Back to top

A növények és az állattok is szenvednek a klímaváltozástól

Egyre több szélsőséges kilengésre, extrém csapadékmennyiségre és hosszan elhúzódó aszályos időszakokra kell felkészülnie az agráriumnak. Milyen változások várhatók a növénytermesztésben és állattenyésztésben?

A növénytermesztőknek nem csak a genetika, hanem az alkalmazott technológia és az időjárás figyelembevétele, az állattenyésztőknek pedig elsősorban a takarmányozás újragondolása jelentheti a kulcsot ahhoz, hogy a klímaváltozás hatásaihoz alkalmazkodni tudjon – hangzott el a K&H-ban rendezett, a hazai agrár- és élelmiszeripar legfontosabb szereplőinek fórumául szolgáló Agrár Klubon.

A globális felmelegedésre nem csak természeti, hanem technológiai kihívás is egyben.

Ezt mutatja, hogy az idei CES – a világ legjelentősebb technológiai show-ja – egyik fő témája a klímaváltozás volt, ahol a világ vezető hi-tech vállalatai azt mutathatták be, milyen megoldásokat látnak a környezetszennyezés, az aszály és egyéb természeti katasztrófák okozta problémákra.

„A klímaváltozás egy lassan kibontakozó, több évtizeden át tartó folyamat, amely folyamatos kihívások elé állítja az agráriumot. Ahhoz, hogy az ágazat alkalmazkodni tudjon vagy akár a javára is fordíthassa ezeket a változásokat, újfajta gondolkodásra és szaktudásra, valamint korszerű technológiára van szükség” – mondta el Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője.

Dr. Mesterházy Ákos akadémikus, a Gabonakutató Közhasznú Kft. tudományos tanácsadója bemutatta a szántóföldi növénytermesztés körülményeiben tapasztalható változásokat, és az ezekhez való alkalmazkodási lehetőségeket.

„A klímaváltozás egy folyamat, amióta létezik a Föld, velünk van. Napjainkban az igazi problémát az jelenti, hogy nem egyenletes hőmérsékletnövekedésről és csökkenő csapadékról van szó, hanem a szélsőséges kilengések – mint például súlyos aszály vagy extrém csapadékmennyiség – gyakoribbá válásáról. A növénytermesztőknek mind a két szituációhoz alkalmazkodniuk kell” – mondta el a szakember. „

A probléma jelentős része a növénynemesítést érinti, hiszen a szárazság, a magas hőmérsékletet, és a már ismert, illetve a most feljövő új betegségek elleni ellenállóság is kulcskérdés (pl. az aflatoxin szennyezés kukoricában, stb.).

Ezen túl az adott évi termést a genetika mellett mintegy kétharmad arányban a természeti tényezők és az alkalmazott agrotechnika fejlettsége határozza meg. Nemcsak mennyiséget, hanem annak minőségét és egészségbiztonságát is garantálni kell. Nem elegendő tehát csak az egyik tényező javításával foglalkozni, hanem komplex rendszerben kell gondolkodni” – hangsúlyozta Dr. Mesterházy Ákos.

Dr. Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja előadásában rámutatott, hogy az állattenyésztés okozója és egyben elszenvedője is a klímaváltozásnak.

„Az állattenyésztés a globális üvegházhatású kibocsátás 14,5%-ért felelős.

Ahhoz, hogy ez a szám akár 60%-kal is mérséklődhessen a jövőben, főként a takarmányozás átalakítására, úgynevezett klímatakarmányokra van szükség. A kérődzők ugyanis a rost emésztése során termelik a metánt, ezért a kulcs a rostdús és magvas takarmányok emészthetőségének javításában rejlik. Emellett pedig fontos lenne az állattenyésztőknek áttérnie az állat súlyához és súlygyarapodásához igazított un. reziduális takarmányfogyasztás szerinti etetésre, amivel elkerülhető lenne a túltakarmányozás” – hívta fel a figyelmet a szakember.

A globális felmelegedés következtében az állatokra, mint elszenvedőkre is egyre nagyobb hangsúlyt kell fordítani, hiszen ahogyan nekünk, embereknek, úgy az állatoknak is meg van a maga komfortzónájuk. „A tehenek esetében 4-12 Celsius fok az a hőmérséklet, amelyen még nem éri hőstressz az állatot.

A már Magyarországon is egyre jellemzőbb elhúzódó nyári hőségben azonban az állatok jelentős része szenved hőstressztől,

amely gyengíti az állat immunrendszerét és a szaporulat csökkenéséhez vagy akár elhulláshoz is vezethet” – tette hozzá Dr. Komlósi István. A hőstressz elkerülésére is tudnak azonban megoldást ma már a szakemberek: a hőstressz minimalizálása érdekében a takarmány diverzifikálása, azaz a csökkentett rosttartalom és az emészthetőség javítása lehet a kulcs. Emellett pedig érdemes áttérni a kora reggeli vagy késő délutáni takarmánykiosztásra.

Forrás: 
K&H Bank sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kapd el az esőt!

Az esővíz a legjobb vízforrás, ráadásul ingyenes, amelynek köszönhetően gazdaságosan és ökológiai szempontból is fenntarthatóan élhetünk. Az esővíz gyűjtése enyhíti az aszály hatásait is, ennek ellenére nagyon keveset hasznosítunk belőle tudatosan. A lengyel Wroclaw város önkormányzata támogatja azokat a háztartásokat, amelyek gyűjtik és használják az esővizet.

Ahol nincs konkurenciája a dinnyének

Egy Bajorországban élő német dinnyetermelőt mutat be riportjában a Süddeutsche Zeitung: bár Németországnak ezen a vidékén szokatlan a dinnyetermesztés, az egyre melegebb nyarak mégis lehetővé teszik, hogy megteremjen a sárga- és görögdinnye néhány fajtája.

Szupercella, jégverés Észak-Magyarországon: hogyan alakulhatott ki?

Sok helyen tart még a helyreállítás a keddi vihar után, ami óriási károkat okozott főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Volt ahol teniszlabda nagyságú jég is esett. Az észak-keleti térséget már nem először éri nagy kár a jégeső miatt ezen a nyáron. Nem működik ott a jégkárelhárító rendszer - kérdeztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától?

Csutkában az egészség

A Grazi Műszaki Egyetem kutatói az élelmiszerekben található, az emberi bélrendszer egészséges működése szempontjából hasznos baktériumoknak az emberi egészségre gyakorolt hatását keresték.

Gyomvadász önjáró robot

A nagy értékű szántóföldi zöldség- vagy egyéb kultúrákban végzett fókuszált gyomirtásra „képezték ki” a svájci ecoRobotix startup cég által tervezett önjáró robotot. A projekt a svájci innovációs alaptól kapott induló hitel mellett már mintegy 12 millió eurónyi magán- és intézményi tőkebefektetést vonzott, és bekerült a Swisscom StartUp Challenge 2017 pályázat öt győztese közé is.

Jelentős összeggel támogatják a NAIK kutatását

Három év alatt összesen 780 millió forintos támogatást kap a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ a Tématerületi Kiválósági Programjának keretében. A támogatással a NAIK fehérjetakarmány-programját ismerték el.

A John Deere – már csak PIN-kóddal működnek

A John Deere biztonságból PIN-kóddal sze­reli fel a GNSS műholdas vevőit és a traktorok vezetőfülkéjé­ben elhelyezett mo­ni­torjait, mert az utóbbi időben több jogtalan hozzáférést tapasztaltak a felhasználói, amely anyagi veszteséget okozott a tulajdonosaiknak. A gyárilag beépített védelem a vevőegységre is vonatkozik.

Új traktordizájnok az AGCO-nál

Az AGCO konszern szerződést kötött a német Porsche Design GmbH-val az egyes traktormárkáinál (Challenger, Fendt, Massey Ferguson, Valtra) mintegy 10 éve használt dizájnok és formák megújításáról. Követelményként határozták meg az irodának, hogy a márkadizájnok analízise után két fő irányt kövessenek az új formák.

Bizakodóak a magyar mezőgazdasági vállalkozások

Alapvetően bizakodó hangulat jellemzi a magyar mezőgazdasági vállalkozásokat: a cégek idén a vásárlói kereslet növekedésére számítanak, ugyanakkor kevesebben, de nagyobb volumenben terveznek beruházásokat – derül ki a Budapest Bank Agrár Gazdasági Indexéből.

Gyuricza Csaba: tudás- és technológia export segíthetné az afrikai országokat

Segély helyett tudás- és technológia exporttal kellene segíteni az aszály sújtotta afrikai országokat - jelentette ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.