Back to top

150 milliárd forint a Magyar Falu Programra

Idén minden eddiginél több központi költségvetési forrás jut településfejlesztésre Magyarországon, amelyből a Magyar Falu programra 150 milliárd forintot fordítanak - közölte a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos kedden Budapesten háttérbeszélgetésen.

Gyopáros Alpár kiemelte: fokozott az érdeklődés az ötezer fő alatti településeknek indított Magyar Falu program iránt, ekkora támogatási keretre még nem volt példa költségvetési forrásból.

A Magyar Falu programban 50 milliárd forintot fordítanak 3-4-5 számjegyű utak fejlesztésére, 25 milliárd forintot a falusi csokra és 75 milliárd forintot a közszolgáltatások fejlesztését érintő 18 célterületre

- ismertette.

A települések a forrásokhoz gyorsan hozzájuthatnak, a pályázati eljárás egyszerű. A pályázatokat a Miniszterelnökség és a Magyar Államkincstár kezeli, azokról a beadási határidőt követő 2 hónapon belül döntenek, majd napok, maximum hetek telnek el a támogatott összeg elutalásáig. A program teljes mértékben előfinanszírozott - hangsúlyozta.

A pályázatokkal kapcsolatos minden információt a kormány hivatalos honlapján teszik közzé - jelezte.

A Magyar Falu program hosszú távú program, az alapvető cél a népesség elvándorlásának lassítása, amit nem lehet egy év alatt elérni - fogalmazott Gyopáros Alpár, hozzátéve: a program folytatását legalább egy évtizedre tervezik.

Jelezte: a 2019-es célkitűzések mellett - amelyek áthúzódhatnak akár 2020-ra is -

hosszú távú cél a falvak részére további fejlesztési lehetőségek, támogatási célterületek kidolgozása, köztük a gazdaságfejlesztésé is.

Kitért arra, hogy javaslatcsomag készül egy kisvárosi programra, ami az 5000 fő feletti településekre vonatkozna, ez legkorábban 2020-ban indulhat el. Ezzel már Magyarország minden településére kiterjed a településfejlesztési program, vagyis a teljes lakosság a kedvezményezettje lesz.

Gyopáros Alpár a program jelentőségét hangsúlyozva kifejtette: az általa képviselt dél-rábaközi terület sokáig fehér foltja volt Győr-Moson-Sopron megyének, azonban amint átadták az M86-os út Csorna-Szombathely közötti szakaszát, elindult a népességnövekedés az érintett településeken. Az azóta eltelt 4-5 év alatt 20 százalékkal nőtt a lakosság lélekszáma.

Kérdésre válaszolva közölte: 2887 magyarországi település lehet kedvezményezettje a Magyar Falu programnak, az önkormányzatoknak nem kell engedélyes tervekkel rendelkezniük a pályázat benyújtásakor.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lenti és Lipót a legvirágosabb Nyugat-Magyarországon

A nyugat-magyarországi régió, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye legvirágosabb településeinek elismerésével kezdődött meg a Virágos Magyarország Környezetszépítő verseny területi díjainak átadósorozata szombat délután Keszthelyen.

Napraforgós vendégházak Kárpátalja-szerte

A Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) az utóbbi 2 évben több tanfolyamot indított falusi vendéglátók számára, és egyúttal megszervezte a vidéken található szálláshelyek minősítését, a 30 éve, tehát rég bevált magyarországi mintára. Nemrég Ungvártól Kőrösmezőig – a magyarok által lakott területet teljes egészében lefedve – négyszáz vendégház tulajdonosa vehette át a minősítését igazoló oklevelet és táblát.

Állatbetegségek, zoonózisok: a kérelmek július 29-ig érkezzenek be!

Az első félévre vonatkozó egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, illetve az ellenük való védekezésre irányuló kérelmeknek július 29-ig be kell érkezniük a kormányhivatalokhoz ahhoz, hogy a jogosultak időben hozzá juthassanak a támogatáshoz.

Erősödő magyar vidék

A kárpátaljai magyar vidék erősítése, a szülőföldön való boldogulás biztosítása a célja az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program keretében az agrárium itteni szereplői számára kiírt újabb pályázatnak. Ezzel elkezdődött a magyar állam anyagi támogatásával zajló projekt immár negyedik üteme.

Július 31-ig lehet jelentkezni az OMÉK Élelmiszerpazarlás Megelőzéséért Díjára

Az élelmiszerpazarlásukat eredményesen csökkentő megoldásokkal, praktikákkal pályázhatnak a 79. alkalommal, a Hungexpón 2019. szeptember 26-29. között megrendezésre kerülő Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) kiállítói - hívja fel a figyelmet a Nébih.

A vidék biztonságáért együttműködik az agrártárca az Országos Polgárőr Szövetséggel

A tanya- és a zárkerti programok, a többmilliárdos mezőgazdasági beruházások révén fejlődik, vagyonában is egyre gyarapodik a magyar vidék, melynek védelme valamennyiünk számára fontos. Különösen a tanyás térségek, mezőgazdasági külterületek személy- és vagyonvédelmében jelentős segítséget nyújtanak a polgárőrök, akiknek áldoztatos munkáját nem tudjuk eléggé megköszönni – fogalmazott Feldman Zsolt szombaton, a VIII. Országos Lovas Polgárőr Szemlén.

Kis Miklós: a tanyafejlesztési program idei keretösszege duplája a tavalyinak

A tanyafejlesztési program keretösszegén belüli arányokat úgy állapították meg, hogy a tanyagazdaságok és a tanyákon élők több forrást kaphassanak, mint az önkormányzatok, ugyanis az elmúlt évek tapasztalatai alapján az ő forrásigényük nagyobb - mondta Kis Miklós, az Agrárminisztérium (AM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

Vidék él és élni akar

Az Agrárminisztériumban július 2-án jelentették be a Zártkerti Revitalizációs Program idei pályázati felhívását. Az agrártárca 2015-ben indította el programot, akkor még a Tanyafejlesztési Program részeként, 2017-től már önálló pályázatként hozták létre. A program célja, hogy a kistelepülések határában lévő zárt kertekben újra induljon a hagyományos gazdálkodás.

Konferencia az új szaktanácsadási rendszerről

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárminisztérium július 4-én konferenciát tartanak a májusban hatályba lépett szaktanácsadási szabályozás aktualitásairól, végrehajtásáról.

Várdai portaszépítők

A napokban minden várdai család Kertbarát Magazint olvas köszönhetően Bálint Györgynek, a magazin alapítójának, Varga Andrásnak, a település polgármesterének és a Magyar Mezőgazdaság Kiadónak.