Back to top

Fogproblémák a lovaknál

Bár napjainkban egyre több lótulajdonos érzi kötelességének, hogy a körmölések, patkolások és vakcinázások mellett átnézesse lova fogazatát is, sajnos még mindig sok helyen lehet találkozni azzal a gyakorlattal, amikor egy nehezebben lovagolható állatnál a lovas a zablacserében keresi a megoldást.

A szerszámcserék előtt érdemes lenne megvizsgálni a ló szájüregét azért, hogy nem láthatóak-e benne kisebb sebek, rendellenes fogkopások, tályogok, hiszen a szájüregi problémák már kis mértékben is nehezíthetik a helyes támaszkodását.

A téli időszak beköszöntével, a borongós időben, lovaink több időt töltenek istállózott körülmények között, mint legelőn. Így az állatok tulajdonosai előtt is nagyobb lehetőség nyílik lovaik táplálkozási viselkedések megfigyelésére. Ezért kis odafigyeléssel időben fény derülhet az esetleges fogproblémákra, még mielőtt az komoly gondot okozna.

Fogreszelés

Egészséges fogképlet

A lovak fogazata jelentősen eltér az emberi fogazattól, hiszen ők a növényevő életmódra jellemző redős zápfogakkal rendelkeznek. Amíg az emberi fog egy bizonyos nagyság után tovább nem nő, és rövid fogkorona jellemzi, addig a ló fogkoronája hosszú, s az állat 20-30 éves koráig folyamatosan növekszik és kopik.

Mivel a lovak legelő állatok, a szabad természetben élve napi 16-18 órát legeléssel töltenek. Tehát evolúciójuk hosszú ideje alatt fogaik is ehhez az életmódhoz alkalmazkodtak.

Törzsfejlődésük során nyakuk meghosszabbodott, koponyájuk megnyúlt, így alkalmazkodva az egész napos legeléshez, és a nagy mennyiségű takarmány felvételéhez. Legeléskor pedig a fűben található szilicium-oxid (természtes csiszolóanyag), valamint az állat szájába kerülő homok és föld rágás közben együttesen járul hozzá a fogazat kopásához. Lovaink modern tartási körülményeire azonban nagyrészt jellemző, hogy megvonjuk tőlük a természetes életteret, azaz istállókat építünk, és koncentrált takarmányokkal takarmányozzuk őket. Nem utolsó sorban megemlítendő az a tény is, hogy a szálas takarmányok kovasav tartalma kisebb, mint a legelőn található fűféléké. Ha a takarmány nagy részét az abrak és a pellet teszi ki, az állatok nagyon hamar elfogyasztják, a rágás mechanizmusa szűkebb és kisebb lesz, ennek eredményeképpen a fogazat nem megfelelően kopik, mely a későbbiek folyamán szájüregi, illetve fogproblémákhoz vezet.

A ló fogazata
Rágófogazat (előzápfog, zápfog): a táplálék felaprításáért felel. Ezeket a fogakat folyamatos növekedés és kopás jellemzi. A fogak cementállományból, zománcállományból és dentin állományból állnak.

Ennél a fogtípusnál a zománcállománynak van a legfontosabb szerepe a takarmányrészek őrlésénél.

A rágófelszínek találkozásánál elengedhetetlen szempont az, hogy a zománcállomány a zománccal találkozzon. Ha ez a kontaktus valamilyen módon (pl.: foghiány) sérül, akkor a zománcállomány a sokkal lágyabb szerkezetű dentin állománnyal találkozik. Ilyen esetben a dentin gyorsan elkopik, és a fog deformálódik. Szemfogak: főleg csődörökre jellemző, de a kancák 25-30%- ánál is megtalálható. Elhelyezkedésük a metsző és az előzápfog közé esik. Gyakori eset, hogy a felső állkapocsban elhelyezkedő szemfogak a metszőfogaktól kissé távolabb találhatóak, mint az állkapocs alsó részén. A fog nagy része a felszín alatt található mélyen beágyazódva a csontos üregbe. Mének esetében igen fejlettek lehetnek, hosszúra nőhetnek, éles széllel rendelkezhetnek, hiszen igen erős harci eszköznek számítanak. Farkasfog: ez a fog mind a kancáknál, mind a méneknél előfordulhat. Ma már funkció nélküli éles, pici kis fogak, az előzápfogak előtt találhatók. Általában a felső állkapocsban helyezkednek el, de néha az alsó állkapocsban is megtalálhatók. Ha ezek a fogak nem bújnak ki, de megvannak, „vakfognak” nevezzük őket. Ilyenkor enyhe kis dudort lehet érezni az előzápfogak előtt. Gyakorta rosszul helyeződnek, hiszen a foghíjas részbe kerülnek, és ezért a zabla nyomása következtében az állatnak fájdalmat okoznak. A nyomás következtében kisebesedések és fekélyek alakulhatnak ki.

Foghibák és betegségek

A lovak fogazatának hibáit és betegségeit két csoportra oszthatjuk: a fejlődési rendellenességekre valamint a kifejlett fogak hibáira és betegségeire.

Fejlődési rendellenességek:

– rendellenesen fejlődő állkapocs; – rendellenesen fejlődő fogak; – farkasfogak.

Kifejlett fogak hibái, rendellenességei:

– fogkövek; – fogkopási zavarok (éles szegélyek, lépcsős fogkopás); – fogak repedése, törése; – fogak túlnövése; – szám feletti fog; – fogszuvasodás; – mozgó fog; – fogmeder gyulladása; – fogbélgyulladás; – hiányos fogazat.

Fogproblémára utaló tünetek:

– a szokásosnál nehezebben, lassabban fogyasztja a takarmányt; – „bagózik” (a megrágott takarmányt kiejti a szájából, pazarolva fogyasztja el); – emésztetlen takarmány jelenik meg a trágyában; – az állat éhes, szagolgatja és nézegeti az elé tett takarmányt, de nem eszik; – szájüregben a takarmány felhalmozódik; – az állat nyáladzik; – a kondíció folyamatosan romlik; – állandó, visszatérő kólika; – egyoldalú rágóizomzat megerősödés; – kisebb sebek a száj nyálkahártyáján; – fogíny gyulladása; – fekélyek kialakulása; – bűzös lehelet; – egyoldali, bűzös orrfolyás; – kötőhártya gyulladás; – állcsonti üreg hurutos megbetegedése; – állkapcson tályog, sipoly található.

Munka alatt is megváltozik az állat magatartása:

– félti a fejét; – nehezen kantározható; – fogát csikorgatja, nyelvét kidugja; – tarkóban merev; – rázza, dobálja a fejét; – az egyik kézre nehezen, vagy egyáltalán nem támaszkodik; – elbújik a zabla elől; – az egyik oldalára mereven dolgozik; – ágaskodik; – nehezen, vagy egyáltalán nem áll meg; – lovaglás vagy hajtás alkalmával vér csöpög az állat szájból.

Vannak olyan egyedek, amelyek nem jeleznek fájdalmat, csak a fogreszelés alkalmával találunk súlyosabb elváltozásokat. Illetve léteznek olyan példányok is, amelyek csak akkor mutatnak szájüregi fájdalomra utaló tüneteket, amikor már nagy a baj. Ezért fontos szempont, hogy a fogászati beavatkozást minden esetben a szájüreg alapos vizsgálata előzze meg. Ezzel a vizsgálattal az egyéb elváltozásokat is észrevehetjük, mint például a fogváltási zavart, repedt vagy törött fogazatot, vagy a fogak körüli íny-, vagy szájüregi gyulladást is. Sok esetben már csikókorban a tejfog váltásánál kialakulnak problémák abban az esetben, ha a tejfogkupa nem távozik időben. Ilyenkor a maradandó fog rossz irányba kezd el nőni, és dudort fog okozni az állkapcson. Ebben az esetben a tejfogmaradványt műtéti úton kell eltávolítani.

Az idő múlásával a rágás során a fogkopás következtében élessé váló fogak csúnya sebeket okoznak a száj nyálkahártyájában, ezért érdemes a lovat elbódítani, és az éles felületet fogreszelővel korrigálni.

Azonban a már elhanyagolt fogakat ezzel a beavatkozással nem lehet korrigálni, hiszen sokat kellene elszedni a fogállományból. Ilyenkor a korrigálás az erekkel és idegekkel átszőtt pulpaállomány megnyílásához vezethet, amely a fog maradandó károsodását okozhatja. Szájüregi gyulladást általában új zablák használatakor (különböző fémzablák), vagy érzékeny lovaknál egyes takarmányok fogyasztásakor figyelhetünk meg. Ha az állat az új zablára érzékeny, néhány napig pihentessük, majd a tünetek teljes megszűnéséig cseréljük vissza a régi zablát. A tünetek elmúlása után próbáljuk meg újra az új zablát használni, de ha a probléma újra jelentkezik, ne használjuk az új zablát többet. Ha a ló szájában farkasfog helyezkedik el, ajánlatos azt eltávolítani, hiszen zavarhatja a zablahasználatot, és az állatnak fájdalmat okozhat. Repedt vagy törött fognál érdemes az állatorvossal röntgen vizsgálatot végeztetni. Ha a foggyökéren visszafordíthatatlan elváltozás látható, a beteg fogat el kell távolítani, hiszen a fogak gyulladása átterjedhet az arcüregre is és egyoldali orrfolyás alakulhat ki.

Fogászati problémák miatt lefogyott ló
Rendszeres ellenőrzés

Azért, hogy a komolyabb problémát megelőzzük, nagyon fontos lovainknál a szájüreg rendszeres ellenőrzése.

Ezt az ellenőrzést milyen gyakorisággal ajánlott a lótulajdonosoknak az állatorvostól kérni?

• Újszülött csikó–2,5 éves kor között: évente egyszer. Ellés után ajánlott az újszülött csikó fogazatát átnézni, hiszen ekkor már felismerhetőek az esetleges veleszületett rendellenességek, így ez a vizsgálat nagyon fontos az időben elvégzett korrekció érdekében. Fiatal állatoknál is előfordulhatnak éles szélek a tejfogakon, amelyek fájdalmas elváltozásokat okozhatnak a száj nyálkahártyáján. A belovaglás megkezdése előtt ajánlott a fogászati ellenőrzés, hiszen ilyenkor érdemes a fogak éles széleit lekerekíteni, illetve a farkasfogat eltávolítani.

• 2,5–4 éves kor között: félévente Az állat ebben az időszakban félévente váltja tejfogait maradandó fogakra. A tejfogak váltásakor nehézségek léphetnek fel, azaz tejfogmaradványok maradhatnak, amelyet az orvosnak el kell távolítania.

• 5 éves kortól: általában évente egy alkalommal Versenyszezon kezdete előtt érdemes a versenylovak szájüregét ellenőriztetni, hiszen a bódításhoz használatos szerek doppingszereknek számítanak. Tenyészkancáknál a fedeztetési idény előtt azért érdemes ezt a vizsgálatot elvégezni, hogy a kezeléssel járó stressz és bódítás ne zavarja a vemhességet. Léteznek olyan esetek is, amikor érdemes évente két alkalommal a szájüreg ellenőrzését elvégeztetni, például abban az esetben, ha a fogváltás rendellenességekkel zajlott le, vagy pedig az idős állatnál, foghiány áll fent.

Ne feledjük, az időben elvégzett, rutinszerű szájüregi vizsgálat nem időveszteség, nem terheli jelentősen a tulajdonos pénztárcáját, és számos olyan fogbetegséget megelőzhetünk vele, amelyek későbbiek folyamán hosszas, akár több hónapon keresztül tartó, és költséges kezelést igényelnek.
Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy farm, ami tisztítja a tengert

Szokatlan gazdaságot vezet egy amerikai anyuka: tengeri moszatot, kagylókat és osztrigát nevel, melyek nemcsak fenntartható élelmiszert szolgáltatnak, hanem hozzájárulnak a szennyezett vizek tisztulásához is.

Szarvasmarha-legeltetés a hüllők szolgálatában

A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Peszéradacsi-rét természetvédelmi szempontból különösen nagy jelentőségű terület. A fajok védelme elsősorban élőhelyeik megőrzésével biztosítható. A gyepterületek kezelésének két alapvető módja a kaszálás és a legeltetés.

Állatgyógyászat: középpontban az antibiotikum rezisztencia és a Brexit

Magyarországon üléseztek az Európai Unió állatgyógyászati készítmények engedélyezésével foglalkozó szakemberei.

Fagyasztott hússal jegelik a sertéspestis miatt elszállt árakat

Júliustól minden vágóhíd, hűtőház, feldolgozó cég köteles lesz minden egyes sertéshús tételét tesztelni afrikai sertéspestisre Kínában. Az eredmény? Aki tud, próbál szabadulni felhalmozott készleteitől, így egyelőre nem mutatkozik a termelés visszaesése az árakban.

Kis súlyúak hátrányban: születési súly szerepe a nyulaknál

Előző cikkekből megtudhattuk, mennyire lényeges, hogy egy nyúl elegendően nagy súllyal szülessen ahhoz, hogy életképes legyen, s a fészken belül megfelelő meleg helyet foglaljon el. E téren természetes körülmények között is végeztek vizsgálatokat.

Katonák és rendőrök segítenek az afrikai sertéspestis megfékezésében Vietnámban

Úgy tűnik, az afrikai sertéspestis Vietnámban is megállíthatatlan. Bár az utóbbi két hónapban nem érkezett hivatalos jelentés újabb kitörésekről, ez azonban nem a vírus terjedésének leállása, lelassulása miatt van, sokkal inkább a visszajelzések hiányosságának tudható be.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

Szigorúan szabályozza a transz-zsírsavak használatát Szlovénia

A szabályozás értelmében a végső fogyasztóknak szánt élelmiszerek összes zsírtartalmának 100 grammjában a transz-zsírsavak mennyisége nem haladhatja meg a 2 grammot.

Kevesebb az élőmunka, több a tej

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (NAIK MGI), illetve jogelődei a magyar mezőgazdaságot 1869 óta szolgáló kutatóintézet, mely az agrárium gépesítését elősegítő műszaki-technológiai kutatással, fejlesztéssel és tudományos tevékenységgel foglalkozik. Fennállásának 150 éves fennállása jubileumát konferenciákkal is ünneplik.