Back to top

A Dél-Tiszántúl természeti kincseivel várják a kirándulókat

A Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark központi épületéből kilépve festői kép tárul elénk: a kastélyparkban évszázados fákkal övezett tanösvényeken juthatunk el a Kárpát-medence jellegzetes állataihoz. Cikkünkből kiderül, mire számíthatunk a tavaszi nyitást követően.

A Szarvas és Békésszentandrás között kanyargó Holt-Körös valódi kincs a természetkedvelők számára: a majd’ harminc kilométer hosszú holtág és környéke ugyanis megannyi állat-, illetve növényfaj otthona, így e terület mára a térség egyik legmeghatározóbb turisztikai központjává nőtte ki magát. Az erre járók számára kínál remek kikapcsolódási lehetőséget a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark is, amelynek területén megannyi természeti érték lelhető fel, s amely a téli hónapokat követően rendszerint számos újdonsággal nyitja meg kapuit. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelyéül szolgáló, annak szomszédságában kialakított létesítményről Körömi Krisztina látogatóközpont-vezetővel beszélgettünk.

„A fogadóhelyünkön állandó kiállítással, illetve időszakos tárlatokkal várjuk a látogatókat, akik számára ugyaninnen indítunk például kerékpár- és kenutúrákat is. Mindezek mellett rendszeresen szervezünk állatismertetőket, látványetetéseket és tárlatvezetéseket is”

– mondta Körömi Krisztina, akinek szavai szerint a számos programnak is köszönhető, hogy mára a különböző csoportok, köztük az osztálykirándulók kedvelt helyszínévé váltak.

Mindezek persze mit sem érnének a festői környezet nélkül: a központi épületből kilépve ugyanis gyönyörű látvány tárul elénk. A 26 hektáros terület a Csáky-kastély parkja, évszázados fákkal körülvéve, tanösvényekkel övezve. Vendéglátónk elmondta, az itt helyet kapó állatparkban testközelből ismerhetik meg a látogatók a Kárpát-medence állatvilágát.

„Vannak fokozottan védett fajaink is, illetve olyan, rejtőzködő életmódot folytató állataink is, amelyek természetes környezetben kizárólag ilyen körülmények között figyelhetők meg”

Fotó: Körös-Maros nemzeti Park Igazgatóság
– folytatta a látogatóközpont vezetője, aki elárulta: ebben az időszakban az állatok egy része téli álmot alszik, nem mellesleg pedig ilyenkor számos fejlesztés is folyamatban van a létesítményben. Március közepén a többi között új, interaktív tanösvény-elemekkel nyit majd a park, amelyben idén új állatfajok is láthatók lesznek.

Körömi Krisztina elmondta, fő céljaik az oktatás és nevelés, a természeti látnivalók bemutatása, az ökoturizmus kiszolgálása, így ebben az esztendőre is számos, ezekhez kapcsolódó programot terveznek. A többi között tavaszra nagyszabású húsvéti rendezvénnyel készülnek, nyáron az Állatkertek Éjszakájához kapcsolódóan várják a látogatókat, ősszel pedig gombaismereti börzét tartanak majd.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megállíthatatlan egyelőre az aranysakál

Az aranysakál bizonyítottan őshonos ragadozó fajunk, mert már a jégkorszak előtti időszakból, a Villányi-hegységből származnak olyan leletek, melyek szerint élt Magyarországon egy állat, amit később sakálnak (Thus aureusnak) neveztek. A sakál a középkortól tagja a hazai faunának, mely kis számban, de állandóan jelen lehetett a Kárpát-medencében.

Sikeresen zárult a kocsányos tölgy védelmét célzó horvát-magyar projekt

A Mecsekerdő Zrt. a Horvát Állami Erdők Nasice-i Erdőgazdaságával június 11-én tartotta „A Kocsányos tölgy megóvása a határmenti térségben - Oak protection” című horvát-magyar projekt záró konferenciáját. A Gajic-i Csemetekertben tartott rendezvényen a projektben résztvevő partnerek és szakértők osztották meg az együttműködés tapasztalatait és eredményeit az érdeklődőkkel.

Magyar találmány a vadgázolásos balesetek elkerülésére

Évente több ezer bejelentett vadbaleset történik hazánkban, a gépjárművekben jelentős anyagi kár keletkezik, az utakon elpusztult nagyobb állatok számát pedig harmincezerre teszik a szakértők. Egy szabadalmaztatott magyar találmánynak köszönhetően ezeknek a baleseteknek a döntő többsége elkerülhető – nyilatkozta a feltaláló.

Megújult a vadászati kiállítás a Vajdahunyad várában

Vadászat aranykora Magyarországon címen nyitották meg a Magyar Mezőgazdasági Múzeum megújult vadászati kiállítását. A megnyitóra a Vajdahunyad várának gótikus termeiben június 14-én került sor, ahol a tematikájában, bemutatott tárgyaiban új, gyarapodó kiállítást ismertették. A kiállítás célja a magyar vadászkultúra, vadfauna bemutatása, és hazánk vadászat nagyhatalmi mivoltának megismertetése.

A poszméhekre is veszélyt jelent a varroa

A házi méhek közt is nagy gondot okozó varroa atkáról az Exeteri Egyetem tudósai kimutatták, hogy a vadonélő poszméhekre is veszélyt jelent. Ugyan maga a parazita nem telepszik meg ezeken a szőrös beporzókon, azonban az általa terjesztett vírus továbbterjed.

Dióhéjban a veszélyes állatok tartásáról

A veszélyesnek minősülő állatok tartásának témaköre meglehetősen kényes terület. A ritkán – 5-10 évente – előforduló, valós problémát okozó esetekre a törvényalkotóknak természetesen reagálnia kellett, ám azt is el kell ismerni, hogy a régebben napvilágot látott szabályok némelyike betarthatatlan volt. 2015-ben átdolgozták a veszélyes állatok tartásával foglalkozó törvényt...

Ausztráliában is nő a darvak száma

A Hortobágyon megfigyelhető daruvonulás, a szürkedarvak tömege óriási élményt jelent sokak számára. Évről évre egyre nagyobb számban érkeznek hozzánk ezek a gyönyörűséges madarak. Sőt, a közelmúltban megfigyelték azt is, hogy újra költenek nálunk. A hathatós környezetvédelmi intézkedéseknek s a természetközeli mezőgazdaságnak köszönhetően a világ más területein is hasonló sikereket érnek el.

Ajándékként se fogadjunk el szent íbiszt!

Az íbiszek a kanalas gémekkel alkotnak egy családot – közeli rokonai egymásnak. E hosszú lábú gázlómadarak meglehetősen hosszú idő óta élnek Földünkön. Ahol jelentősebb számban előfordulnak, gyakorta a helyi mondák, hitvilág fontos szereplői.A XXI. században pedig egyre gyakrabban tartanak íbiszeket nemcsak különféle állatkertekben, hanem magán-madárgyűjteményekben is a Föld számos pontján

Létezik panda foltok nélkül?

A kutatók eddig csak gyanították, hogy él valahol albínó, vagyis teljesen fehér panda. Áprilisban sikerült lencsevégre kapni az első foltok nélküli példányt egy kínai természetvédelmi területen.

Tibeti darvak mentése mesterséges megtermékenyítéssel

A világon az egyik legkevésbé ismert darufaj a Himalájában és Tibet magas fennsíkjain költő tibeti daru. Jellegzetessége a szinte teljesen fekete fej és nyak, ezért gyakran feketenyakú darunak is nevezik. Fogságban való tenyésztése sok kihívással jár. Lényegében egész évben ember nem járta területeken mozog, fészkelőhelye a tengerszint felett 4000 és 5000 méter közötti területeken található.