Back to top

Erdészkéz alkotta Gemenc

Nem ősvadon, nem véletlenül létrejött különleges élőhely, hanem az elmúlt csaknem 150 év tervszerű erdőgazdálkodásának eredménye. Gemencet, Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejét a terület akkori tulajdonosai alakították ki a folyószabályozás eredményeképpen, majd az erdészek és a vízügyi szakemberek közös munkája őrizte meg és formálta az elmúlt mintegy másfél évszázadban, és formálja napjainkban is.

A 19. században az emberiség az ipari forradalom vívmányai alapján felismerte, hogy sok esetben képes megelőz- ni, mérsékelni a természeti csapásokat. Hazánkban erre az időszakra tehető nagy folyóink mederszabályozása, mederátvágásokkal és árvízvédelmi töltésekkel való biztonságosabbá és hajózhatóbbá tétele.

A Kalocsai Érsekség döntése

A mai Gemenc térségében 1810-ben kezdődtek meg a dunai mederátvágások, és a munkálatok egészen 1898-ig tartottak. Ezzel egy időben védgátrendszer kialakításába fogtak az árvízmentesítő víztársulatok. Az 1870-es évekre a Duna bal partján már állt a töltések nagy része, a jobb parti töltés nyomvonalának kitűzésében azonban nem született egyetértés a tulajdonosok között. A Szekszárd-Bátai Dunavédgát Társulat 1870–72-ben befejezte a jobb parti töltések megépítését, a munkálatok költségének fedezésére pedig adót, úgynevezett töltésváltságot vetettek ki. Ez azt jelentette, hogy a társaság tagjai – Tolnától Bátáig 10 község és az uradalmak – a tulajdonukban lévő földterület arányában adóztak a munkáért.

Az ártéri erdőben élő világhírű gímszarvasról, vaddisznóról, és a gazdag madárvilágról is mesél a Molnárka tanösvény
Az ártéri erdőben élő világhírű gímszarvasról, vaddisznóról, és a gazdag madárvilágról is mesél a Molnárka tanösvény
A Kalocsai Érseki Uradalom, amelynek birtokai a Duna jobb partján szélesebb-keskenyebb sávban lenyúltak Bátáig, nem kívánt töltésváltságot fizetni, ezért nem csatlakozott a társuláshoz.

A védgátrendszert végül a terület nyugati határán építették meg, így jött létre az a 18 ezer hektáros hullámtéri terület, amelyet ma Gemencként ismerünk.

Ahhoz azonban, hogy a mai igazán különleges és értékes növény- és állatvilág, ez a szinte egyedülálló élő- hely kialakuljon, az érseki uradalom erdészeinek tervszerű és tudatos munkájára volt szükség, amit a későbbi állami erdőgazdálkodók, így jelenleg a Gemenc Zrt. és erdész szakemberei követendő példának tekintettek. A 19. században ezt a vidéket nem borította összefüggő erdő, tehát – több mint száz év távlatából – egyértelműen megállapít- ható, hogy az erdészek gondoskodó szakértelme nélkül Gemenc ma nem lehetne ősvadont idéző, különleges ártéri erdőtársulás.

Gigantikus fák rengetege

Egyre többen ismerik Magyarország legnagyobb, 12 méter törzskerületű fáját, a Pörbölyi Titánt. Ez a mintegy 100 éves csomoros fekete nyár a Móric-Duna partján áll és a tudatos erdőgazdálkodás szép példája. Az érsekség erdészei a természetes erdőfelújítás technológiáját választva, sarjaztatással hoztak létre új erdőket. A Pörbölyi Titán esetében arról van szó, hogy a letermelt fa tuskójáról négy sarj növekedett, melyek azután teljesen összenőttek. Ez a fa azonban csak egy a sok óriás közül, hiszen ezen a területen számos nyár, fűz, tölgy, kőris és juhar törzskerülete meghaladja az 5 métert. A felelős erdőgazdálkodás eredményeként az elmúlt 25 évben – ha csak a száz évesnél idősebb erdőállományok területét nézzük – meghatszorozódott az öreg erdők területe.

A 90 és 100 év közötti korosztály területe a háromszorosára, a 80 és 90 éveseké pedig másfélszeresére nőtt. A gemenci erdőgazdaság különös hangsúlyt fektet arra, hogy mindenhol megőrizze az utókor számára a hagyásfákat és -facsoportokat, famatuzsálemeket.

Az elmúlt 25 évben a száz évesnél idősebb erdőállományok területe meghatszorozódott
Az elmúlt 25 évben a száz évesnél idősebb erdőállományok területe meghatszorozódott

Ezek nem csak csodálatosak, értékesek is, mert biztosítják a genetikai sokféleség megőrzését, a génállomány megtartását, a magról történő szaporodást, miközben számos állatfajnak nyújtanak élőhelyet.

Nem véletlen például, hogy a fokozottan védett fekete gólyák olyannyira ragaszkodnak Gemenchez, hogy mai tudásunk szerint a világon itt élnek legnagyobb sűrűségben. A mintegy 40 pár a természetes vagy természetszerű erdőrészekbe építi fészkeit.

Szinte minden esetben a legidősebb, legnagyobb fákat választja ki „otthonául”, a leggyakoribb fészektartó fák a 80-100 évesnél idősebb kocsányos tölgyek. Gemencen az elmúlt évtizedekben nem változott a fészkelő párok száma, ez azt mutatja, hogy az élőhely megfelel a faj igényeinek.

Az erdőgazdaság munkatársai, a foglalt fészkek köré vont védőzónákban az erdészeti tevékenységek időszakos át- szervezésével, valamint az egyre forgalmasabb turistaút- vonalak áthelyezésével teremtenek nyugodt környezetet a madarak számára a költési időszakban.

A sokoldalú erdei vasút

A nosztalgiaszerelvényeket Rezét gőzös húzza
A nosztalgiaszerelvényeket Rezét gőzös húzza
A Gemenci Erdei Vasút azon kevés magyarországi kisvasutak egyike, amely a bakancsos, kerékpáros és a vízi turisták kiszolgálása mellett az erdőgazdálkodást is segíti, illetve az árvíz megérkezése előtti utolsó pillanatokig a mentésből is kiveszi a részét.

A kisvasút is jól példázza az évszázados és tudatos erdőgazdálkodást. Mattanovics Károly, a Kalocsai Érseki Uradalom erdő- mestere 1914-ben javasolta, hogy a nehéz útviszonyok miatt erdei vasutat kellene építeni Gemencen, mivel az első világháborúban az igavonó lovak zömét bevonultatták. A kisvasúti pálya kivitelezésére az uradalom megkötötte a szerződéseket, így 1915-ben már használták a 2,5 kilométer hosszú erdei vasutat.

Több kisebb-nagyobb vasútvonal megépítése után a Gemenci Erdei Vasút jelenlegi pályaszakaszának első vonala 1957-ben készült el, majd 1966-ra összekötötték a különböző szakaszokat. Így jött létre a mostani fővonal jelentős része.

Nagy népszerűségnek örvend a turisták körében az erdei vasút, hiszen a Gemenc déli kapujából, Pörbölyről, az erdőgazdaság ökoturisztikai központjából induló menetrendszerinti járatok megállóhelyei nemcsak csodálatos ártéri tájakkal, hanem különleges kiállításokkal is várják a kirándulókat. Nagyrezéten, a megállótól néhány perces sétára van az erdészház szomszédságában álló Gemenc Méhészeti Gyűjtemény, ahol a Baja és Körzete Méhész Klub Egyesület közreműködésével mutatják be a méhészet tárgyi emlékeit. A legizgalmasabb azonban belesni az üvegfalú kaptárokba, ahol valódi méhcsaládok élnek és szorgoskodnak.

Nyárilegelő megállótól indulnak a vízitúrázók
Nyárilegelő megállótól indulnak a vízitúrázók

Az országban egyedülálló feladatot lát el a Nyárilegelő megálló, a vízitúrázók itt bocsátják vízre a kisvonat speciális teherkocsijain ideszállított kenukat.

Sokan keresik fel az ország legnagyobb fáját, a Pörbölyi Titánt
Sokan keresik fel az ország legnagyobb fáját, a Pörbölyi Titánt
Lassi állomáson az egykori halászok, hajómolnárok mesterségét bemutató kiállítás, valamint gyermekbarát erdei pihenőpark várja a kirándulókat. Innen indul az interaktív Molnárka tanösvény, amely 2014-ben elnyerte az Év ökoturisztikai létesítménye díjat. A 11 állomásból álló, bő két kilométeres sétaút érdekes információkat nyújt a Gemenci erdő történetéről, az ártéri erdőben élő világhírű gímszarvasról, a vaddisznóról, a madárvilágról, az erdei virágokról, gombákról, az itt élő fekete dióról és egyéb fa- fajokról, az ártéri erdőgazdálkodásról, valamint a hajómalmokról is. A tanösvény egyik megállóján, az időszakos vízjárású Malomtelelő-tó partján madármegfigyelő toronyból fürkészhetjük a környéket, kis szerencsével akár réti sast és fekete gólyát is láthatunk.

Éltető ártér

A Forgó-tó nádasában megbúvó tanösvény
A Forgó-tó nádasában megbúvó tanösvény
Gemenc északi kapujából, a Keselyűsi Fogadóépülettől is megközelíthetjük kisvasúttal az erdőt. A Gemenc-Dunapart megálló igazi ökoturisztikai közlekedési csomópont. Gyönyörködhetünk a lassan hömpölygő Dunában, felszállhatunk az erdőgazdaság sétahajójának időszakos járatára, vagy végigjárhatjuk a Forgó-tó nádasában megbúvó madárlesre vezető tanösvényt.

Az itt élő emberek számára Gemenc az elmúlt évszázadokban az életet jelentette. Otthont adott békeidőben és búvó- helyül szolgált veszély esetén. Biztosította az élelmet, az építőanyagot, a használati tárgyak alapanyagait.

Ez volt a legnagyobb kincs régen, aminek szerencsére ma is sok adományát élvezhetjük. Az egyik legnagyobb ilyen gasztronómiai-kulturális érték a vízimolnárok kedvelt étele, a tájegységre jellemző bajai halászlé.

Gemenc tehát összetett érték: természeti és kultúrtörténeti kincs, védendő ökoszisztéma, európai szintű szolgáltatásokat nyújtó és magas színvonalú ökoturisztikai infrastruktúrával rendelkező terület, tudományos kutatások alapjául szolgáló egyedi erdei életközösség.

Sipos Sándor
vezérigazgató-helyettes

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Korongvadász Európa-bajnokság a Vértesben

Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár köszöntötte az 52. Korongvadász Európa Bajnokság résztvevőit Gánton. Idén 40 nemzet közel 600 versenyzője méreti meg magát ezen a rangos eseményen.

Ülésezett az Országos Erdő Tanács

Az Agrárminisztériumban tartotta ülését a Kormány tanácsadó testületeként működő Országos Erdő Tanács. A magán és állami erdőgazdálkodók, az erdészeti oktatás és kutatás, a természetvédelmi és turisztikai szervezetek képviselőiből álló szervezet a magyar erdők kezelésével kapcsolatos stratégiai kérdéseket tárgyalja.

Bűncselekmény is lehet az apró figyelmetlenségéből

Májusban a legkülönbözőbb virágok – köztük fokozottan védett fajok – színesítik a kaszálóréteket, amelyek növényei közt számos fészkelő madár is nyugalomra lel ekkortájt. Az idillinek tűnő állapotnak a gazdálkodók figyelmetlensége egykönnyen véget vethet, ám a baj – adott esetben a természetkárosítás büntette – elkerülhető a természetvédelmi őrökkel történő egyeztetéssel.

Alsőörsön lesz a Stihl nemzeti favágó kupa

Idén Alsóörsön, a 20. jubileumi Open Road Festen rendezik meg a Stihl Timbersports sportfavágó kupa nemzeti bajnokságát - mondta Szeremley Csaba, a Stihl Timbersports menedzsere szerdán Budapesten.

Szabó Ákos: Tavaszodik!

Szabó Ákos a Dél-Alföldön él és több mint egy évtizede foglalkozik fotózással. Szülővárosa, Mezőhegyes méltán híres az agrárgazdaságáról, a lótenyésztésről és a kiváló minőségű szántóföldjeiről. Igazi fotós csemege ez az alkotni vágyóknak.

Baltás vandál a Hármashatár-hegyen

Több bejelentés érkezett az utóbbi napokban a Pilisi Parkerdő Budapesti Erdészetéhez. A Hármashatár-hegy környékén valaki baltával hasítja le a fák kérgére festett turistajelzéseket. Az erdészet a lakosság segítségét kéri a károk felméréséhez. A megmagyarázhatatlan vandalizmus a fák pusztulásához vezethet, ráadásul jelzések hiányában az erdőjárók eltévedhetnek.

Az erdő megfiatalítását szolgálja a fakitermelés a Bükkben

A természetvédelmi hatóság engedélyével és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetett módon végzett fakitermelést az Egererdő Zrt. a Bükkben. A Tar-kő közelében a WWF által kifogásolt favágás célja az erdő megfiatalítása.

Hatvan hektáron erdősített a NYÍRERDŐ

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. idén mintegy 60 hektár erdő telepítésével járult hozzá az ország fával borított területeinek növeléséhez.

Erdész- és gépészképzés a Pilis lábánál

A Piliscsabára látogatókat szinte minden helybeli útba tudja igazítani, hol van a mezőgazdasági gépésziskola. Az Agrárminisztérium Közép-magyaroszági Agrár Szakképző Központ (KASZK) Dr. Szepesi László Mezőgazdasági, Erdészeti Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma közel 70 éve működik itt – az idei a 69. tanév.

A bükkösök kék ékszere

A Kárpát-medencében élő galambfajok közül hazánkban mindegyik költ. Sokunknak a szirti galamb háziasított példányainak elvadult egyedeiből kialakult parlagi, vagy ismertebb nevén városi galamb jut az eszébe, de vannak náluk sokkal nemesebb galambjaink is. Magyarországon előforduló, egyben költő galambjaink közül csak a kék galamb fészkel faodúban, főleg öreg bükkfákban.