Back to top

Így változott algák mennyisége a Dunában

Egy korszakos adatsor elemzésével térképezte fel egy új magyar kutatás, hogyan változik az algamennyiség és -összetétel a Dunában. Az eredmények szerint napjainkban kevesebb az alga, mint negyven éve, amikor jelentősebb volt az ipari és mezőgazdasági szennyezés.

A hetvenes évek óta jobbára heti mintavételezés történt a Dunából, a fitoplanktonok jelenlétét elemezték.

A mintegy négy évtizedes tanulságokat levonva Abonyi András, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának posztdoktor kutatója az InfoRádióban elmondta, a Duna a középső folyásánál mutat egy átlagos képet, és egyesíti azokat a változásokat, amik a folyó felső szakaszán is végbementek, például az idők során megépült tározók révén.

"A folyó fitoplankton-összetétele reagált az évek folyamán végrehajtott fejlesztésekre a szennyvíztisztításban, valamint az ipari, mezőgazdasági terhelés csökkenésére"

- mondta Abonyi. "Általánosan elfogadott az, hogy növekszik a fitoplankton mennyisége, ugyanakkor tározás hatására, vagy ha gyakrabban van kisvizes periódus, mint manapság, akkor várható az ülepítő hatás, csökken az algamennyiség, illetve olyan fajok jelennek majd meg idővel, amik ezt kibírják" - tette hozzá a kutató.

Arról, hogy az éghajlatváltozás kimutatható-e a folyamatban, a kutató azt mondta, elsősorban a vízhőmérséklet folyamatos emelkedése tapasztalható, itt azt várják, hogy

a kisebb sejtméretű algák szaporodnak el hosszútávon, mert azok hatékonyabban veszik fel a tápanyagot.

A megszerzett tudást összegezve Abonyi András elmondta, jelentősen kevesebb alga van, ami a vízminőség szempontjából pozitív, de az is érdekes, hogy a parthoz közel sokkal több az alga, illetve nem a víz felszínén lebeg, amivel kapcsolatban a tudós szerint további kutatás szükséges.

Forrás: 
infostart.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagy brit összefogás az élelmiszer-pazarlás csökkentéséért

Hatalmas méreteket ölt a nyugati világ élelmiszer-pazarlása napjainkban. A brit kormány az ország legnagyobb élelmiszeripari szereplőivel - köztük a Tesco-val, az Aldival és a Sturbucks-szal - együtt készül a kritikus helyzet mérséklésére.

„Bio-fűnyírók” a brüsszeli reptéren

Belgium egyik legforgalmasabb légi kikötőjének fenntartója úgy döntött, néhány tucat birka segítségével oldja meg a fűnyírást a Zavantem reptér zajvédő zónájában. Ez nemcsak környezetbarát, de a terület biodiverzitásának növekedését is elősegíti.

Tömeges halpusztulás a Palicsi-tóban

Vajdaság egyik gyöngyszeme a Palicsi-tó és környéke. Nem csak a helybéliek, de a turisták kedvenc üdülőhelye is. Végre megérkezett a jó idő, a tó látványa viszont most nem vonzza, inkább taszítja az oda látogatókat.

A Tisza-tavat is megtisztítják a PET Kupán

Tisza-tavi futammal bővül idén a hagyományos Felső-Tiszai PET Kupa sorozat, így a pénteken induló és kedden záruló vízi rendezvény keretében a csapatok Tiszafüredtől Kisköréig eveznek saját építésű hajóikon, hogy megtisztítsák a folyót és a tavat a felhalmozódott hulladéktól.

Felfüggesztették a szolnoki műtrágyagyár működési engedélyét

Felfüggesztette a Bige Holding Kft. szolnoki műtrágyagyárának működési engedélyét a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - tájékoztatta szombaton Németh Ádám megyei katasztrófavédelmi szóvivő az MTI-t.

A hatékony szemléletformálást segítik - kitüntették őket

A környezetvédelmi világnap és pedagógusnap alkalmából 52-en vehették át munkájukat elismerő kitüntetésüket Nagy István agrárminisztertől, aki hangsúlyozta: napjaink ökológiai kihívásainak leküzdése elképzelhetetlen a pedagógusok közreműködése nélkül.

A Herman, a természetközeli szakmák iskolája

A szombathelyi Herman Ottó Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium a nyugat-dunántúli régió egyik legrangosabb, természetközeli szakmákat oktató, környezetvédő és agrár-szakképző iskolája.

Új állattartó telepet adtak át Nagybajomban

A magyar kormány a 2014 és 2020 közötti évekre 38 milliárd forintot különített el a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programból tíz nemzeti parkunk természetvédelmi fejlesztéseihez. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnak ebből a forrásból közel 2,5 milliárd forint jutott.

Kenyában segít a magyar cég

Megkapta a forgalmazási engedélyt Kenyában a magyar Water&Soil Kft. talajkondícionáló készítménye, amely öntözés nélküli mezőgazdasági művelésben 6-20 százalékos terméshozam-többletet, öntözéses gazdálkodásban 50 százalékos vízmegtakarítást tesz lehetővé - közölte a cég.

Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése

Minden korábbinál nagyobb méreteket ölt a természet pusztulása napjainkban – hangzott el a vészjósló tény „Lehetséges Küldetés? – Mission Possible?” elnevezésű, mezőgazdasági biodiverzitás jövőjével foglalkozó nemzetközi konferencián. A rendezvény célja volt, hogy a természetvédelmi és agrárágazat kulcsszereplői megvitathassák, milyen út vezethet e katasztrófális folyamatok megállításához.