Back to top

Továbbra is garázdálkodnak a vaddisznók a Balatonnál

Egész éves problémát jelent a Balaton környékén portyázó erdei állaltok károkozása. Megoldás még mindig nincs, de a Balatoni Szövetség újabb egyeztetéseket folytatott az ügyben.

A nyaralók környékén lakmározó vadak gondot okoznak a Balatonnál, ez már régóta probléma. A helyzet máig nem javult, sőt, amióta kevés ember jár az üdülőtelepeken még nyugodtabb a portya.

– Ősszel az érő gyümölcsök miatt járnak be a vaddisznók a nyaralókhoz – mondta a sonline.hu kérdésére Hidvégi József, Fonyód polgármestere. – Ilyenkor télen pedig élelmet keresnek. Szarvasokat is lehet látni, a róka pedig már lassan úgy él a lakott területen, mint a kutya.

Hasonló a helyzet a szomszéd településen Balatonfenyvesen is.

– Amióta itt nyaralok, azaz a hetvenes évek óta rendszeresen vannak vaddisznók – mondta Farkas Éva, ingatlantulajdonos. – De olyan sok vaddisznó, mint az elmúlt években, még sosem volt.

Farkas Éva azt is kiemelte: próbálják óvni értékeiket és ingatlanjukat, de hasztalan minden próbálkozás. Régebben a szarvasok csak beugrottak, de most

a disznók teljesen feltúrják a kertet, keresik az eleséget, a komposztot szétborítják.

Persze vannak, akik etetik is őket, mert sajnálják a télen éhező állatokat. De ez nem sokat tesz hozzá a lakott területre bejáró vaddisznók megfékezéséhez.

– Vaddisznókat már én is többször láttam – mondta Wayne Brett, aki állandó lakos Balatonfenyvesen. – Legutóbb karácsony előtt fotóztam egyet, körülbelül négy méterre állt tőlem. Még volt időm beszaladni a kamerámért is, csak akkor menekült el, amikor elkezdtem beszélni hozzá. Wayne Brett hozzátette: az is előfordult, hogy hazafelé tartott, amikor egy kocát figyelt meg malacokkal. Azt mondta: meg nem ijedt, de igyekezett óvatosan közlekedni az állatok közelében.

A megoldást Hidvégi József szerint az jelentené, ha a vadátjárásos helyeket elkerítenék.

Mi most kérünk árajánlatot kerítésre és valószínűleg fel is húzzuk

– mondta a fonyódi polgármester. – Ismerjük azokat a helyeket, ahol a vadak járnak, ezért nem lesz nehéz. De a mi költségünk, holott véleményem szerint a vadászatra jogosultnak kellene a vadkárt megtéríteni.

A városvezető szerint a vadászati törvényben hiba, hogy nem szerepel a belterületi vadkár passzus. Hozzátette: a Natura 2000-es területekről járnak be a vaddisznók. Ezeket tévesen sokan úgy értelmezik, hogy mivel védelem alatt áll, érinthetetlen. Pedig azokon is gazdálkodni kellene Hidvégi József szerint.

Közösen keresik a megoldást

Balassa Balázs a Balatoni Szövetség elnöke a megyei hírportál kérdésére azt közölte: már több egyeztetést folytattak a belterületi kártétel megfékezéséért. Ezért a területi vadászkamarák, a rendőrség és az önkormányzatok szoros együttműködésére van szükség. Az egész országra kiterjedő megoldási javaslatot az Országos Magyar Vadászkamara készíti el.

Balassa Balázs leszögezte:

rövid időn belül nem lesz új szabályozás, addig az önkormányzatoknak kell megoldani a problémát. Igaz a belterületi vadkilövést a legtöbb polgármester nem támogatja.

Az Agrárminisztérium szerint az urbanizáció és az egyedszám növekedés mellett sok az elhagyatott terület is, ahol meg tudnak bújni az állatok.

A szaktárca leszögezte: a hatályos vadgazdálkodási ágazati jogszabályok szerint a belterület nem a vadászterület része, ebből következően ott vadászati tevékenység nem folytatható.

A vadállománnyal kapcsolatos észrevételek elsősorban a Balaton nyugati medencéjének térségében jellemzőek. Itt részben – az egykori Nagybereki Állami Gazdaság területén, ahol korábban a Hubertus Agráripari Bt. gazdálkodott – a Balaton-felvidéki Nemzeti Park a vadászatra jogosult. Az Agrárminisztérium azt közölte:

a vadgazdálkodás a korábbi években jellemzően éves szinten 60-80 millió forint közötti veszteséget termelt. Ezért a Nemzeti Park Igazgatóság megkezdte a vadgazdálkodási tevékenység átalakítását.

Az ehhez szükséges infrastruktúrát alakították ki tavaly, s megkezdték a jelentősen túltartott nagyvad-állomány gyérítését is. Ezért is hoztak háromszor annyi gímszarvast és vaddisznót terítékre tavaly, mint 2017. előtt.

A fonyódi térségben vadászati tevékenységet folytató Csehi – Imrédi Vadásztársaság elnöke, Tavaszi József szerint a helyzet nem annyira drámai.

– De az emberek egy része felelőtlen – mondta Tavaszi József. – Megcsinálják a kerteket, oda ültetnek, de nem kerítik körbe rendesen. A vad megtalálja a helyet és bemegy.

Ezért lehet kérni a vadásztársaságtól úgynevezett vadócot, amely egy zsák és az erdei állatok számára riasztó szagot áraszt.

A lakók felvetése a hangriasztásra Tavaszi József szerint, nem szolgálná mindenki nyugalmát. De az is fontos, tette hozzá, hogy ne etessék a vadakat. És a szemét tudatos kihelyezésével, többszöri elszállításával is javítható lenne a helyzet.

Forrás: 
sonline.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szőlő és bor a római kortól napjainkig

A szőlő és a bor mindig nagyon fontos volt a Balatonnál, és így van ez ma is – mondja Gyanó Szilvia néprajzkutató, aki ezt a témát kutatja. Nemrég jelent meg publikációja a Borkommunikáció című szakmai kötetben.

Afrikai sertéspestis elleni vakcina a láthatáron

Csalétkek segítségével lehetne immunizálni az afrikai sertéspestis ellen a vaddisznókat – erről számolt be egy kutatócsoport egy állatorvosi tudományos lapban. A halálos kór elleni ígéretes vakcina nagy reményekkel kecsegteti a sertéságazatot.

A Balaton élővilága meg tud birkózni a klímaváltozással

Az európai tavakat érintő problémákról és a megoldási lehetőségekről tanácskoztak hétfőn Balatonfüreden. Az előadók egyetértettek abban, hogy a klímaváltozásra fel kell készülni, következményeit orvosolni kell.

Az apróvad volt a középpontban

A mezei nyúl állomány felmérésének lehetőségeiről, illetve az intenzív apróvad-gazdálkodás modelljeiről rendeztek vadászati konferenciát május 10-én a hódmezővásárhelyi XXVI. Alföldi Állatenyészési és Mezőgazda Napokon. A konferencián a magyar apróvad helyzetéről kaptak tájékoztatást az érdeklődők.

Keszthelyen az 1971-es Vadászati Kiállítás anyagai

„Az 1971-es Világkiállítás óta sok minden megváltozott a világban, de állandó maradt az a szándék, hogy a kiállítás ne csak egy szűk szakmai rétegnek, hanem az egész társadalomnak szóljon. Hogy ismét nemzeti üggyé váljon a természettel kapcsolatos foglalkozás, történjen ez képzett vadgazda szakemberként vagy az erdőt járó túrázóként” - mondta Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár.

A vadkárról szóló jogalkotás a vadászat történelmében

A kár, mint fogalom, egy emberközpontú meghatározás, mindenkori érdekek függvénye. Faj-semleges nézőpontból a kár tulajdonképpen nem is értelmezhető, hiszen a kárnak mindig szüksége van tulajdonosra, aki a saját szempontjait előtérbe helyezve fogalmazza meg, hogy számára mi is a kár.

Mit ír a törvény a vadkárról

A vadkárprobléma a károk mértékén túl, azért sem egyszerű kérdés, mert a felek viszonya sokszor megromlott és alapjaiban ellenséges. Ezért az érintettek egy kisebb része nem a megegyezést, hanem a pereskedést választja.

Hajdú-Bihar megyében is megjelent az afrikai sertéspestis

Hajdú-Bihar megye megfigyelés alatt álló területén három elhullott vaddisznóból mutatta ki április 29-én az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nébih laboratóriuma. Az állategészségügyi szakemberek – az országos főállatorvos utasítására – haladéktalanul megkezdték a szükséges intézkedések végrehajtását. A betegség valószínűleg a vaddisznók természetes vándorlása során, Romániából jutott a térségbe.

Visszatértek a farkasok Hollandiába. Mit tehetnek a gazdák?

Ökológusok bebizonyították, hogy nem pusztán Németországból átkóborló példányokról van szó. 140 év után visszatértek a farkasok Hollandiába. A gazdák féltik az állataikat.

Eb a vadász kutya nélkül III.

A vadászkutyák nélkülözhetetlenek a vadászatok során, legyen szó apró- vagy nagyvad vadászatról. Sokoldalúságuk megmutatkozik az apróvadvadászatok alatt, kotorékozás közben, utánkeresés során, vagy éppen hajtóvadászatokkor. Szőrös vadásztársaink nélkül nem lehetnének olyan eredményesek vadászataink, mint amilyenek, és szegényebbek lennénk jó néhány vaddal