Back to top

Egy mutatós díszpinty Ausztráliából

A vörösszemsávos pinty (Neochmia temporalis) a szakirodalom szerint Kelet-Ausztrália gyakori madara, amely szinte minden tisztásokkal tarkított erdei, bozótos, fás-szavannás biotópban és a megművelt területeken is megtalálható. Sőt, még a nagyobb városok parkjaiban is előfordul.

Nos, jómagam három alkalommal töltöttem huzamosabb időt az élőhelyén, de csupán egyetlen alkalommal találkoztam vele, mégpedig a Border Ranges Nemzeti Parkban. A madárcsapat épp az avarban kutatott, miközben gyakran hallatták cit-cit-sí-sí” hangjukat.

Darazsak a szomszédban

A vörösszemsávos pintyet Ausztráliában tűzfarkú pintynek (Firetail) is nevezik, ám mivel hazánkban egy másik fajt illetnek ezzel a névvel, maradjunk a németből átvett nevénél. Alfajainak száma még ma is vita tárgyát képezi, a magyar nyelvű szakirodalom három, míg az ausztrál két alfajt említ. Átlagos termetű díszpinty, testhossza 11-12 centiméter. Jellegzetes vörös szemsávjáról és faroktövéről könnyen felismerhető, noha a tűzfarkú pinttyel talán összetéveszthető. Ám annak a hasa mintás, míg cikkünk főszereplőjéé egyszínű szürkés. Élőhelyén leginkább apró magvakat, például fűmagot fogyaszt, különösen kedveli az Európából behurcolt egynyári perje (Poa annua) magját. Ez az információ azok számára is hasznos lehet, akik otthonukban szeretnék gondozni a vörösszemsávos pintyet, hiszen kedvenc eledelüket itthon is könnyedén begyűjthetik, ha csak kiegészítő táplálékként is.

A madarak a magokat félérett állapotban is örömmel fogyasztják. A vöröszemsávos pinty párok, ha nem is hagyományos értelemben vett kolóniában, de mindenképpen egymáshoz közel fészkelnek, fészkeik átlagosan egy méterre találhatók egymástól.

Ami még egy érdekesség, hogy – egyes irodalmi adatok szerint – szívesen fészkelnek darázsfészkek közelében. A darazsak nem veszélyeztetik őket, s nem kizárt, hogy az ízeltlábúak szomszédságát nem véletlenül választották. Elképzelhető, hogy a fullánkos szomszédok egyes ragadozók számára megálljt jelentenek. A madarak, amikor nem költenek, gyakran alvófészkekben töltik az éjszakát.

Hogyan tartsuk?

A vörösszemsávos pinty sokkal igényesebb, mint teszem azt, a szintén ausztrál illetőségű zebrapinty, ám gondozása egy gyakorlott díszmadártartó számára mégsem okozhat problémát. A legnagyobb veszélyt a vörösszemsávos pinty elhízása jelenti.

Ezért természetesen nem tartható kis kalitkában, nagy helyre van szüksége, hogy lemozoghassa a fölösleges grammokat, illetve a táplálására is nagyon oda kell figyelni.

A szokásos igen jó minőségű és változatos, apró magvakat tartalmazó pintymagkeveréket érdemes kiegészíteni a már említett egynyári perje magjával. Természetesen nem feledkezhetünk meg a kiegészítő táplálékról, zöldeledelről, állati fehérjéről stb. sem, s emellett mindig legyen madaraink előtt tiszta ivó- és fürdővíz. Mivel a nemek külsőre egyformák, nem lehet ránézésre az ivarokat megkülönböztetni, így a tenyésztésre szánt madarak kiválasztása sem egyszerű. A legjobb több példányt beszerezni, és megvárni, míg a hímek énekelni kezdenek, illetve megkezdik jellegzetes násztáncukat. A legjobban volierben érzik jól magukat, ahol egyszerre több pár is együtt gondozható. A vörösszemsávos pinty szerencsére békés madár, így torzsalkodásra nemigen kerülhet sor. A voliert természetesen úgy kell megépíteni, hogy macskaés rágcsálóbiztos legyen. A legjobb, ha egy kis védőházikó is csatlakozik hozzá.

A házikóban a madarak kitelelhetnek, s nem kell őket ősszel kifogni, és esetleg egy kisebb kalitkában teleltetni. A vörösszemsávos pinty hőigényéről megoszlanak a vélemények. Ha a térképen megnézzük az elterjedési területüket, láthatjuk, hogy a trópusoktól a mérsékelt övi területekig előfordul. A legjobb, ha 15 fok felett teleltetjük. A vörösszemsávos pinty tenyésztése megoldható, ám a legnagyobb problémát ma már a megfelelő tenyészmadarak beszerzése jelenti, amely többnyire csak külföldi börzéken sikerülhet. Fészkelőkosárban vagy félig nyitott odúban költ. A tojó 5-6 tojást rak, a fiókák 12- 13 nap után kelnek ki a tojásból. A kis jövevények három hétig maradnak a fészekben, de még utána is sokáig visszajárnak szüleikhez. Három hónapos korukra pedig elnyerik a felnőtt madarakra jellemző színezetüket.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újra medve kóborol az országban

A Heves-Borsodi-dombság területéről már több bejelentést is kaptak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei, Szilvásvárad és Nagyvisnyó határában is látták az állatot.

Fontos, összetett és sokszereplős stratégiai terület a sertéságazat

Magyarországon egyre több családi vállalkozás találja majd meg a helyét és útját a hagyományokra építve, összefogással és kitartással – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Hevesi család megújult sertéstelepének átadóján, Mindszenten.

Színfolt volt a vadászati kiállítás

A XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági napokon idén is helyet kapott a vadászat Hódmezővásárhelyen. A vadászati konferencia mellet vadászati kiállítással is készültek a rendezők, amit egy nagyobb sátorban látogathattak meg az érdeklődők. A kiállítás minden évben részét képezi az eseménynek, viszont mindig valami újdonsággal kecsegtet, s ez idén sem volt másként.

Gazdák Erdély szívéből

Évről-évre több gazda érkezik Hódmezővásárhelyre a romániai Hargita megyéből. „Idén újra mintegy negyven gazdával utaztunk az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásárra”- büszkélkedett Molnár Sándor az Udvarhelyszéki Romániai Magyar Gazdák Egyesületének alapítója, ma alelnöke.

A XXXV. szent György napi juhásztalálkozó Hódmezővásárhelyen

2019. május 11-én az Alföldi Állattenyésztési Napok kiállítási területének főszínpadán V. Németh Zsolt, az Agrárminisztérium miniszteri biztosa, a XXXV. szent György napi juhásztalálkozó fővédnöke nyitotta meg a rendezvényt. A mára országos esemény az elmúlt évtizedek alatt sokat változott, de mindig is az ágazatot érintő aktuális rövid és hosszú távú kihívásokra kereste a választ.

A baromfihús lehet a legjelentősebb fehérjeforrás

A Nemzetközi Baromfi Tanács a Baromfi Világnap alkalmából hangsúlyozza, hogy a baromfihús a legnagyobb mértékben fogyasztott fehérjeforrássá válhat 2019-ben. Egyúttal közzétett egy tájékoztató kisfilmet is, amely a baromfihús fontosságáról és jelentőségéről szól.

A kihajtási ünnep segít élővé tenni a tradíciókat

A kihajtási ünnep segít élővé tenni a tradíciókat, és rámutat Magyarország azon kincseire, amelyekről hajlamosak vagyunk elfeledkezni - mondta a szombati hajdúnánási kihajtási ünnepen az agrárminiszter.

A jó szilázs titka

Legalább másfél évtizede van jelen a hódmezővásárhelyi kiállításon a Kokoferm Kft., amely 2019-ben ünnepli megalakulásának negyedszázados évfordulóját. A gyöngyösolymosi családi válalkozás az idei évtől az állati takarmányozás kapcsán megkapta a teljes Lallemand szilázs oltóanyag repertoárját.

Izgalmas baromfiárverés Hódmezővásárhelyen

Izgalmas perceket élhettek át, akik május 11-én, a XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon nézőként vagy licitálóként részt vehettek a baromfibemutató-térben megrendezett árverésen. Úgy tűnik, az immár harmadszor megrendezett esemény tradícióvá válik.

Egészséges állat – biztos piac

Az állategészségügy állott Hódmezővásárhelyen az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok juhágazati konferenciájának középpontjában. A hallgatóság soraiban ülő tanácsadók, illetve juhtartók részletes tájékoztatást kaptak az ágazat egészségügyi helyzetéről, de ami ennél is fontosabb az előadók nem csak felhívták a figyelmet az egészségügy fontosságára, hanem gyakorlati tanácsokkal is szolgáltak.