Back to top

Csak sertéshús, szalonna és fűszerek a javából

„Örülök, hogy végre olyan házi kolbászt találtam, amilyenre vágytam: gusztusos megjelenés, gyönyörű, nem mócsingos, mesés füstölés és harmonikus ízvilág. Ennek az a titka, hogy csak három fő összetevőt tartalmaz, ahogy a „békebeli világban”: sertéshús, ipari szalonna és fűszerek a javából – nem folytatódik a sor a különféle gyorsérlelő kultúrákkal, egyéb adalékokkal.”

Novák László: olyan termékeket kínálunk, amelyek természetes módon készülnek
Novák László: olyan termékeket kínálunk, amelyek természetes módon készülnek
Fotó: Bella Huba
Ezek a szavak egy vásárlótól származnak, aki a tótszerda­helyi Semec Farm egyik termékéről nyilatkozott ekképpen. Hozzá kell fűzni, hogy a többiről is hasonló véleménnyel vannak a vevők. A magyar-horvát határon működő családi gazdaság vezetője, Novák László kezdettől fogva azt mondja: „A termelőtől az asztalig!” mottó jegyében tevékenykedünk, vagyis a termékeink útja az alapanyag-termeléstől a feldolgozásig nyomon követhető. Ezt és a lehető legjobb minőség elérését tartják szem előtt.

✦ Miként kerültek kapcsolatba a mezőgazdasággal?

– Közel negyed százada, 1994 óta mondom magam gazdálkodónak. Hatvan hektáron kezdtünk növényeket termelni, majd jött hozzá az állattenyésztés, bár akkor még nem ilyen nagyban, csak kicsiben – idézte fel a kezdeteket. – Az évek során az állattenyésztésünket negyven anyakocára bővítettük, azok szaporulatát hizlaljuk. 2002 óta egy külső telephelyen is foglalkozunk sertések bérhizlalásával. Ott nyolcszáz jószág található.

Összesen mintegy ezer sertést nevelünk egy időben. A bérhizlalásban lévő állatok vágóhídra mennek. A saját szaporulatunkat a megfelelő súly el­­érését követően bérben levágatjuk, és fél disznóként feldolgozzuk.

Ez utóbbi tevékenységet az évek során bekövetkezett változások indokolták. Amikor a sertés ára alacsony volt, elkezdtünk mi magunk is feldolgozással, húsáru előállításával foglalkozni. Ezzel őstermelőként foglalkozunk. Három éve, kizárólag a hévízi piacon árusítjuk termékeinket – a szalámiktól a kolbászokon át a sonkákig és egyéb húsárukig –, amelyek mind teljesen ha­­gyományos módon készülnek.

Nem páclével dolgozunk, hanem tengeri sót és hagyományos fűszereket használunk.

Ebben például naponta, kétnaponta megforgatjuk a sonkákat. Fontos, hogy semmiféle adalékanyagot nem használunk, egyetlen termékünknél sem. A termékeink többféle ízvilágban és többféle érlelési idővel, hagyományos, bükkfán való füstöléssel készülnek.

✦ Gondolom, a húsáruk gusz­tusos kinézete mellett ezt is fontos tulajdonságként értékelik a vásárlók.

A sonkák hagyományos bükkfafüstölést kapnak
A sonkák hagyományos bükkfafüstölést kapnak
Fotó: Bella Huba
– Alapvető számunkra, hogy a vásárlók olyan terméket kapjanak, amely a lehető legjobb minőségű, és hogy természetes módon készüljön. Mindennél lényegesebb, hogy kialakuljon a bizalom, és persze hogy az meg is maradjon a termelő és a vásárló között.

Elsődleges célunk, hogy a termőföldtől a termék asztalra kerülésig be tudjuk mutatni a készítési folyamatot, mert ez a bizalom szempontjából sokat jelent.

Nálunk a kapuk mindig nyitva állnak: a leendő vásárlók bejöhetnek, körülnézhetnek, és a látottak alapján dönthetnek a vásárlásról. A minőség és a természetesség mellett arra is nagyon figyelni kell, hogy olyan termékeket készítsünk, melyek népszerűek, kelendőek, amelyek ízlenek az embereknek. Úgy gondolom, hogy nálunk a hagyományos húsféleségek és készítmények mellett igazi különlegességeket is találnak. A magyarok körében keresett paprikás és csípős paprikás termékek mellett megemlíteném a paprika nélküli kolbászokat, és ezek között is igazi különlegesség a borókával fűszerezett paprika nélküli termékünk.

– A recepteknek egyébként külön történetük van. Elárulhatom, hogy nem saját kreációkról van szó. Mi eredetileg nem feldolgozásra készültünk, a profilunk a növénytermesztés és az állattenyésztés. A feldolgozást az élet hozta magával, ezért be kellett szereznünk a lehető legjobb receptúrákat. Mivel a horvát-magyar határon élünk, dolgozunk, horvátországi ismerősök körében is kutakodtunk receptek után. Természetesen pici módosításokat végeztünk.

✦ Fel kell tenni a kérdést: a fogyasztás tekintetében mi a népszerűbb, a csirke vagy a sertés?

Semmiféle adalékanyagot nem használnak, egyetlen terméküknél sem
Semmiféle adalékanyagot nem használnak, egyetlen terméküknél sem
Fotó: Bella Huba
– A válasz egyértelműen az, hogy Magyarországon a sertéshús a húsok királya, túlnyomórészt az fogy. Úgy gondolom, ez nem is változik meg a jövőben. A szüleim tartottak régen csirkéket, és arra is van kereslet, viszont a magyar emberek elsősorban a sertés mellett teszik le a voksukat. A sertéshús jól eladható; nem is kérdés, hogy elsősorban a minőségi.

Természetesen mi is fogyasztjuk a termékeinket.

Annak a híve vagyok, hogy az emberek inkább húst egyenek, mint különböző adalékanyagokkal „megtűzdelt” dolgokat. Nagy öröm, és persze egyfajta kontroll számunkra, ha a vásárlók visszajárnak hozzánk. Szerencsére sokan vannak, ma­­gyarok és külföldiek egyaránt. Ez azt jelenti, hogy ízlenek nekik a termékeink.

Novák László elárulta: alkalmazottjuk nincs, a családi gazdaságban feleségével és két fiával dolgoznak. Annak ellenére, hogy a rendszer már „beállt”, a munkát mindig alaposan meg kell szervezniük. A feldolgozást nagyrészt ő maga végzi, a fiúk a növénytermesztést és az állattenyésztést „viszik”, a felesége pedig az értékesítést. Egy biztos, mindennapos munkáról van szó, és soha nem unatkoznak.

✦ Kétségtelen, hogy minden terület nagy odafigyelést igényel, ráadásul a sertéstenyésztésben mindig felbukkannak betegségek…

– A telepünk zárt, oda vadállatok, más nemkívánatos dolgok nem juthatnak be. Egyébként minden tőlünk telhetőt megteszünk ezért. Az állatok nagy száma miatt természetesen folyamatos az állatorvosi kontroll. A munka valóban sok szervezést igényel, de próbálunk is segíteni magunkon.

Olyan hizlalási technológiát alakítottunk ki, amelyben a sertések mélyalmon vannak, tehát heti két alkalommal szalmát teszünk alájuk.

Takarítás akkor van, amikor kikerülnek az ólból. Ez nagyon jó technológia, ráadásul szerintem állatbarát is, hiszen a sertések szalmával találkoznak, nem közvetlenül betonnal és rácspaddal, emellett a kifutóra is mehetnek. Mindez azt jelenti, hogy a technológiának köszönhetően a munkaerőigényünk könnyen kielégíthető. A munkaszervezés szempontjából ez is nagyon fontos a családban. Azt talán nem is kell mondanom, olyan egyértelmű, hogy a sertések magunk termelte takarmányt esznek.

✦ Terveznek-e fejlesztéseket, beruházásokat?

– A gazdaságunk mérete mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés tekintetében korlátozott, így ezen a téren nem tervezünk fejlesztéseket. Inkább a feldolgozásra szeretnénk koncentrálni, és az eddigieken kívül újabb termékeket előállítani. Például az érlelt készítményekre gondolok. Hazánkban ezekből még nincs sok, pedig van rájuk kereslet.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Saját ételhordóba kérhetjük a párizsit a Sparban

A Spar Austria új akcióval próbálja csökkenteni a csomagolással járó hulladékot. A cég osztrák vásárlói mostantól saját élelmiszer tárolóikba is kérhetik a felvágottat, a húsokat és a különböző sajtokat.

Innováció a sertés sperma­hígításban

Az olasz Medi Nova spermahígító gyártó cég kutatás-fejlesztési osztályának és a Pármai Egyetem Állatorvostani és Gyógyszerészeti Karának együttműködése eredményeként megszületett egy új sertés spermahígító.

Vissza a természethez? A kecskék és a permakultúra

Mostanában divatos dolog a permakultúra, ami valójában a hagyományos, kisparaszti gazdálkodás kemikáliák előtti változata, újragondolva. Ebbe a rendszerbe a kecske, de más haszonállatok is tökéletesen beilleszthetőek.

Méhek a dombegyházi repcetáblákon

Nisteriuc Ádám barátom 17 éves, első generációs méhész, aki 5 éve a méheknek szenteli szabadidejét. A repcevirágzás idején megkért, hogy örökítsem meg egy átlagos napját.

Ezt az ételt dobjuk ki leggyakrabban

Többnyire olyan ételt vásárolunk, amire valóban szükségünk van, emellett a többség rendszeresen figyeli a lejárati időt, és nem dob ki még le nem járt ételt – derül ki a K&H lakossági kutatásából. Ha mégis lejár a szavatossági idő, akkor leginkább zöldség, gyümölcs, tejtermék, felvágott és pékáru landol a kukában.

Több csokoládét adott el Amerikában a svájci gyártó

A svájci Lindt & Sprüngli növelte forgalmát és profitját az idei első fél évben.

Látványosan nő az orosz agrárexport

Oroszország élelmiszer-ellátásának biztonsága lényegében biztosított, a kivitel értéke öt év múlva elérheti a 45 milliárd dollárt - jelentette ki Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök egy tanácskozáson a Kubany megyei Lipecben.

Augusztus 31-ig várják a kiállítók jelentkezését az OMÉK-ra!

Meghosszabbított határidővel, egészen 2019. augusztus 31-ig várják a kiállítók jelentkezését az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) szervezői, az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum (AMC). Az idén szeptember 26-29. között, immár 79. alkalommal megrendezendő OMÉK-ot a professzionalitás, nemzetköziség és innováció jellemzi majd.

Csökkenés helyett megduplázódott az élelmiszer automaták száma

Az adóhatóság adatbázisa 54 ezer élelmiszert árusító automatát tartalmaz. Ahol nincs se eladó, se pénztáros. Az élelmiszerboltok száma 39 ezer. Persze, azért van különbség bőven, kb 99%.

160 ezer tonna sertéshúst importált Kína

Jelentősen nőtt Kína sertéshús importja júniusban. Az ázsiai ország ugyan a világ vezető sertéshús előállítója, az állományt azonban tizedeli a sertéspestis.