Back to top

A permetlékészítés buktatói

Sokan panaszkodnak, hogy a növényvédő szerek a gyártó által javasolt dózisban nem a kellő hatékonysággal irtják a kártevőket, kórokozókat. Emiatt sokszor akár a kétszeresére emelik az előírt adagot, ezzel károsítva saját maguk és a környezetük egészségét is. A megoldás a permetléhez használt víz minőségében keresendő.

Jelenleg a permetlé fele nem ér célba, tudtuk meg Both Gyulától, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Vas Megyei Területi Szervezetének elnökétől. A víz felületi feszültsége a higany után a legnagyobb, ami meghatározza a permetcsepp tulajdonságait. Ezért a hatásfokozó szerek (adjuvánsok) nagy része a permetcsepp terülését segítő, felületifeszültség-csökkentő anyagok.

Hasonlóan fontos a víz tisztasága, hőmérséklete és kémhatása is, mindegyik tulajdonság befolyásolja a permetezés hatékonyságát.

Az öntözéshez kiváló az esővíz, de permetlé készítésénél vigyázzunk vele.
Az öntözéshez kiváló az esővíz, de permetlé készítésénél vigyázzunk vele.
A tározóból nyert vízben agyagszemcsék, algák vagy más szerves anyagok lehetnek, ezek is megkötik a hatóanyagokat, különösen a Bacillus thuringiensist. Éppen ezért az öntözéshez leginkább javasolt esővízzel is vigyázni kell, mivel a háztetőről lecsurgó víz szerves anyagot, mohát, zuzmót oldhat le.

A hideg vízben, 9 °C környékén már gélesedhetnek egyes készítmények, 18 °C fölött viszont megindulhat a lebomlásuk. A teljes sótartalom EC-mérővel határozható meg, és ökölszabályként elmondható, hogy 500 ppm fölött a víz nem alkalmas permetlékészítésre.

A sok vízben oldott só ugyanis kicsaphatja vagy lekötheti (inaktiválhatja) a hatóanyagokat.

A vízkeménységnek két formáját különböztetjük meg: változó keménységnek azt nevezzük, ami forralással megszüntethető, viszont a kalcium- és magnéziumtartalom által kialakuló állandó keménység nem változik. A vízben lévő kalcium, magnézium, vas megkötheti a növényvédő szer-hatóanyagot, vagy nem engedi a növénybe jutni. Erre egyes gyomirtó készítmények érzékenyek. Különösen figyeljünk oda a vízkeménységre, ha nagy lémennyiséggel és kis szerdózissal permetezünk, javasolja Both Gyula.

A kémhatás különösen érzékeny terület a permetlékészítéskor. 8-as pH fölött komoly szikesedési problémát okozhat a kezelés, 7-es pH fölött általában savanyítani kell a vizet, hogy jól oldódjanak a hatóanyagok, illetve oldatban is maradjanak, amíg a növényre jutnak.

Érzékeny készítménynél előfordulhat, hogy 6,1–7 pH között egy órán belül el kell végezni a permetezést, a 3,5–6 közötti tartományban erre 24 óránk van. A kémhatás csökkentésére jól bevált például az X-Change, ami 0,2 százalékos koncentrációban úgy csökkenti a pH-t 7,9-ről 5,8-ra, hogy nem emeli az EC-t.

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Vas Megyei Területi Szervezetének honlapján (www.vmnk.hu) a permetlé optimális beállításához segítséget nyújtó, ingyenesen használható kalkulátort találunk, amely a permetléhez használt víz pH-ja, illetve német keménységi foka alapján megadja az X-Change, illetve a Companion Gold készítmények szükséges dózisát.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/1-2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Magyar születésű kajszik

Bár nem őshonos nálunk, szerencsénk van a kajszival, hiszen sok rendkívül finom, zamatos fajtát sikerült találni vagy keresztezéses nemesítéssel létrehozni. Két helyen, Cegléden és Budapesten születtek az új fajták.

Növényvédelmi előrejelzés – Szárazságkedvelők előnyben

Most a száraz és meleg időt kedvelő károsítók szaporodtak fel a kertekben: a lisztharmat, a molyok, a vértetű, és persze a túlságosan is jól ismert poloskák. A nedvességkedvelő gombás fertőzéseknek alapvetően nem kedvezett az időjárás, nagy lehet azonban a különbség az egyes kertek mikroklímája között, nem árt tehát a felderítés.

Kavicsok és kutyák

Van, aki tiszta lappal indul a kert kialakításakor, mindent letarol, majd fölépíti saját, új világát. Berta Noémi azonban a nagyszülők munkáját tiszteletben tartva látott az átalakításhoz fővárosi kertjében. A kiválasztott néhány hírmondó növényóriás árnyékában a mai kor igényeihez igazodó kertet alakított ki, amely ráadásul négy kutya otthona is.

Szeretjük is, meg nem is a direkttermőket

Direkttermők alatt a szőlőfajták azon csoportját értjük, amelyek az amerikai Vitis labrusca leszármazottai, európai „vinifera-vért” nem is hordoznak. Nevüket onnan kapták, hogy részleges ellenállóságuk miatt alanyra oltást nem igényelnek, vagyis közvetlenül, direkt módon is képesek teremni. A termő fajták egy sokat vitatott csoportja ez, bizonyára sokan összekötik a nevüket a rókaízzel és a gyenge minőséggel.

Megnyílt a világ egyik legkülönösebb hotelje - szobanövényeknek

Sokféle hotel létezik már a bababaráttól a kutyabaráton át, de olyan, ahol csak szobanövények szállhatnak meg még nem volt. Álmodtak egy nagyot az alapítók, megkönnyítik a növénytulajdonosok nyaralását, és még jó reklámot is csinálnak maguknak.

Tájba illeszkedő körtés

Mikola Péter informatikus tanárember, vagyis a körtetermelés távol esik a szakmájától. Ráadásul lakóhelyétől 230 kilométerre, Sényén termel, mégpedig úgy, hogy hagyományos gyümölcsöse teljes mértékben illeszkedjen a szőlőbirtokokkal tűzdelt tájba. Munka közben érdeklődő fiatalok segítségével az elhagyott régi pincéket is feltárja.

Szupercella, jégverés Észak-Magyarországon: hogyan alakulhatott ki?

Sok helyen tart még a helyreállítás a keddi vihar után, ami óriási károkat okozott főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Volt ahol teniszlabda nagyságú jég is esett. Az észak-keleti térséget már nem először éri nagy kár a jégeső miatt ezen a nyáron. Nem működik ott a jégkárelhárító rendszer - kérdeztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától?

Már a toxintartalmat is vizsgálják

A sok csapadék kedvezett a kórokozók fertőzésének az ipari paradicsom állományokban is. Arra azonban különösen vigyázni kell a termesztőknek, hogy a védekezés során betartsák az élelmezés-egészségügyi várakozási időket, és a termésben kimutatható szermaradék véletlenül se haladja meg a megengedett értéket. Az alternáriás betegség elleni megelőző védekezés pedig más szempontból is fontos lett.

Kiszámolták, mennyivel kevesebb vegyszerrel lehet megvédeni a rezisztens szőlőket

Mint a világon mindenütt, Olaszországban is a betegség-ellenálló szőlőfajták felé fordul a figyelem. Saját nemesítésű fajtáik vannak, most pedig közreadták a számokat a növényvédelemben felhasznált szerek mennyiségéről. Ezek a szőlők nemcsak ellenállók a betegségekkel és a klímaváltozás hatásaival szemben, hanem lényeges megtakarítás is elérhető velük a hagyományos fajtákkal és művelésmódokkal szemben.