Back to top

Lisztkukac: költöztetés kéthetente

A kistestű gyíkok, kétéltűek, a pókszabásúak, továbbá számos díszmadár rég bevált elesége a nagy lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvája, köznapi nevén a lisztkukac.

A lisztkukac az egyéb rovarok mellett kiegészítő jelleggel, akár a változatosságot is biztosítva jelenhet meg kedvencünk takarmánypalettáján.

Feletetés előtt már ne hűtsük!

A lisztkukacokat a kereskedelemben a bábozódást megelőző utolsó lárvastádiumban árusítják. Annak érdekében, hogy a nem kívánatos bábozódást megelőzzék, gyakran lehűtve tárolják őket. Így a lárvák beszüntetik a táplálkozást is.

Ezért feletetés előtt pár napig normál hőmérsékleten tároljuk, és megfelelően tápláljuk a kukacokat. Így feljavíthatjuk a minőségüket.

A lisztkukac alkalmazásának különösen akkor lehet jelentősége, ha szaporulatokat nevelünk, így hirtelen felduzzadt állatállományunk szokásos rovareleség-szükséglete is megnő. Ilyenkor nagy segítség, ha a megszokott, nagyobb tápértékű, de drágább takarmányt ki tudjuk egészíteni a könnyebben előállítható lisztkukaccal. Minthogy a kisléptékű lisztbogártenyészet kialakítása nem nagy ördöngösség, akár házilag is megpróbálkozhatunk vele.

Küzdelem az atkák ellen

Szaporításukhoz elegendő néhány használaton kívüli akvárium vagy műanyagláda – pl. egér tenyészláda is. Ezek sima falán a lárvák képtelenek felmászni, viszont éjjel egy-egy bogár kirepülhet a tenyészetből. Ha ez zavar bennünket, akkor valamilyen sűrű hálóval fedjük a férőhelyeket.

A lárvák a szabadban ugyan fakorhadékkal és egyéb szerves hulladékkal is beérik, fogságban ennél igényesebb táptalajban érdemes őket tartani.

Ennek összetevője különböző gabonafélék darája vagy lisztje lehet. Mindezt az olcsó búzakorpával érdemes kiegészíteni. A lárvák az ezekből álló táptalajban élnek, és elsősorban ezzel is táplálkoznak. Folyadékszükségletüket a talaj tetejére helyezett zöldségszeletekből fedezik. Ezeket egy-két naponta cserélni kell. A zöldség alól ki is gyűjthetjük a nagyobb lárvákat és bogarakat, anélkül, hogy bolygatnánk a tenyészetet. Mivel a nagyobb lárvák elfogyaszthatják a petéket és a fiatalabb kukacokat, érdemes a bogarakat, bábokat kéthetente új helyre költöztetni, hogy ott szaporodjanak tovább. Így érhetjük el, hogy az egyes tartóhelyekről nagyjából azonos fejlődési stádiumban lévő lárvákat gyűjthessünk. A tenyészet fenntartása során az ideális, 25-27 °C-os hőmérséklet mellett nagyjából 9-12 hetes generációváltásra számíthatunk.

Tenyészetünk legnagyobb ellenségei az atkák lehetnek. Ezek megjelenését azzal előzhetjük meg, ha nem hagyjuk túlnedvesedni a táptalajt, illetve ha időnként kitakarítjuk a rovarok helyét.

Ennek legegyszerűbb módja, ha megfelelő méretű szitán átszűrjük, és az átrágott törmelékről így leválasztott lárvákat új, friss táptalajra helyezzük. Mint azt már más eleségállatok kapcsán is jeleztük, a lisztkukac használatánál is javasoljuk, hogy a feletetés előtt a lárvákat néhány napig takarmányozzuk olyan eleséggel, amilyet szeretnénk bevinni állataink étrendjébe is. Egy-két nap szárazon való tartás után a lisztbogár lárvái is hamar elfogyasztják a zöldséget, gyomnövényeket, egér vagy haldarabokat is.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fagyasztott hússal jegelik a sertéspestis miatt elszállt árakat

Júliustól minden vágóhíd, hűtőház, feldolgozó cég köteles lesz minden egyes sertéshús tételét tesztelni afrikai sertéspestisre Kínában. Az eredmény? Aki tud, próbál szabadulni felhalmozott készleteitől, így egyelőre nem mutatkozik a termelés visszaesése az árakban.

Kis súlyúak hátrányban: születési súly szerepe a nyulaknál

Előző cikkekből megtudhattuk, mennyire lényeges, hogy egy nyúl elegendően nagy súllyal szülessen ahhoz, hogy életképes legyen, s a fészken belül megfelelő meleg helyet foglaljon el. E téren természetes körülmények között is végeztek vizsgálatokat.

Katonák és rendőrök segítenek az afrikai sertéspestis megfékezésében Vietnámban

Úgy tűnik, az afrikai sertéspestis Vietnámban is megállíthatatlan. Bár az utóbbi két hónapban nem érkezett hivatalos jelentés újabb kitörésekről, ez azonban nem a vírus terjedésének leállása, lelassulása miatt van, sokkal inkább a visszajelzések hiányosságának tudható be.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

Kevesebb az élőmunka, több a tej

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (NAIK MGI), illetve jogelődei a magyar mezőgazdaságot 1869 óta szolgáló kutatóintézet, mely az agrárium gépesítését elősegítő műszaki-technológiai kutatással, fejlesztéssel és tudományos tevékenységgel foglalkozik. Fennállásának 150 éves fennállása jubileumát konferenciákkal is ünneplik.

A nagyfehér és a lapály a XXI. században

Hogyan válik sertéskutatóvá manapság egy friss diplomás Magyarországon? Milyen végzettség szükséges ehhez az izgalmas, nem mindennapi hivatáshoz? A többi között ezt kérdeztük Balogh Esztertől, a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet munkatársától.

A történelem leghíresebb középkori macska mancsnyoma

Egy macska sétált át egy 1445-ös, Dubrovnikban fellelt kéziraton, örök nyomot hagyva maga után. Az eset akár ma is megtörténhetne, de valószínű, hogy inkább egy laptop képernyőjén találkoznánk – a lemosható – bűnjelekkel. Úgy látszik, a macskamodor több száz év alatt sem változott.

Afrikai sertéspestis elleni vakcina a láthatáron

Csalétkek segítségével lehetne immunizálni az afrikai sertéspestis ellen a vaddisznókat – erről számolt be egy kutatócsoport egy állatorvosi tudományos lapban. A halálos kór elleni ígéretes vakcina nagy reményekkel kecsegteti a sertéságazatot.

Jócskán emelkedett a vágómarha felvásárlási ára

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019. I-III. hónapokban - az előző évhez képest - az agrártermékek termelőiár-szintje 8 százalékkal nőtt, azáltal, hogy a növénytermesztési és a kertészeti termékek ára 13,3% százalékkal drágult, az élő állatoké és az állati termékeké viszont 1,2% százalékkal csökkent.