Back to top

A Dél-Tiszántúl természeti kincseivel várják a kirándulókat

A Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark központi épületéből kilépve festői kép tárul elénk: a kastélyparkban évszázados fákkal övezett tanösvényeken juthatunk el a Kárpát-medence jellegzetes állataihoz. Cikkünkből kiderül, mire számíthatunk a tavaszi nyitást követően.

A Szarvas és Békésszentandrás között kanyargó Holt-Körös valódi kincs a természetkedvelők számára: a majd’ harminc kilométer hosszú holtág és környéke ugyanis megannyi állat-, illetve növényfaj otthona, így e terület mára a térség egyik legmeghatározóbb turisztikai központjává nőtte ki magát. Az erre járók számára kínál remek kikapcsolódási lehetőséget a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark is, amelynek területén megannyi természeti érték lelhető fel, s amely a téli hónapokat követően rendszerint számos újdonsággal nyitja meg kapuit. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelyéül szolgáló, annak szomszédságában kialakított létesítményről Körömi Krisztina látogatóközpont-vezetővel beszélgettünk.

„A fogadóhelyünkön állandó kiállítással, illetve időszakos tárlatokkal várjuk a látogatókat, akik számára ugyaninnen indítunk például kerékpár- és kenutúrákat is. Mindezek mellett rendszeresen szervezünk állatismertetőket, látványetetéseket és tárlatvezetéseket is”

– mondta Körömi Krisztina, akinek szavai szerint a számos programnak is köszönhető, hogy mára a különböző csoportok, köztük az osztálykirándulók kedvelt helyszínévé váltak.

Mindezek persze mit sem érnének a festői környezet nélkül: a központi épületből kilépve ugyanis gyönyörű látvány tárul elénk. A 26 hektáros terület a Csáky-kastély parkja, évszázados fákkal körülvéve, tanösvényekkel övezve. Vendéglátónk elmondta, az itt helyet kapó állatparkban testközelből ismerhetik meg a látogatók a Kárpát-medence állatvilágát.

„Vannak fokozottan védett fajaink is, illetve olyan, rejtőzködő életmódot folytató állataink is, amelyek természetes környezetben kizárólag ilyen körülmények között figyelhetők meg”

Fotó: Körös-Maros nemzeti Park Igazgatóság
– folytatta a látogatóközpont vezetője, aki elárulta: ebben az időszakban az állatok egy része téli álmot alszik, nem mellesleg pedig ilyenkor számos fejlesztés is folyamatban van a létesítményben. Március közepén a többi között új, interaktív tanösvény-elemekkel nyit majd a park, amelyben idén új állatfajok is láthatók lesznek.

Körömi Krisztina elmondta, fő céljaik az oktatás és nevelés, a természeti látnivalók bemutatása, az ökoturizmus kiszolgálása, így ebben az esztendőre is számos, ezekhez kapcsolódó programot terveznek. A többi között tavaszra nagyszabású húsvéti rendezvénnyel készülnek, nyáron az Állatkertek Éjszakájához kapcsolódóan várják a látogatókat, ősszel pedig gombaismereti börzét tartanak majd.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy életelixír, ami nyersen ehetetlen

Az olajbogyó nálunk is egyre elterjedtebb a konyhákban, minden évszakban használható, hiszen pácolva, üvegben árulják. De miért nem fogyasztjuk nyersen, ahogyan a legtöbb gyümölcsöt?

Hazánk legnyugatibb szeglete

Napjainkban már Szlovén-Rábavidéknek hívjuk a korábban Vendvidékként ismert kistájat, mely nyugatról csatlakozik az Őrséghez, de attól természetrajza, néprajza és történelme is különbözik. Legnyugatibb városunktól, Szentgotthárdtól délnyugatra tartva hamarosan azt érezzük, hogy valahogyan más, az addig látott tájtól eltérő vidékre érkeztünk.

A többször újra felfedezett madár

Az arák jelenleg legritkább faja a többször eltűnt, majd újra felfedezett madár, a spix ara (Cyanopsitta spixii). Leírása nem sokkal az európaiak megérkezése után egy portugál természettudományos műben már megjelent. Úgy a vadonélő példányok, mint a fogságban tenyésztettek története nagyon érdekes.

Lenyűgöző látvány: a fülesbaglyok legnagyobb városi telelőhelye itt van a szomszédban

Nagykikinda központjában áll egy fa, amin télen akár 145 bagoly is pihen. Ebben az időszakban több száz fülesbagoly érkezik a városba, hogy ott töltse a telet. Sok turistát, kutatót és a BBC stábját is odavonzotta a nem hétköznapi látvány.

A nagyvad válogató vadászatának jelentősége

A hazai nagyvadállománnyal való gazdálkodás kiemelt feladata a vadgazdálkodásnak. Mennyiségben és minőségben is az élőhely adottságaihoz igazodó állományfenntartás a cél. A válogató vadászat mindkét nem esetében elengedhetetlen, azonban a vadgazdálkodók nagyobb hangsúlyt fektetnek a hím egyedek szelektálására, mint a tarvad esetében, pedig az utód mindkét nem genetikáját örökli.

A Balatonnál is egyre jobban elszaporodnak a vaddisznók

A vaddisznók már a Balaton területén is megjelentek. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park badacsonyi kerületének vezetője elárulta: a gondozatlanul hagyott termőföldeket idővel a természet visszahódítja, ami tökéletes élőhelyet jelent a vadaknak, hiszen élelmet és búvóhelyet is biztosít számukra.

Nemcsak az erdőirtás az oka

Az erdőirtáshoz köthető széndioxid-kibocsátás jóval alacsonyabb az eddig véltnél, vagyis a gyakorlat sokkal kisebb mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz – derült ki egy új tanulmányból.

Szürkemarha borjak százai az új állattartó telepen

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) tavaly átadott Montág-pusztai Állattartó Telepén is megszülettek az első magyar szürke szarvasmarha borjak. A hónap első hetében három bika- és három üszőborjú jött világra; a februári végig tartó ellési időszak végéig kétszáznál is több jövevényre számít az igazgatóság.

Újjáélesztik a Holt-Tisza és három holtágának élővilágát Tiszakécske térségében

Jövő év áprilisáig mintegy hatvan hektáron élesztik újjá 1,2 milliárd forintból a Holt-Tisza és három holtágának élővilágát a Közép-Tisza mentén – tájékoztatta Tiszakécske önkormányzata az MTI-t.

A mongol ősvadon követei a magyar rónán - Przewalski-lovak a Hortobágyon (1. rész)

Hosszú évszázadokon keresztül azt hitték, hogy a vadlovak, melyek a pleisztocénban és a holocénban voltak igen elterjedtek Európában, teljesen kipusztultak. Nem véletlen e tévhit: őseink mértéktelenül vadásztak rá, s háziállatot is tenyésztettek belőle.