0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Szabadabbá vált a Japánnal folytatott kereskedelem

Hároméves tárgyalási folyamat után a múlt év nyarán Tokióban aláírásra került, majd ez év február 1-jén hatályba lépett az Európai Unió és Japán közötti szabadkereskedelmi megállapodás.

Japánban és az EU 28 tagállamában csaknem 640 millió ember él, a felek együttesen a világtermelés és –szolgáltatás közel 30 százalékát teszik ki, a világkereskedelemben elért részesedésük pedig megközelíti a 40 százalékot. „Világos üzenetet küldtünk, hogy kiállunk közösen a protekcionizmus ellen” fogalmazott Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a megállapodás aláírásakor, míg Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt hangoztatta, hogy az együttműködés erősebbé teszi és jobb helyzetbe hozza a feleket.

A JEFTA a világgazdaság az általa érintett

árumennyiség tekintetében legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodása, amely a vámok és más kereskedelmi akadályok leépítését, az érdekelt országok gazdasági növekedése élénkítését és a munkahelyteremtést szolgálja.

Japán 2017-ben 60,5 milliárd eurós forgalommal, 3,2 százalékos részesedéssel a hatodik helyet foglalta el az Európai Unió tagországai exportjában, miközben a 70 milliárd euróhoz közelítő behozatallal, 3,7 százalékos részesedéssel a hetedik legfontosabb import beszerzési forrásnak számított. A megállapodás az Európai Bizottság számítása szerint évi 1 milliárd euró költségmegtakarítást eredményez az uniós országok vállalatai számára, a feldolgozott élelmiszereknek a szigetországba irányuló kivitele pedig csaknem megduplázódhat.

Az EU-országok Japánba irányuló agrárexportját eddig átlagosan 21 százalék vám terhelte. A megállapodás megnyitja majd a 127 millió fogyasztót számláló japán piacot a legfőbb uniós mezőgazdasági termékek előtt úgy, hogy az ezen termékekre eddig kivetett vámok 85 százaléka megszűnik. Eltörli a vámokat számos olyan sajtféle esetében, melyekre korábban 30 százalékos vámot alkalmaztak, valamint az exportált bor tekintetében is (melyek vámja átlagosan 15 százalék volt). Javítja az EU számára a marhahús-kivitel piacra jutási feltételeit, új lehetőségeket teremt a sertéshús-termékek exportja számára; s biztosítja több mint 200 tájjellegű ételkülönlegesség oltalmát a japán piacon.

2017-ben 0,65 milliárd eurós exportforgalommal, 0,6 százalékos részesedéssel – Kína után a második legfontosabb ázsiai partnerországként – Japán hazánk 26. legfontosabb exportpiaca volt, miközben az import beszerzési források között 1,27 milliárd eurós forgalommal, 1,4 százalékos részesedéssel a 18. helyet foglalta el.

A 2017. évi OMÉK-ra partnerországként meghívott Japánba egy évvel korábban 126 millió euró értékű magyar élelmiszer került, s az idén, a szabadkereskedelmi megállapodás hatályba lépése nyomán tovább bővülhet – többek között – a szigetországba irányuló mangalicahús, továbbá méz- és meggykivitel.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu