Back to top

Ez a négy növény lepi el a világot

Világszerte csökken a nagyüzemek által termesztett növények száma, ezért mind egyhangúbbá válik a mezőgazdasági termesztés. Mára ott tartunk, hogy az agrárterületek felén négy növény osztozik.

Egyre egyhangúbbá válik a mezőgazdasági termelés a világban, ugyanis egyre inkább ugyanazokat a növényeket kezdik termeszteni a világ legkülönfélébb részein – derül ki egy tanulmányból, amelyet a University of Toronto készített, és amelyet a Science Daily tudományos hírekre szakosodott portál szemlézett.

A mindinkább sematikussá váló mezőgazdasági termelés nagy problémát jelent az agrárium fenntarthatósága szempontjából.

A neves kanadai egyetemen nemzetközi csapat által folytatott kutatás az ENSZ élelmezésügyi szervezete, a FAO által közzétett globális adatokra támaszkodott. Ezek közül azt vizsgálták, hogy a nagy területen dolgozó modern mezőgazdasági szereplők milyen növényeket termesztettek az 1961 és 2014 között eltelt időszakban.

A vizsgálat szerint a nagygazdaságok Ázsiában, Európában, Észak- és Dél-Amerikában mind egy irányba haladnak: minél kevesebb, ám annál sikeresebb növényváltozatot termelni lehetőleg minél nagyobb területen. Ezek a mezőgazdasági területek aztán éppen ezért egyre inkább ugyanúgy is néznek ki. A legnagyobb gazdaságok sok esetben ezért ezer és ezer hektáron keresztül ugyanazt a növényt termesztik – a legtöbb esetben szójából, búzából, kukoricából, valamint rizsből alakulnak ki ilyen végeláthatatlan mezők.

Ez a négy növény foglalja el a világ összes mezőgazdasági területének mintegy 50 százalékát, míg a maradék 50 százalékon 152 különféle növényfaj osztozik.

Ezzel csak a nagyüzemben érdemi területen termesztett növényeket kell érteni. Mindez akkor is igaz, ha adott esetben régiós szinten növekedett a diverzitás. Észak-Amerikában ma például 93 különböző növényt termelnek igazán nagy méretekben, azzal szemben, hogy a hatvanas években 80 növény foglalta el a nagyüzemi vetések legnagyobb részét – jegyzi meg a Science Daily cikkében.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Corteva Crop Solution HUN Kft: Profi kínálat új néven

Alig egy hónapja, hogy a vállalatcsoport eddigi cégeit összevonva egységes néven jelent meg a Corteva. A növényvédő szer, vetőmag, nitrogén menedzsment hármasára épülő vállalat továbbra is a fejlesztéseket tűzte ki célul, hogy a termelőket partnerként a sikeres gazdálkodásban segítse.

Tőzeg nélkül nincs jó minőségű termesztőközeg

A tőzeget korábban több európai ország fűtőüzemében alkalmazták a barna szénnel felérő fűtőértéke miatt. Az 1950-1960-as évektől vált a kertészeti ágazat fontos termékévé számos pozitív tulajdonsága miatt. Ezekről és további alkalmazhatóságáról Aradi Lászlóval, a Pindstrup kelet-európai képviselőjével beszélgetett Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője az MMG direkt legutóbbi adásában.

Mexikó GM-kukoricamentessé válna

A mexikói kormány közvetlen megállapodások megkötését fontolgatja egyesült államokbeli, argentin és brazil gazdálkodókkal GMO-mentes kukorica behozataláról. Victor Suarez mezőgazdasági miniszterhelyettes a Reuters hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy a GM-mentes belföldi kukoricatermelés révén az ország 2024-re a felére csökkenti elsősorban takarmányozási célú importját az Egyesült Államokból.

Magyar piacra lép az Agreena, a világ legnagyobb talajalapú szén-dioxid-tanúsító vállalata

A mezőgazdasági termelőket megcélzó, globális talajszén-platformot működtető Agreena bejelentette magyarországi működését. Ezzel az Agreena a közép-európai régió harmadik országaként a magyar gazdálkodók számára is hozzáférést ad a talajszén-tanúsítási programhoz, amelyen keresztül extra jövedelemre tehetnek szert a gazdálkodók.

A Corteva Agriscience 20%-kal növelte növényvédőszer eladásait Magyarországon

2022 első 9 hónapjában a Corteva Agriscience nemzetközi mezőgazdasági kutató-fejlesztő vállalat 20%-kal növelte növényvédőszer eladását a magyar piacon az előző év azonos időszakához képest.

Zöldterületek pénzbeli értékét kiszámító alkalmazást fejlesztettek Bécsben

Mindenki zöldít, parkosít, de vajon megéri az árát? Erre a kérdésre ad pontos választ a Greenvaluation szoftver, amely a zöldterületek és -felületek pénzbeli értékét számolja ki. Így már telepítés előtt kiderül, megéri-e a zöldfal vagy a tetőkert a beruházást.

Minden várakozást felülmúlt a vertikális technológiával termesztett búza

Zárt rendszerben, talaj és növényvédő szerek nélkül termesztettek búzát vertikális módszerrel. A terméshozam minden várakozást felülmúlt, ráadásul a hagyományos szántóföldi technológiánál kevesebb vízre volt szükség.

Minden növénytakarás vizet spórol

Az olasz Arrigoni cég számos agrotextilt fejlesztett ki a növények, a talaj vagy a termesztőberendezés takarására. Idén méréssorozattal bizonyították, hogy színtől, textúrától és az árnyékolás mértékétől függően mindegyikkel vizet lehet spórolni. A megtakarítás elérheti az 50 százalékot a nyílt területhez képest. A méréseket az idén áprilistól októberig végezték a cég dél-olaszországi kutatóállomásán: a talajról való párolgást és a növények párologtatását vizsgálták.

Nagyot nőttek szeptemberben a mezőgazdasági termelői árak

Szeptemberben a mezőgazdasági termelői árak átlagosan 61,0 százalékkal voltak magasabbak mint egy évvel korábban, az emelkedés üteme az augusztusi 2,2 százalékpont után 8,1 százalékponttal ugrott meg - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken megjelent legfrissebb adataiból.

Egy tonnával kevesebb az idei átlagos kukoricatermés Zalában

A kukorica közel 90 százalékát betakarították Zala megyében, a hektáronkénti átlaghozam 7,3 tonna - tájékoztatta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke az MTI-t.