Back to top

Lisztkukac: költöztetés kéthetente

A kistestű gyíkok, kétéltűek, a pókszabásúak, továbbá számos díszmadár rég bevált elesége a nagy lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvája, köznapi nevén a lisztkukac.

A lisztkukac az egyéb rovarok mellett kiegészítő jelleggel, akár a változatosságot is biztosítva jelenhet meg kedvencünk takarmánypalettáján.

Feletetés előtt már ne hűtsük!

A lisztkukacokat a kereskedelemben a bábozódást megelőző utolsó lárvastádiumban árusítják. Annak érdekében, hogy a nem kívánatos bábozódást megelőzzék, gyakran lehűtve tárolják őket. Így a lárvák beszüntetik a táplálkozást is.

Ezért feletetés előtt pár napig normál hőmérsékleten tároljuk, és megfelelően tápláljuk a kukacokat. Így feljavíthatjuk a minőségüket.

A lisztkukac alkalmazásának különösen akkor lehet jelentősége, ha szaporulatokat nevelünk, így hirtelen felduzzadt állatállományunk szokásos rovareleség-szükséglete is megnő. Ilyenkor nagy segítség, ha a megszokott, nagyobb tápértékű, de drágább takarmányt ki tudjuk egészíteni a könnyebben előállítható lisztkukaccal. Minthogy a kisléptékű lisztbogártenyészet kialakítása nem nagy ördöngösség, akár házilag is megpróbálkozhatunk vele.

Küzdelem az atkák ellen

Szaporításukhoz elegendő néhány használaton kívüli akvárium vagy műanyagláda – pl. egér tenyészláda is. Ezek sima falán a lárvák képtelenek felmászni, viszont éjjel egy-egy bogár kirepülhet a tenyészetből. Ha ez zavar bennünket, akkor valamilyen sűrű hálóval fedjük a férőhelyeket.

A lárvák a szabadban ugyan fakorhadékkal és egyéb szerves hulladékkal is beérik, fogságban ennél igényesebb táptalajban érdemes őket tartani.

Ennek összetevője különböző gabonafélék darája vagy lisztje lehet. Mindezt az olcsó búzakorpával érdemes kiegészíteni. A lárvák az ezekből álló táptalajban élnek, és elsősorban ezzel is táplálkoznak. Folyadékszükségletüket a talaj tetejére helyezett zöldségszeletekből fedezik. Ezeket egy-két naponta cserélni kell. A zöldség alól ki is gyűjthetjük a nagyobb lárvákat és bogarakat, anélkül, hogy bolygatnánk a tenyészetet. Mivel a nagyobb lárvák elfogyaszthatják a petéket és a fiatalabb kukacokat, érdemes a bogarakat, bábokat kéthetente új helyre költöztetni, hogy ott szaporodjanak tovább. Így érhetjük el, hogy az egyes tartóhelyekről nagyjából azonos fejlődési stádiumban lévő lárvákat gyűjthessünk. A tenyészet fenntartása során az ideális, 25-27 °C-os hőmérséklet mellett nagyjából 9-12 hetes generációváltásra számíthatunk.

Tenyészetünk legnagyobb ellenségei az atkák lehetnek. Ezek megjelenését azzal előzhetjük meg, ha nem hagyjuk túlnedvesedni a táptalajt, illetve ha időnként kitakarítjuk a rovarok helyét.

Ennek legegyszerűbb módja, ha megfelelő méretű szitán átszűrjük, és az átrágott törmelékről így leválasztott lárvákat új, friss táptalajra helyezzük. Mint azt már más eleségállatok kapcsán is jeleztük, a lisztkukac használatánál is javasoljuk, hogy a feletetés előtt a lárvákat néhány napig takarmányozzuk olyan eleséggel, amilyet szeretnénk bevinni állataink étrendjébe is. Egy-két nap szárazon való tartás után a lisztbogár lárvái is hamar elfogyasztják a zöldséget, gyomnövényeket, egér vagy haldarabokat is.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

Húsmarhát csak szeretetből nevelnek az emberek

Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara elnöke jóformán a semmiből – újrakezdési, baráti, banki hitelekből, integrátori inputanyagkölcsönökből –, lépésről lépésre építette fel a családi vállalkozását. A hasznot mindig visszaforgatták, és egy-egy nehezebb időszak után – mert ilyenek is akadtak – mindig képesek voltak újrakezdeni az építkezést.

Rákkutatásban működik együtt az Állatorvostudományi Egyetem és a Rákvakcina BVM Kft.

Daganatos megbetegedések kezelésére fejlesztett magyar immunterápiás módszerről és lehetséges állatgyógyászati alkalmazásáról írt alá fejlesztési együttműködési megállapodást az Állatorvostudományi Egyetem a Rákvakcina BVM Kft.-vel.

Gondolkodj úgy, mint egy méhecske!

A mesebeli szóló szőlős, csengő barackos édenkertre emlékeztet Reith János és felesége, Marika sombereki gazdasága. Illatozik a japán lonc, teli fürtöket dajkál a szőlő, sok-sok zöld szem pislog a sárgabarackról, ami alatt még látszanak a füstölés nyomai.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Műtrágya helyett légylárvák

A világméretű műtrágyahiányra reagálva az ugandai gazdák meglepő alternatívához fordultak: a katonalégy lárvájával oldják meg a tápanyag-utánpótlást.

Újdonság a baromfialmok piacán

A Veiola vállalat új baromfialmot vezet be a piacra. Az innovatív Agribed termékben papíripari hulladékot hasznosítanak újra csirkék és pulykák almozására. Az eddig hasznosítatlan melléktermék átalakításával készített alom amellett, hogy elősegíti a mezőgazdaság beilleszkedését a körforgásos gazdaságba, még költségmegtakarítást is eredményezhet.

Évszázados hagyománya van az ipari baromfifeldolgozásnak

Száz éve kezdődött a városban az iparszerű baromfifeldolgozás. A kerek évforduló kapcsán az elmúlt évtizedekre, a ma már a Hungerit Zrt. által működtetett üzem sikereire és eredményeire tekintettek vissza. A cég jövője kapcsán Volosinovszki János, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója kiemelte, a következő évek korszakalkotóak lesznek a vállalkozás életében.

Hány évig élnek a macskák és mit tegyünk, hogy hosszú élettartamuk legyen?

Általában egy macska tizenéves koráig élhet, de néhány közülük megéri a húszas éveit is sőt…Valójában a legidősebb macskaként ismert Creme Puff 38 évesen halt meg.

Mi van a lepényfa levelén?

A lepényfa Észak-Amerikából származik, krisztustövis néven is ismert (az alapfajon nagy tövisek vannak), jól alkalmazkodó, nagy tűrőképességű díszfa, amely ideális választás városi környezetbe, utcai ültetésre, de az újabb változatai nagyobb kertek látványos szoliternövényei is lehetnek. Az egyik ismert kártevője mostanában egyre nagyobb károkat okoz.