Back to top

Jobban járhatnak a K+F-re vállalkozó cégek

Kedvező változásokat hozott az idei év a szociális hozzájárulási adóból a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény vonatkozásában. A tapasztalatok alapján a gyártócégek jelentős része nem jelöli meg, hogy K+F tevékenységet folytat, pedig az ehhez kapcsolódó közvetlen költségek csökkenthetik a társasági adó, a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék adóalapját is.

2019. január 1-jén hatályba lépett a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény, amely kedvező változásokat hozott az adónem szabályozásában, többek között a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény kapcsán. Több olyan korlátozó jogosultsági feltétel is megszűnt – összes bevétel 40 százalékának kutatás-fejlesztési tevékenységből kellett származni, külső gyakorlóhelyként 3-5 gyakornok fogadása, kutató-fejlesztői létszám fenntartása –, amelyek értelmezése és teljesítése számos esetben problémát okozott az adókedvezmény igénybevételekor.

A módosítás különösen kedvezően érintheti a gyártó cégek mellett a Magyarországon működő negatív vagy nem jelentős adózás előtti eredménnyel rendelkező cégeket

(például „cost plus” alapon működő leányvállalatok), így esetükben célszerű megvizsgálni a K+F tevékenységek meglétét.

Az új szabályozás értelmében a kutató-fejlesztők bérköltsége, mint a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége után számított szociális hozzájárulási adó 50 százaléka adókedvezményként csökkentheti a fizetendő szociális hozzájárulási adót. Az adókockázatok csökkentése érdekében a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység azonosítása kulcsfontosságú. Erre a célra a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának több eljárása, például a projektminősítés, projektcsoport-minősítés és a szakértői vélemény-kérés is elérhető, amelyek segítségével az adóhatóságra nézve jogerősen határozható meg, hogy egy adott tevékenység kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

"Az adókedvezmény alkalmazása a korábbi szabályokhoz képest egyszerűsödött, a vállalatok havonta igénybe tudják venni azt.

Az igénybevétel kapcsán azonban több tipikus kérdéskör is felmerülhet, mint például, hogy hogyan kell eljárni azon munkavállalók esetében, akik nem teljes munkaidejükben folytatnak kutatás-fejlesztési tevékenységet, így mindenképpen érdemes a cégeknek szakértő tanácsadókat is bevonni a számukra legkedvezőbb adózás kialakításához"

– mutatott rá dr. Márkus Csaba, a Deloitte adóosztályának partnere.

Forrás: 
Deloitte sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A spanyolviaszt találták fel a német pártok a húsadóval, de még azt is rosszul

Érdekes véleménycikket írt a német agrarheute.com portál munkatársa a tervezett húsadóval kapcsolatban. Azt fejti ki, hogy Németországban civil kezdeményezésre már működik egy hasonló, ám valóban jól kitalált rendszer. Miért nem inkább amögé áll be a törvényhozás? – teszi fel a kérdést.

Csutkában az egészség

A Grazi Műszaki Egyetem kutatói az élelmiszerekben található, az emberi bélrendszer egészséges működése szempontjából hasznos baktériumoknak az emberi egészségre gyakorolt hatását keresték.

Reklámadó: hogyan tovább?

A 2019-es nyári adócsomag példátlan fordulatot hozott a reklámadó szabályaiban. A jogalkotó határozott időre felfüggesztette a reklámadó rendelkezéseinek alkalmazását – méghozzá év közben –, ugyanakkor magát a szabályrendszert érintetlenül hagyta. Mi áll ennek a hátterében, és hogyan hat mindez a reklámok megrendelőire?

Jelentős összeggel támogatják a NAIK kutatását

Három év alatt összesen 780 millió forintos támogatást kap a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ a Tématerületi Kiválósági Programjának keretében. A támogatással a NAIK fehérjetakarmány-programját ismerték el.

Nagy horderejű változás a láthatáron, célkeresztben az áfacsalók

A következő években uniós szinten több fontos változás is érintheti a cégek áfafizetési gyakorlatát – közölte a PwC adótanácsadó adó- és jogi tanácsadás igazgatója. Farkas Gábor szerint a gazdálkodó szervezeteknek meg kell kezdeni a felkészülést, mert adminisztrációs terheik nőni fognak.

Bizakodóak a magyar mezőgazdasági vállalkozások

Alapvetően bizakodó hangulat jellemzi a magyar mezőgazdasági vállalkozásokat: a cégek idén a vásárlói kereslet növekedésére számítanak, ugyanakkor kevesebben, de nagyobb volumenben terveznek beruházásokat – derül ki a Budapest Bank Agrár Gazdasági Indexéből.

Gyuricza Csaba: tudás- és technológia export segíthetné az afrikai országokat

Segély helyett tudás- és technológia exporttal kellene segíteni az aszály sújtotta afrikai országokat - jelentette ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Állatkomfort: vízhűtéses matrac szarvasmarháknak

A fülledt nyári meleg az állatokat is megviseli. Nem tudnak normálisan pihenni, csökken az étvágyuk és vele együtt a teljesítményük is. A szarvasmarháknál a hőstressz elsősorban a tejelő állománynál jelent problémát az alacsony tejtermelés miatt, de érinti a hízóbika tenyészeteket is, hiszen ilyenkor a takarmányfelvétel is visszaesik.

Fonalférgek feromonjai védik a kultúrnövényeket

A növények kártevők és kórokozók elleni védelme mérgező peszticidek használata nélkül már régóta elérendő cél. A Boyce Thompson Institute kutatói felfedezték, hogy egy teljesen valószínűtlen forrásból – a talajlakó mikroszkopikus fonalférgektől – származó vegyületek képesek megvalósítani ezt a célt.

A kiskapacitású keltetőket is be kell jelenteni

A TIR rendelet legutóbbi módosítása óta a kis (azaz ezer tyúktojás egyenértéknél kisebb) kapacitású baromfikeltetőket is kell bejelenteni az Országos Adatbázisba, azaz a Tenyészet Információs Rendszerbe. Továbbra is érvényes ugyanakkor, hogy a kiskapacitású keltetők nem engedélykötelesek.