Back to top

Van élet az antik után

Kíváncsian vártam ezt a találkozót Csordás Miklóssal, mivel tudtam, hogy különleges kapcsolat fűzi a fához – például gerendákat, szarufákat ment ki régi épületekből, hogy azok karakteres bútorokban, lakberendezési tárgyakban, padló- és falburkolatokban újjászületve élhessenek tovább. Merész összeállításokat, rusztikus finomságot és elhivatott bábáskodást tapasztalok minden szegletben és gesztusban.

Fotó: Szepesvári Petra

A Pécs gyárvárosi műhelyben, a fűrészgépek, gyaluk, félkész bútorok, szerszámok és nyersanyagok között házigazdánk azonnal mesélni kezd a Rustic Woodról és az időszerű munkáikról. Ez egy szilfa étkezőasztal lesz, a földön egy félkész pult elemei, magyarázza.

Egymást hozzák a megrendelők, árulja el Csordás Miklós
Egymást hozzák a megrendelők, árulja el Csordás Miklós
Fotó: Szepesvári Petra

De nem csak bontott anyagot látunk, erdőben, lábon száradt öreg tölgyszeleteket mutat kint a pala alatt, majd feldolgozva, hogy szemléltesse az extra méreteket, markáns keresztmetszeteket.

Bekukkantunk egy másik helyiségbe, ahol a kész bútorokat, egyedi mintadarabokat gyűjtik. A fekete műgyantával kitöltött, polírozott dohányzóasztal felületét muszáj végigsimítanom. A magas minőségű antik fa szakavatott kezet, különleges bánásmódot kíván, tucatgyártásra nem való. Sok bútordarab nem is megrendelésre készül. Egyszerűen belelátnak egy új funkciót vagy stílust a nyers fába, és ha idejük engedi, szinte a saját örömükre alkotnak. Mestermunkák mind.

Adódik a kérdés, hogyan találja meg Miklós az alkalmas alapanyagot. Ám valójában a fa keresi meg őt. Régóta foglalkozik ilyesmivel, így gyakran hívják bontások előtti házakhoz az egész Dunántúlról.

„Ha érdekel, odamegyek, hogy eredeti állapotában lássam, mi menthető. Azokra az elemekre különösen vigyáznak. Néha a szívem szakad meg egy-egy épületért, másikért meg bozótvágóval kell megküzdeni”

Minél többször csiszolják, annál izgalmasabb részletek kerülnek a felszínre.
Minél többször csiszolják, annál izgalmasabb részletek kerülnek a felszínre.
Fotó: Szepesvári Petra
– meséli. Szinte minden halomhoz tartozik egy történet vagy érdekes építészeti megoldás, ami különös kötődéssel itatja át az anyagot. Így kerülnek elő egy néhai belvárosi ház „brutális” födémszerkezetének darabjai, amik a terv szerint ágykeretként születnek újra. Gyönyörű, mélyen barázdált, mégis sima és hullámzó felületű gerendák. „Kézzel bárdolt vörösfenyő, oldalain látszik a faragott tölgyfacsapok helye, mert szorosan egymás mellé illesztették őket… a fenébe is, imádom ezt a fát, nem is adom el, hazaviszem, ez lesz az én ágyam” – és bár nevetünk, nem csodálom, ha komolyan gondolja.

A beszélgetés közben egy pillanatra sem áll meg, többször csörög a telefonja, előkerül egy laptop, és azon pörgetjük a képeket: kazettás mennyezet régi bontott deszkából, Budapest belvárosi lakás hal- szálka parkettája öreg tölgyből, erdei szálláshely vagy történelmi épületek be rendezései. Pár éve a Bocuse d’Or magyar standjához szállították az alapanyagot. Ha mégis ki kell emelnie a munkák közül egyet, a 150 négyzetméteres lovardaépület külső-belső burkolására nagyon büszke.

Fotó: Szepesvári Petra

A tulajdonosnak rendkívül komoly minőségi elvárásai voltak, a végletekig precíz feladat igen komoly szakmai kihívás volt.

A csapatot persze elégedetten ajánlják, hírük szájról szájra terjed, az első hullámban fővárosi – szinte kizárólag nívós – éttermek és bárok teljes belső átalakításaival bízták meg őket, de az utóbbi időben inkább magánházak tereibe költöztetnek egyedi stílust a konyha, a nappali vagy a fürdőszoba kialakításával.

Nem a sebek eltakarása, hanem a kiemelése a cél.
Nem a sebek eltakarása, hanem a kiemelése a cél.
Fotó: Szepesvári Petra
Honnan ez a szenvedély? Csordás Miklós már középiskola után antik bútorok kereskedelmével és restaurálásával foglalkozott. Néhány társával régiségekért házaltak, amit a család értékesített. Hamar rájöttek; ha elnyűtten, romosan rakják ki az árut, sokkal kevesebb pénzt kérhetnek érte. „Letisztítottuk, rendbe raktuk, kezeltük a 100-150 éves bútorokat” – emlékszik vissza a kezdetekre. „Akkoriban nagy reneszánszát élte a Pécsi Vásár, mi tíz éven át jártunk oda. Sose felejtem el, mikor reggel bementünk és az egyik oldalról az olasz, a másik oldalról az osztrák fogta az utánfutót, és egymást próbálták lerázni.” A stílusérzék, a fa szeretete, az érték megőrzésének és továbbadásának igénye tehát innen ered. Az asztalos mesterséget iskolában nem tanulta.

A műhelyben két étkezőasztalon is dolgoznak párhuzamosan, épp a felületkezelés következik. A felszíni lyukakat, repedéseket ónnal vagy műgyantával öntik ki, majd csiszolják. „Sokan szeretjük a fában a ’sebeket’: szöglyukak, csomók, sérülések. Ezeket nem elrejteni próbáljuk, inkább kiemeljük őket. Érdekes karaktert kölcsönöznek a fának.” Az olyan hosszanti repedéseket, ahol a faanyag még várhatóan mozogna, szerencsésebb az erősen ragasztó műgyantával feltölteni.

Továbbléptek

Egy 18. századi őrségi talpas házból mentett gerendák ódon felülete a szemünk láttára fiatalodik meg a csiszolók alatt. „Sokszor az első ránézésre legócskább fadarabokon lehet a leglátványosabb hatást elérni.” Értékes fák felkutatása, tisztítása, csiszolása, felületkezelése és értékesítése – ez volt Csordás Miklós eredeti terve. Az asztalosmunkára kész „antik fűrészáru” kereskedelme azonban hazánkban még nem elterjedt.

Mindkét megoldást láthatjuk, a kitisztított mélyedésekbe szórakozott profizmussal felforrósított ónt, vagy megszínezett, edzett gyantát önt a mester, ügyelve a végeredmény összhatására is.

„Előfordul néha, hogy csak öntjük az anyagot, a repedés meg csak nyeli, de nem látjuk merre szökik és meddig. Tulajdonképpen hasonlóan vagyok a kreatív energiákkal is” – vallja be, mivel hiába aprózza el figyelmét a Rustic Wood, az utóbbi időben rengeteg tervet és ötletet lapátolt a Rustic Food nevű projektjébe is. Ugyanis négy gyermeke mellett sem adta föl gyerekkori álmát: van saját horgásztava a környéken, a 2 hektáros földterületén pedig növények oltásával, természetközeli termesztési módokkal kísérletezik. Tervei szerint a maga által megtermelt terményeket és gourmet készítményeket kínálja majd.

Szauer Melinda
Mecsekerdő Zrt

.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar születésű kajszik

Bár nem őshonos nálunk, szerencsénk van a kajszival, hiszen sok rendkívül finom, zamatos fajtát sikerült találni vagy keresztezéses nemesítéssel létrehozni. Két helyen, Cegléden és Budapesten születtek az új fajták.

Kavicsok és kutyák

Van, aki tiszta lappal indul a kert kialakításakor, mindent letarol, majd fölépíti saját, új világát. Berta Noémi azonban a nagyszülők munkáját tiszteletben tartva látott az átalakításhoz fővárosi kertjében. A kiválasztott néhány hírmondó növényóriás árnyékában a mai kor igényeihez igazodó kertet alakított ki, amely ráadásul négy kutya otthona is.

Erdők a főváros szomszédságában

A magyar erdők az ország leglátogatottabb turisztikai célpontjai. Ezen belül is kiemelkedik Budapest térsége. A fővárosi és az azt körülölelő erdők 2 millió ember számára nyújtanak természetes környezetet, nélkülözhetetlen tiszta ivóvizet, jó levegőt. Mindez magától értetődőnek tűnik, valójában azonban komoly munka eredménye, amelyen már 50 éve dolgoznak a Pilisi Parkerdő erdészei.

A majortól a kolostorig: salföldi időutazás

Ősmagyar állatfajták várják a mezőgazdaság kedvelőit a Salföldi Majorban, a Balaton-felvidéken, ahol a megelőző korok állattartásába, a falusi életébe is bepillanthatunk. Akik kedvelik a túrát, azok az állati kalandok után a falu átellenes határában felkereshetik a festői környezetben megbúvó, 800 éves, pálos kolostor romjait is.

Életveszélyes a lébényi erdő

Gombás fertőzés miatt néhány éven belül teljesen eltűnhet a kőrisfa Magyarországról. A betegség következtében gyökerestől fordulnak ki a gyakran több mázsás fák, komoly károkat okozva a környezetükben. Lébény határában a hóvirág-tanösvényt veszélyezteti a kőrispusztulás, szeles időben életveszélyes is lehet a séta a beteg fák miatt, hívja föl rá a figyelmet a település önkormányzata.

Sasréti képeslapok

Főúri fogadtatás, miként a 67-es útról letérve egy mezei nyúl kíséretében érkezhetünk a Sasréti Vendégházhoz, s az út menti fák közül szarvastehenek kíváncsi tekintete figyeli mozgásunkat. Somogy és Baranya megye határán, a Zselici dombvidék legdélibb szegletében járunk, ahol nem a dombok magasak, hanem a völgyek mélyek.

Nyári zsongás a kaszálóréteken

Tombol még a nyár, jótékony esőzések és kártékony zivatarok enyhítik a nyári forróságot és aszályt. A gazdák sem ennek, sem annak nem örülnek - az a jó, ha az időjárást elkerülik a szélsőségek, a csapadék és a száraz meleg váltakozva érkezik. Sajnos sok múlik azon, hogy milyen haszonnövényt vagy állatot választott a gazda, és a szükséges kezeléseket jókor végzi-e el.

Az erdő, az ős-energiaforrás

Törékeny lány, csupa derű, mégis határozottság árad a szavaiból. Bakti Beatrix, a NAIK Erdészeti Tudományos Intézetének tudományos munkatársa nemcsak agrármérnök, de ilyen fiatal lévén azt gondolnánk, gyors sikerekre pályázik – miközben az erdészek emberöltőkben gondolkodnak.

Az erdei fülesbagoly lesz jövőre az év madara

Az erdei fülesbagoly lesz jövőre az év madara, miután a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület lakossági szavazásán ez a madár kapta a legtöbb szavazatot. Az MME 1979-ben indított "Év madara" programjának célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása.

Szibériában 753 ezer hektáron fékezték meg az erdőtüzet

Négy nap alatt 753 ezer hektárnyi erdőtüzet oltottak el Szibériában - közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.