Back to top

Egy mutatós díszpinty Ausztráliából

A vörösszemsávos pinty (Neochmia temporalis) a szakirodalom szerint Kelet-Ausztrália gyakori madara, amely szinte minden tisztásokkal tarkított erdei, bozótos, fás-szavannás biotópban és a megművelt területeken is megtalálható. Sőt, még a nagyobb városok parkjaiban is előfordul.

Nos, jómagam három alkalommal töltöttem huzamosabb időt az élőhelyén, de csupán egyetlen alkalommal találkoztam vele, mégpedig a Border Ranges Nemzeti Parkban. A madárcsapat épp az avarban kutatott, miközben gyakran hallatták cit-cit-sí-sí” hangjukat.

Darazsak a szomszédban

A vörösszemsávos pintyet Ausztráliában tűzfarkú pintynek (Firetail) is nevezik, ám mivel hazánkban egy másik fajt illetnek ezzel a névvel, maradjunk a németből átvett nevénél. Alfajainak száma még ma is vita tárgyát képezi, a magyar nyelvű szakirodalom három, míg az ausztrál két alfajt említ. Átlagos termetű díszpinty, testhossza 11-12 centiméter. Jellegzetes vörös szemsávjáról és faroktövéről könnyen felismerhető, noha a tűzfarkú pinttyel talán összetéveszthető. Ám annak a hasa mintás, míg cikkünk főszereplőjéé egyszínű szürkés. Élőhelyén leginkább apró magvakat, például fűmagot fogyaszt, különösen kedveli az Európából behurcolt egynyári perje (Poa annua) magját. Ez az információ azok számára is hasznos lehet, akik otthonukban szeretnék gondozni a vörösszemsávos pintyet, hiszen kedvenc eledelüket itthon is könnyedén begyűjthetik, ha csak kiegészítő táplálékként is.

A madarak a magokat félérett állapotban is örömmel fogyasztják. A vöröszemsávos pinty párok, ha nem is hagyományos értelemben vett kolóniában, de mindenképpen egymáshoz közel fészkelnek, fészkeik átlagosan egy méterre találhatók egymástól.

Ami még egy érdekesség, hogy – egyes irodalmi adatok szerint – szívesen fészkelnek darázsfészkek közelében. A darazsak nem veszélyeztetik őket, s nem kizárt, hogy az ízeltlábúak szomszédságát nem véletlenül választották. Elképzelhető, hogy a fullánkos szomszédok egyes ragadozók számára megálljt jelentenek. A madarak, amikor nem költenek, gyakran alvófészkekben töltik az éjszakát.

Hogyan tartsuk?

A vörösszemsávos pinty sokkal igényesebb, mint teszem azt, a szintén ausztrál illetőségű zebrapinty, ám gondozása egy gyakorlott díszmadártartó számára mégsem okozhat problémát. A legnagyobb veszélyt a vörösszemsávos pinty elhízása jelenti.

Ezért természetesen nem tartható kis kalitkában, nagy helyre van szüksége, hogy lemozoghassa a fölösleges grammokat, illetve a táplálására is nagyon oda kell figyelni.

A szokásos igen jó minőségű és változatos, apró magvakat tartalmazó pintymagkeveréket érdemes kiegészíteni a már említett egynyári perje magjával. Természetesen nem feledkezhetünk meg a kiegészítő táplálékról, zöldeledelről, állati fehérjéről stb. sem, s emellett mindig legyen madaraink előtt tiszta ivó- és fürdővíz. Mivel a nemek külsőre egyformák, nem lehet ránézésre az ivarokat megkülönböztetni, így a tenyésztésre szánt madarak kiválasztása sem egyszerű. A legjobb több példányt beszerezni, és megvárni, míg a hímek énekelni kezdenek, illetve megkezdik jellegzetes násztáncukat. A legjobban volierben érzik jól magukat, ahol egyszerre több pár is együtt gondozható. A vörösszemsávos pinty szerencsére békés madár, így torzsalkodásra nemigen kerülhet sor. A voliert természetesen úgy kell megépíteni, hogy macskaés rágcsálóbiztos legyen. A legjobb, ha egy kis védőházikó is csatlakozik hozzá.

A házikóban a madarak kitelelhetnek, s nem kell őket ősszel kifogni, és esetleg egy kisebb kalitkában teleltetni. A vörösszemsávos pinty hőigényéről megoszlanak a vélemények. Ha a térképen megnézzük az elterjedési területüket, láthatjuk, hogy a trópusoktól a mérsékelt övi területekig előfordul. A legjobb, ha 15 fok felett teleltetjük. A vörösszemsávos pinty tenyésztése megoldható, ám a legnagyobb problémát ma már a megfelelő tenyészmadarak beszerzése jelenti, amely többnyire csak külföldi börzéken sikerülhet. Fészkelőkosárban vagy félig nyitott odúban költ. A tojó 5-6 tojást rak, a fiókák 12- 13 nap után kelnek ki a tojásból. A kis jövevények három hétig maradnak a fészekben, de még utána is sokáig visszajárnak szüleikhez. Három hónapos korukra pedig elnyerik a felnőtt madarakra jellemző színezetüket.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fagyasztott hússal jegelik a sertéspestis miatt elszállt árakat

Júliustól minden vágóhíd, hűtőház, feldolgozó cég köteles lesz minden egyes sertéshús tételét tesztelni afrikai sertéspestisre Kínában. Az eredmény? Aki tud, próbál szabadulni felhalmozott készleteitől, így egyelőre nem mutatkozik a termelés visszaesése az árakban.

Kis súlyúak hátrányban: születési súly szerepe a nyulaknál

Előző cikkekből megtudhattuk, mennyire lényeges, hogy egy nyúl elegendően nagy súllyal szülessen ahhoz, hogy életképes legyen, s a fészken belül megfelelő meleg helyet foglaljon el. E téren természetes körülmények között is végeztek vizsgálatokat.

Katonák és rendőrök segítenek az afrikai sertéspestis megfékezésében Vietnámban

Úgy tűnik, az afrikai sertéspestis Vietnámban is megállíthatatlan. Bár az utóbbi két hónapban nem érkezett hivatalos jelentés újabb kitörésekről, ez azonban nem a vírus terjedésének leállása, lelassulása miatt van, sokkal inkább a visszajelzések hiányosságának tudható be.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

Kevesebb az élőmunka, több a tej

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (NAIK MGI), illetve jogelődei a magyar mezőgazdaságot 1869 óta szolgáló kutatóintézet, mely az agrárium gépesítését elősegítő műszaki-technológiai kutatással, fejlesztéssel és tudományos tevékenységgel foglalkozik. Fennállásának 150 éves fennállása jubileumát konferenciákkal is ünneplik.

A nagyfehér és a lapály a XXI. században

Hogyan válik sertéskutatóvá manapság egy friss diplomás Magyarországon? Milyen végzettség szükséges ehhez az izgalmas, nem mindennapi hivatáshoz? A többi között ezt kérdeztük Balogh Esztertől, a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet munkatársától.

A történelem leghíresebb középkori macska mancsnyoma

Egy macska sétált át egy 1445-ös, Dubrovnikban fellelt kéziraton, örök nyomot hagyva maga után. Az eset akár ma is megtörténhetne, de valószínű, hogy inkább egy laptop képernyőjén találkoznánk – a lemosható – bűnjelekkel. Úgy látszik, a macskamodor több száz év alatt sem változott.

Afrikai sertéspestis elleni vakcina a láthatáron

Csalétkek segítségével lehetne immunizálni az afrikai sertéspestis ellen a vaddisznókat – erről számolt be egy kutatócsoport egy állatorvosi tudományos lapban. A halálos kór elleni ígéretes vakcina nagy reményekkel kecsegteti a sertéságazatot.

Jócskán emelkedett a vágómarha felvásárlási ára

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019. I-III. hónapokban - az előző évhez képest - az agrártermékek termelőiár-szintje 8 százalékkal nőtt, azáltal, hogy a növénytermesztési és a kertészeti termékek ára 13,3% százalékkal drágult, az élő állatoké és az állati termékeké viszont 1,2% százalékkal csökkent.