Arca vörös, füllebenyei nagyok, simák, oválisak, fényesek, fehér színűek. Csüdje fekete, a világosabb színeződés nem kívánatos. Tojásának a héja fehér. A kifejlett kakas súlya 2,5-3 kg, a tojóé 2-2,5 kg között mozog.
A leggyakoribb színváltozata a fekete. Hajdanán még létezett karvalyszínű minorka is, amely mára sajnos kipusztult. A minorka fehérszínű változatát sokáig nem kedvelték, ezért szinte eltűnt, és hosszú idő után először 1977-ben mutatták be újra nagy kiállításokon.
Mindemellett a minorkát a baromfiudvar „arisztokratájának” hívják, megfelelő kiállítási állapotban valóságos gyöngyszem. Büszke tartása és finom alakja mellett figyelemreméltó a kiemelkedő tojástermelő képessége (évi 170-180 db), jó hústermelése, valamint az időjárással szembeni edzettsége, korai ivarérése és a csibék meglepő növekedési erélye.
A fajtának ma már törpe változata is ismert, melyet a XX. század elején tenyésztettek ki függetlenül egymástól német és angol baromfitartók. Hazánkban azonban a hagyományos is sajnos viszonylag ritkán fordul elő a díszbaromfitartók portáin, a törpe pedig szinte egyáltalán nem lelhető föl.
Az írás Szénási Gábornak a Kistermelők Lapjában megjelenő részletes cikke alapján készült.