétként használhatjuk.

A hajdina igen ízletes és egészséges is. magas szénhidrát-, rost- és fehérjetartalmú növény, telítetlen zsírsavakban is gazdag. Ásványianyag-tartalma igen magas, különösen kalciumban és magnéziumban gazdag. Előnye még, hogy nátriumtartalma alacsony, káliumtartalma viszont magas. Nyomelemekből vasat, rezet és cinket tartalmaz a legtöbbet. A hajdina igen értékes vitaminforrás, mivel a B-vitamin csoport majdnem minden tagja megtalálható benne. E-vitamin, B2-vitamin és B1-vitamin-tartalma kiemelkedő. Ezen kívül kedvező élettani hatással rendelkező biológiai anyagokat, például antioxidáns hatású flavonoidokat és a rutin is tartalmaz. Magas rutintartalma miatt a hajdina a magas vérnyomás csökkentésében segíti szervezetünket.

Kedvező összetételénél fogva a hajdina gyakoribb fogyasztása volna kívánatos a magas vérnyomással, cukorbetegséggel, szív- és érrendszeri betegségekkel, gyakori székrekedéssel és testsúlytöbblettel küszködő magyar lakosság számára. Glutént nem tartalmaz.

Még több szupergabonát ismerhet meg a Kerti Kalendárium 2019. január-februári számában.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/1-2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

KSH: júniusban tovább gyorsult a mezőgazdasági termelői árak emelkedése

Júniusban a mezőgazdasági termelői árak átlagosan 10,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A növénytermesztési és kertészeti termékek éves áremelkedése a májusi 3,5 százalékról 10,6 százalékra ugrott, az élőállatok és állati termékeké 10,8 százalékról alig észrevehetően 10,1 százalékra változott - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján kedden megjelent adatokból.

Zöldhagymát tavaszra

Kora tavasszal a zöldhagyma az egyik első zöldségféle, ami a kertünkből az asztalra kerülhet. Ehhez azonban már most vetnünk kell, vagy néhány hét múlva lerakni a dughagymákat.

A finnek is jó gabonatermést várnak

A száraz időnek köszönhetően a finn gazdák is megkezdhették az aratást. A korábbi csapadékosabb időjárás miatt várhatóan a kora tavaszi vetésű gabonák, illetve a zöldség, gyümölcs és olajos magvak hozama kisebb lesz.

Két hétig készült az összetartozást szimbolizáló aratókoszorú

A magyar gazdatársadalom összefogását, egyszersmind a magyarság összetartozását is szimbolizálja az az aratókoszorú, amelyet a "Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem" program keretében adtak át a Szent István Bazilikában.

Korszerűbb tárolókat és raktárakat!

A szlovákiai gyümölcs- és zöldségtermesztők elégedetten fogadták, hogy tárolókapacitásaik bővítéséhez uniós alapokból is pályázhatnak forrásra. Speciális növények termesztésére 15 millió euró jut uniós keretből.

Növényvédelmi előrejelzés – Kártevőinvázió

Poloska, poloska, poloska… és persze selyemfényű puszpángmoly, amerikai lepkekabóca és amerikai szőlőkabóca – egyre nagyobb tért nyernek kertjeinkben az invazív kártevők. Utóbbi ellen ráadásul kötelező védekezni, támogatás is jár rá.

Egyre gyakoribb a spárga - így védjük meg a kártevőktől!

A spárga igen ízletes, változatosan elkészíthető zöldségfajunk. Keresett exportcikk is, mégis viszonylag kis területen termesztik hazánkban. Az utóbbi időben fellendülés tapasztalható, elsősorban a szeged környéki homokos területeken, ezért indokoltnak tartjuk, hogy kevés számú betegségét és kártevőjét ismertessük.

Nyári hangulat B. Tóth Lászlónál

Magunk mögött hagyjuk a forró belvárosi aszfaltot, és idilli környezetbe csöppenünk, amikor belépünk a Poptarisznya műsorvezetőjének udvarára. Harsányzöld fű, színes egynyári virágok, és hűsítő párafüggöny teszi elviselhetővé a kánikulát.

Új vírusbetegség a paradicsomon

A paradicsomhajtatók legújabb félelme, hogy hozzánk is begyűrűzik a paradicsom barna termés-ráncosodás vírus. Fertőzése ugyanis eladhatatlanná teszi a termést, és az állomány teljes leromlásához vezethet. A terjedésének megelőzése érdekében a közelmúltban szükséghelyzeti határozatot fogadtak el.

Újdonságok a befőttesüvegben

Szeretnénk mindent megőrizni a nyári ízekből, a kertben termett felesleget eltenni télire. Aki szeret kísérletezni, szétnézhet a szomszédos országok szokásai között is, ott mi kerül a befőttesüvegbe. Érdemes néhány, számunkra szokatlan recepttel megismerkedni. Mit szólna a savanyított retekhez, az ecetes gombához, vagy a lilahagyma lekvárhoz?