Back to top

Szabadabbá vált a Japánnal folytatott kereskedelem

Hároméves tárgyalási folyamat után a múlt év nyarán Tokióban aláírásra került, majd ez év február 1-jén hatályba lépett az Európai Unió és Japán közötti szabadkereskedelmi megállapodás.

Japánban és az EU 28 tagállamában csaknem 640 millió ember él, a felek együttesen a világtermelés és –szolgáltatás közel 30 százalékát teszik ki, a világkereskedelemben elért részesedésük pedig megközelíti a 40 százalékot. „Világos üzenetet küldtünk, hogy kiállunk közösen a protekcionizmus ellen” fogalmazott Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a megállapodás aláírásakor, míg Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt hangoztatta, hogy az együttműködés erősebbé teszi és jobb helyzetbe hozza a feleket.

A JEFTA a világgazdaság az általa érintett

árumennyiség tekintetében legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodása, amely a vámok és más kereskedelmi akadályok leépítését, az érdekelt országok gazdasági növekedése élénkítését és a munkahelyteremtést szolgálja.

Japán 2017-ben 60,5 milliárd eurós forgalommal, 3,2 százalékos részesedéssel a hatodik helyet foglalta el az Európai Unió tagországai exportjában, miközben a 70 milliárd euróhoz közelítő behozatallal, 3,7 százalékos részesedéssel a hetedik legfontosabb import beszerzési forrásnak számított. A megállapodás az Európai Bizottság számítása szerint évi 1 milliárd euró költségmegtakarítást eredményez az uniós országok vállalatai számára, a feldolgozott élelmiszereknek a szigetországba irányuló kivitele pedig csaknem megduplázódhat.

Az EU-országok Japánba irányuló agrárexportját eddig átlagosan 21 százalék vám terhelte. A megállapodás megnyitja majd a 127 millió fogyasztót számláló japán piacot a legfőbb uniós mezőgazdasági termékek előtt úgy, hogy az ezen termékekre eddig kivetett vámok 85 százaléka megszűnik. Eltörli a vámokat számos olyan sajtféle esetében, melyekre korábban 30 százalékos vámot alkalmaztak, valamint az exportált bor tekintetében is (melyek vámja átlagosan 15 százalék volt). Javítja az EU számára a marhahús-kivitel piacra jutási feltételeit, új lehetőségeket teremt a sertéshús-termékek exportja számára; s biztosítja több mint 200 tájjellegű ételkülönlegesség oltalmát a japán piacon.

2017-ben 0,65 milliárd eurós exportforgalommal, 0,6 százalékos részesedéssel – Kína után a második legfontosabb ázsiai partnerországként - Japán hazánk 26. legfontosabb exportpiaca volt, miközben az import beszerzési források között 1,27 milliárd eurós forgalommal, 1,4 százalékos részesedéssel a 18. helyet foglalta el.

A 2017. évi OMÉK-ra partnerországként meghívott Japánba egy évvel korábban 126 millió euró értékű magyar élelmiszer került, s az idén, a szabadkereskedelmi megállapodás hatályba lépése nyomán tovább bővülhet – többek között - a szigetországba irányuló mangalicahús, továbbá méz- és meggykivitel.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A banán segít a súlyvesztésben?

A banánnak számos jótékony hatása közismert, de vajon ez az édes gyümölcs hozzásegíthet bennünket a súlyvesztéshez?

Csak a francia fogyasztók harmadának ízlik a fürtös paradicsom

Egy fogyasztói felmérés szerint a francia vásárlók nem igazán elégedettek a nyáron kapható fürtös paradicsom és charentais sárgadinnye minőségével. Mindezt a következtetést az után vonták le, hogy közel 900 fogyasztóval kóstoltattak vakon diszkont áruházakban, szupermarketekben és zöldség-gyümölcs boltokban kínált terméseket.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

Szemtanúi lehetünk a legegészségesebb élelmiszerek születésének

Ki ne vágyna arra, hogy valóban egészséges, vegyszert szinte sose látott élelmiszer kerüljön az asztalára! De vajon léteznek még olyan zugai a világnak, ahol a tehenek, a tyúkok, a kecskék és egyéb jószágok a mezőn, a porta körül legelve vagy csipegetve táplálkoznak? Esetleg mindezért az „Isten háta mögötti” területre kell utaznunk?

Egymilliót nyert a vásárlással

Egymillió forint volt a fődíj a Spájzolj és nyerj! játékban, amelyet egy kecskeméti háziasszony vehetett át nemrégiben Budapesten. A Magyar Termék Nonprofit Kft. tavaszi promóciója ezzel lezárult, de máris elindult a nyereményjáték őszi fordulója.

Többet adnak idén a felvásárlók az almáért

Augusztus 21-én beindulnak az almasűrítmény-előállító üzemek és kilogrammonként nettó 30 forint körüli átvételi árat kínálva kezdhetik meg a feldolgozást - írta pénteki számában a Világgazdaság című napilap.

Nyomás alatt a szőlő felvásárlási ára

Önköltség alatti borszőlő-felvásárlási árakat hirdettek meg a felvásárlók a idei szüret elején, és a mostani kilátások alapján a vártnál kisebb mennyiséget vásárolnának fel - írja csütörtöki számában a Világgazdaság.

14 ezer négyzetméteres városi kertet álmodtak egy párizsi tetőre

Jövőre nyílik Párizs délnyugati részén a 14 ezer négyzetméteres kert, mely Európa legnagyobbja lesz. A tervek szerint 30 különböző növényt termesztenek majd, és csúcsszezonban napi 1000 kilónyi zöldség és gyümölcs kerülhet majd ki belőle.

Debrecenben is rákaphat a halra!

Látványkonyhával és önálló standdal jelenik meg a debreceni Farmer Expón a „Kapj rá!” halfogyasztást ösztönző kampány 2019. augusztus 15-18. között. A Farmer Expo Magyarország egyik vezető nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállítása, amelyet idén már 28. alkalommal rendeznek meg a cívisvárosban.

Nagy horderejű változás a láthatáron, célkeresztben az áfacsalók

A következő években uniós szinten több fontos változás is érintheti a cégek áfafizetési gyakorlatát – közölte a PwC adótanácsadó adó- és jogi tanácsadás igazgatója. Farkas Gábor szerint a gazdálkodó szervezeteknek meg kell kezdeni a felkészülést, mert adminisztrációs terheik nőni fognak.